183680. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új indolinonok előállítására

1 183 680 2 A találmány tárgya eljárás az I általános képletű új indolinonok, valamint az azokat tartalmazó gyógyá­szati készítmények előállítására. A 141 829 számú Nélmet Demokratikus Köztársa­ság-beli szabadalmi leírás a 3-heIyzetben szubsztituá­­latlan indolinon-származékokat ismertet, amelyek trombózisellenes hatásúak. Az 1 általános képletű új vegyületek értékes farma­kológiái tulajdonságokat mutatnak, különösen anti­­trombotikus hatásúak, továbbá gátló hatást fejtenek ki a foszfodiészterázokra és a tumorok áttételeinek a kialakulására. Az 1 általános képletben R adott esetben 1—5 szénatomos alkilcsoporttal, hidroxilcsoporttal, 1—3 szénatomos alkoxicso­­porttal, halogénatommal, aminocsoporttal, 1—3 szénatomos alkanoil-aminocsoporltal, re­ndcsoporttal, halogén-fenilcsoporttal, 5—7 szénatomos cikloalkilcsoporttal egyszer vagy többször szubsztituált fenilcsoportot, 7—II szénatomos fenil-alkilcsoportot, adott esetben 1—3 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált naftilcsoportot, piridilcsoportot vagy kinolil­­csoportot jelent, és a szubsztituensek azonosak vagy eltérők; m értéke 0, 1 vagy 2 és n értéke 2, 3, 4, 5 vagy 6. Az R csoport definíciójában szereplő „halogén­atom” kifejezés alatt különösen fluor-, klór-, bróm­­vagy jódatomot kell érteni; az R csoport meghatáro­zásakor a fentiekben említett csoportok közül például az alábbiak jönnek szóba: fenil-, metil-fenil-, etil-fe­­nil-, izopropil-fenil-, tere- butil-fenil-, terc-penlil-fe­­nil-, ciklopentil-fenil-, ciklohexil-fenil-, cikloheptil­­-fenil-, bifenilil-, fluor-bifenilil-, klór-bifenilil-, bróm-bifenilil-, amino-fenil-, formil-amino-fenil-, acetil-amino-fenil-, propionil-atnino-fenil-, hidroxi­­-fenil-, metoxi-fenil-, bróm-fenil-, jód-fenil-, dimetil­­-fenil-, trimetil-fenil-, tetrametil-fenil-, pentametil-fe­­nil-, metil-etil-fenil-, metil-izopropil-fenil-, metil-terc­­-butil-fenil-, diizopropil-fenil-, triizopropil-fenil-, di­­metoxi-fenil-, difluor-fenil-, diklór-fenil-, dibróm-fe­­nil-, metil-klór-fenil-, metil-bróm-fenil-, klór-bróm­­-fenil-, klór-metoxi-fenil-, bróm-metoxi-feníl-, di­­klór-amino-fenil-, dibróm-amino-fenil-, klór-bróm­­-amino-fenil-, dimetil-hidroxi-fenil-, diizopropil-hid­­roxi-fenil-, di-terc-butil-hidroxi-fenil-, naftil-, me­­toxi-naftii-, porpoxi-naftil-, dimetoxi-naftil-, benzil-, fenil-etil-, fenil-propil-, piridil- vagy kinolílesoport. Azok az I általános képletű vegyületek az előnyö­sek, amelyeknek a képletében R fenilcsoportot, amely hidroxil-, amino-, acetil­­-amino-, ciklohexil-, fenil- vagy fluor-fenil-cso­­porttal lehet helyettesítve, vagy halogénalo­­mokkal, metoxicsoportokkal vagy 1—4 szén­atomos alkilcsoportokkal mono- vagy diszubsz­­tituált fenilcsoportot jelent, és a fenilcsoport helyettesítői azonosak vagy eltérőek lehetnek, vagy pedig 3, 4 vagy 5 metilcsoporltal helyette­sített fenilcsoportot, két halogénatommal vagy két, 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesí­tett amino-fenil- vagy hidroxi-fenil-csoportot, egy — adott esetben egy