183691. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg közúti járművekbe épített diesel-motorok keverékképzésének vizsgálatára és hibafeltárására
1 183691 2 — ellenőrzik az eredeti adagolószivattyút (30 perc), érzékelik a túl füstölését és végül beszabályozzák (30 perc). Ezután ismét fogyasztásmérést végeznek (min. 1/2 óra), amelyből ezután vagy arra következtetnek, hogy a keverékképzés nagy valószínűséggel ismét közel előírásszerű, azaz közel optimális, vagy pedig ha az eredmény ismét rossz, akkor megismétlik az egész műveletsort. A fentiekből megállapítható, hogy az egyszerű, de viszonylag gyakori keverékképzési hiba megszüntetésének időszükséglete a jelenlegi eljárásokkal legalább négy óra, ami legalább három óra kiesőidőt jelent a jármű számára, továbbá igen jelentős eszközberuházást és -lekötést, valamint nagylétszámú szakképzett személyzetet igényel. A keverékképzési állapot ellenőrzése, javítása és beállítása az ismert technológiákkal a korszerű járműfenntartási követelményeknek megfelelő gyakorisággal és hatékonysággal a gyakorlati tapasztalatok szerint nem végezhető el, sőt kisebb hibák esetén elvégzése a fenti okok miatt nem is gazdaságos. A találmánnyal célunk olyan megoldás létrehozása, amellyel minimális eszköz- és munkaidőráfordítással biztosítható a járműbe épített dízelmotorok keverékképzésének korszerű követelményeknek megfelelő gyors vizsgálata és szelektív hibafeltárása, úgyhogy azáltal az optimális keverékképzés a járműmotor teljes élettartama alatt folyamatosan és gazdaságosan biztosítható legyen. A találmány szerint a kitűzött feladatot dízelmotorok keverékképzésének vizsgálatára való olyan eljárással oldottuk meg, amelynél a vizsgált motort először kisebb fordulatszámról, előnyösen alapjáratról teljes töltéssel nagyobb, előnyösen leszabályzási fordulatszámig gyorsítjuk, majd nulla töltéssel lassítjuk, eközben az összetartozó fordulatszám — és füstsűrűségváltozás értékeit érzékeljük, az így nyert adatokat összehasonlítjuk az ugyanilyen típusú, de időszerű állapotú motornál azonos módon, előzetesen felvett, összetartozó fordulatszám — és füstsűrűségváltozási értékekkel, és azok eltérése esetén a vizsgált motort, illetve annak keverékképzését „rossz”-nak minősítjük. A találmány további jellemzője szerint a keverékképzési hiba feltárását úgy végezhetjük, hogy a vizsgált motorral azonos típusú motoron azonos vizsgálati módszerrel specifikus eltérést okozó hibagörbéket (vagy hibaértéktartományokat) veszünk fel, majd a vizsgált motor összetartozó fordulatszám — és füstsűrűségváltozási értékeit (illetve görbéit) ezekkel összehasonlítva állapítjuk meg a hiba okát. Az eltérések mértékéből a hiba nagysága is meghatározható. A találmány szerinti eljárás olyan berendezéssel foganatosítható, amelynek fordulatszámarányos jelképzője és füstsűrűségmérője van, amelyek kijelzőegységre csatlakoznak. Célszerű az olyan kivitel, amelynél a füstsűrűségmérő és a kijelzőegység közé adatfeldolgozó van iktatva. Ennél a fordulatszámarányos jelképző és a füstsűrűségmérő füstsűrűség-fordulat késedelmet (zlt) korrigáló szinkronizátorral van kapcsolatban, amelynek kimenete fordulatszámképzőre csatlakozik. A fordulatszámképző kimenete egyrészt az adatfeldolgozóra, másrészt differenciátorra és teljesítményarányos jelet (P(t)) képző műveleti áramkörre csatlakozik. Ezek ugyancsak az adatfeldolgozóval vannak kapcsolatban. A differenciátor kimenete kalibrátorra és függvénygenerátorra csatlakozik, ezek kimenetei az adatfeldolgozóra vannak kötve. A függvénygenerátor kimenete azonban a műveleti áramkörrel is kapcsolatban van. Továbbá, a berendezésnek hengerazonosítási jelképzője van, amelynek kimenete az adatfeldolgozóra csatlakozik. A találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmazásával elérhető előnyös hatások az alábbiak: A keverékképzés gyors vizsgáló, és keverékképzési h'ba gyors feltáró eljárás — egyetlen méréssel biztosítja mindkét funkciót, — a mérés időigénye, előkészítéssel és (vizuális) kiéi tékeléssel, lényegesen kisebb a jelenleginél (max. 15 perc), — a mérés nem károsítja a jármű szerkezeti elemeit, — a mérés eszközigénye lényegesen kisebb a jelenlegi eljárásokénál, — közvetlenül a motor-jellemzőkről ad informác ót, — a jelenlegi eljárásoknál nagyságrendekkel érzékenyebb a keverékképzés minőségének megváltozására, — szelektív hibafeltárási lehetőséget biztosít, és ezzel felesleges és költséges technológiai műveleteket nem kell elvégezni, — a minősítés („jó-rossz”) és a hibafeltárás könnyen automatizálható. A keverékképzés vizsgáló és keverék képzési hiba gyorsfeltáró berendezés — lényegében véve azonos, rendkívül egyszerű méréstechnikai alapeszközökből kialakítható, — beruházásigénye kicsi, — járműhöz való csatlakoztatása egyszerű, megbontást nem igényel, — kezelése, hitelesítése, karbantartása egyszerű, különösebb szakértelmet nem igényel. Továbbá, a találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmazásával — a jármű kieső idő 85—90%-kal csökken, — a javítási idő minimum 40%-kal, de általában 80—90%-kal csökken, — az előírásszerű optimális keverékképzési motorallapot a jelenleginél pontosabban biztosítható, — azonos típusú járműmotorok műszaki állapotával szemben üzemeltetőtől függetlenül egységes követelmények támaszthatók. Ezek összetett hatásaként a járműmotor fenntartás, javítás minősége a ráfordítások (idő és eszköz) csökkentése mellett jelentős mértékben javul, hatékonysága nő, az egyszerű és gyors eljárás miatt az optimális notorállapot folyamatosan biztosított, amelyek eredményeképp az energiagazdálkodási követelmények hatékonyabban teljesíthetők, csökken a környezetszennyezés és növekszik a járművek gazdaságos élettartama is. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakjait tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés néhány lehetséges kapcsolási változatát szemlélteti, ahol folytonos vastag vonallal a legegyszerűbb kivitelt, szagga-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
