183682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyomorkeserű jellegű fűszerezett bor készítésére
1 183 682 2 A találmány tárgya eljárás gyomorkeserű jellegű fűszerezett bor készítésére. Boralapú italok előállítását ismerteti a 132 385 számú magyar szabadalmi leírás, amely szerint hígított borhoz gyógyfüveket, különösen pemetefüvet és/vagy ürömfüvet, valamint éterikus olajokat (aromákat) adnak, és így alkoholban szegény, azaz 7—8% alkoholtartalmú likőröket állítanak elő, amelyeknek a jellegét nem a gyógyfüvek, hanem az aromák határozzák meg. Ezek az italok nem keserű jellegűek. A gyomorkeserű italokat általában úgy készítik, hogy különböző fűszerekből alkohollal kivonatot készítenek, majd ezt további alkoholmennyiséggel összekeverve cukorsziruphoz adják (Romváry: Fűszerek könyve, 274. oldal, 3. kiadás, Budapest, 1976.). A találmány feladata egyszerű és gazdaságos eljárás kidolgozása gyomorkeserű jellegű italok előállítására. Azt tapasztaltuk, hogy ha bizonyos drogokat alkohol, glicerin és víz keverékével perkolálunk, majd az így kapott kivonatot glicerin hozzáadása után csemegeborhoz adjuk, különleges minőségű, gyomorkeserű jellegű fűszerezett bort kapunk. A találmány szerinti eljárás értelmében úgy járunk el, hogy légszáraz, 2,5 mm nagyságra felaprított drogokat, azaz fehér ürömfüvet, narancshéjat, tárnicsgyökeret, benedekfüvet, ánizsmagot, ezerjófüvet, rozmaringot, angelikagyökeret, citromfüvet, borsos mentát, szegfűszeget és fahéjat, valamint kívánt esetben kakukkfüvet, borsikafüvet, kálmosgyökeret, fodormentát és/vagy bazsalikomot összekeverünk, a keveréket szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten, néhány napon át 50—70% alkohol, 5—15% glicerin és 20—40% víz elegyével perkoláljuk, az így kapott kivonathoz annak térfogatára számítva 2—8% glicerint adunk és hibátlan illatú és ízű fehér borból alkohol, répacukor, citromsav és víz hozzáadásával 18—22,5 térfogat%, előnyösen 20—22 térfogat% alkoholtartalmú, literenként 60—200 g, előnyösen 80—100 g cukrot, legalább 3,5 g titrálható savat és legalább 13 g cukormentes extraktumot tartalmazó csemegeborral keverjük össze, majd pincéhőmérsékleten érleljük. A perkolálást célszerűen úgy végezzük, hogy a fentiekben felsorolt drogok keverékét 3—4 napon keresztül szobahőmérsékleten áztatjuk a keveréket ellepő, előnyösen 60:10:30 térfogatarányú alkohol-glicerinvíz elegyben, majd az oldószerelegyet lassan leengedjük, miközben a leengedett mennyiséget azonos mennyiségű vízzel pótoljuk, és a perkolációhoz felhasznált oldószermennyiségnél 20—50%-kal, előnyösen 35%-kal több kivonatot fogunk fel. Az áztatás folyamán és a perkoláció elején a magasabb alkoholtartalmú oldószerben az illó anyagok, az alkoholtartalom csökkenésével pedig a keserű anyagok oldódnak ki. Az így kapott kivonathoz glicerint adunk, ezután összekeverjük az előírt összetételű csemegeborral, végül szükség esetén az ismert borászati technológia alapján derítjük, szűrjük és stabilizáljuk. A találmány szerinti eljárással készített ital előnye, hogy készítéséhez természetes növényi anyagokat, drogokat használunk fel. Az ismert gyomorkeserű likőrökhöz képest kevesebb alkoholt és cukrot tartalmaz, ugyanakkor élvezeti értéke kiváló, mert az így kapott fűszerezett bort a benne levő drogok harmonikus keserű itallá teszik, a drogok elősegítik a gyomornedv képződését, így étvágygerjesztő hatásúak. Az eljárás további előnye, hogy a csemegebor elkészítéséhez alapanyagként bármilyen egyszerű asztali bort felhasználhatunk, ez azért jelentős, mert így levezethetjük az időnként jelentkező és lassanként eladhatailanná váló borfelesleget, ezenkívül a drogok is könnyen beszerezhetők a kereskedelemből, a techológia pedig egyszerű és gazdaságos. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példákkal szemléltetjük. /. példa Kivonat elkészítése 100 liter ital elkészítéséhez az alábbi növényi drogok megadott mennyiségét légszáraz állapotban 2—5 mm nagyságú darabokra aprítjuk, majd egyenletesen összekeverjük : fehér üröm fű (Herba absinthi) 450 g narancshéj (Pericarpium aurantii) 350 g tárnicsgyökér (Rhizoma gentianae) 300 g benedekfü (Herba cardui benedicti) 200 g ánizsmag (Fructus anisi) 200 g ezerjófű (Herba centaurii) 150 g rozmaring (Herba rosmarini) 100 g angelikagyökér (Radix angelicae) 100 g citromfű (Herba melissae) 100 g borsos menta (Herba mentha piperitae) 100 g szegfűszeg (Flos cariophylli) 100 g fahéj (Cortex cinnamomi) 50 g A fűkeveréket saválló acélból készített perkolátorba helyezzük és hozzáadunk 4,7 liter 60:10:30 térfogatarányú alkohol-glicerin-víz elegyet, miközben a fűkeveréket gyengén megnyomogatjuk. Ezután a fűkeverék tetejére perforált nyomatéklapot teszünk, hogy a könnyű növényi anyagok az oldószerelegyben fel ne úszhassanak, és a fűkeveréket 4 napon át szobahőmérsékleten áztatjuk. Ezt követően az extraháló oldószerelegyet a perkolátor alján található csapon keresztül lassan leengedjük olyan sebességgel, hogy az 8—10 óra alatt folyjon le. A perkolátort eközben a leengedett kivonattal azonos mennyiségű vízzel töltjük fel. Annyi kivonatot fogunk fel, ami 35%-kal több, mint az áztatáshoz felöntött oldószerelegy mennyisége. A felfogott és összekevert kivonathoz 0,3 liter vegytiszta glicerint adunk. Alapbor elkészítése Mérsékelten kénezett, derített, tisztára szűrt, minden szempontból hibátlan illatú és ízű, stabilis fehér borhoz annyi finom szeszt, répacukrot, citromsavat és vizet adunk, hogy alkoholtartalma 20—22 térfogat% legyen és literenként 90 g cukrot, legalább 3,5 g titrálható savat és legalább 13 g cukormentes extraktumot tartalmazzon. Az alapanyagokat gondosan elkeverjük. Végül 6,6 liter kivonatot összekeverünk 93,4 liter alapborral és ha szükséges, ismert módon derítjük, leszűrjük és stabilizáljuk, majd pincehőmérsékleten 3—4 hónapon át érleljük. Ily módon kitűnő izű keserű italt kapunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