vagy két metoxieso­­porttal helyettesített — naftilcsoportot, egy benzil-, piridil- vagy kinolilcsoportot képvisel, m értéke 0, 1 vagy 2 és n értéke 2, 3, 4 vagy 5, különösen előnyösek azonban az la általános képletű vegyületek, amelyeknek a képletében R, m és n a fenti jelentésű. Különösen ki kell emelni azokat az la általános képletű vegyületeket, amelyeknek a képletében R fenil-, 4-klór-fenil-, 4-terc-butil-fenil-, 4-me­­toxi-fenil-, 4-(2’-fluor-fenil)-fenil-, 4-ciklohexil- . -fenil-, 3,4-diklór-fenil-, 3,4-dimetoxi-fenil-, 3,5-dibróm-4-amino-fenil-, 3,5-diklór-4-hid­­roxi-fenil-, 3,5-di-terc-butil-4-hidroxi-fenil-, - naftil-(2)- vagy 6,7-dimetoxi-naftil-(2)-csopor­­tot jelent, m értéke 0, 1 vagy 2 és n értéke 4. Az új vegyületeket a találmány értelmében az aláb­bi eljárásokkal állíthatjuk elő. a) Egy II képletű hidroxil-vegyületet vagy annak szervetlen vagy tercier szerves bázissal alkotott sóját egy III általános képletű vegyülettel reagáltatjuk, amelynek a képletében R a fentiekben megadott jelentésű és Z valamilyen nuklcofil úton kicserélhető csopor­tot, így halogénatomot vagy szulfonsavészter­­gyököt, például klór-, bróm-, jódatomot, p-to­­luol-szulfoniloxi- vagy metán-szulfoniloxi-cso­­portot jelent. A reagáltatást célszerűen valamilyen alkalmas oldó­szerben, így dioxánban, tetrahidrofuránban, kloro­formban vagy toluolban, előnyösen azonban egy víz­mentes, protonmentes oldószerben, így acetonban, dimetil-formamidban vagy dimetil-szulfoxidban vé­gezzük, adott esetben egy alkálifémet tartalmazó bá­zis, igy nátrium-karbonát, kálium-karbonát vagy nát­­rium-hidroxid jelenlétében, 0 °C és az alkalmazott ol­dószer forráspontja közötti, például 0 °C és 100 °C közötti, előnyösen azonban 10 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten. A reakciót azonban oldószer nélkül is megvalósíthatjuk. b) Az olyan I általános képletű vegyületeket, ame­lyeknek a képletében a m értéke 1 vagy 2, előállíthat­juk a IV általános képletű vegyületek oxidálásával, amelyeknek a képletében R és n a fenti jelentésű és 1 értéke 0 vagy 1. Az oxidációt előnyösen valamilyen oldószerben, például vízben, víz és piridin elegyében, etanolban, metanolban, acetonban, jégecetben, hangyasavban, híg kénsavban vagy trifluor-ecetsavban valósítjuk meg, az alkalmazott oxidálószertől függően —80 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten. Az olyan I általános képletű vegyületek előállítása céljából, amelyeknek a képletében m értéke 1, az oxi­dációt célszerűen az alkalmazott oxidálószer egy cgyenértéknyi mennyiségével végezzük, például hid­­rogén-peroxidda! jégecetben vagy hangyasavban, 0—20 °C-on vagy acetonban 0—60°C-on, valami­lyen persavval, így perhangyasavval jégecetben vagy trifluorccetsavban 0—50 °C-on, nátrium-meta-perjo­­dáttal vizes metanolban vagy etanolban 15—25 °C- on, N-bróm-szukcin-imiddel etanolban, terc-butil­­-hipoklorittal metanolban —80—30 °C-on, jód-ben­­zol-dikloriddal vizes piridinben 0,20 °C-on, krómsav­val jégecetben vagy acetonban 0—20 °C-on és szulfu­ü 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 B 5 2

Next

/
Thumbnails
Contents