183676. lajstromszámú szabadalom • Épitmény, valamint eljárás annak létesitésére

1 183 676 2 4b. ábrán látható, a 4 lapok ekkor is egymás mellett vannak. A két-két 6 talpponti csuklót egy-egy húzóru­das-kerekes 8 szerelési segédeszközhöz csatlakoztat­juk, és azok segítségével az x nyilak irányában a 4 te­tőlapokat széthúzzuk, miközben az autódaru segítsé­gével az 5 tetőponti csuklókat a szüksgéges mértékben lejjebb engedjük. Amikor a 13 tetőelcm a tervezett mértékben szétnyílt (ezt a később a 7a—7c. ábrákkal kapcsolatban ismertetésre kerülő, az 5 tetőponti csuk­lókba épített tetőhajlásszög-határoló elemek automa­tikusan biztosítják), a 4c. ábra szerint a 4 lapok közé a 7a csuklókkal beillesztjük a 7 torokgcrcndát. Ezzel a 13 tetőelein stabillá vált, és egy tagban pl. a 14 autó­daru segítségével emelhető. A következő fázisban a fentiek szerint beépítésre előkészített 13 tetőelemet az 1 térelemekre helyezzük, és a 6 csuklók segítségével azokhoz csatlakoztatjuk. A 4d. ábra azt a helyzetet szemlélteti, amikor a 6 csuk­lók szerelése már megtörtént, de a 13 tetőelem még az 5 kétágú darukötél segítségével a 14 daru által is meg meg van tartva. Az 5, ábrán az 1 térelemek egy előnyös kiviteli alak­jának a vázszerkezetét perspektivikus nézetben tüntet­tük fel. A téglatest alakú 1 térelemnek négy 10 sarok­oszlopát a 16 hosszrudak és a 17 keresztrudak kötik össze egymással. A vázszerkezetet további négy 10a oszlop merevíti, amelyek a 10 sarokoszlopok közelé­ben, a b hosszúságú hosszanti oldallapokban, az alsó és felső 16 hosszrudak között húzódnak. Ez a vázszer­kezet minimális anyagráfordítással hosszirányban igen merevvé teszi az 1 térelemeket, amelyek az 1. és 2. ábrán látható módon úgy helyezkednek el az épü­letszerkezetben, hogy a 13 tetőszerkezetről átadódó vízszintes erőkomponensek e négy-négy oszlopos tér­elem-falak irányába esnek. A 6a—5c. ábrákon a 3 padozatba az 1 térelemeket lekötő, egészében 9 hivatkozási számmal jelölt szerke­zetet tüntettük fel. A 9 lekötőszerkezetnek felülnézet­­ben téglalap alakú 16 alaplapja van, amelyből két 17 kapcsolótest nyúlik felfelé. A 17 kapcsolótestek alsó hengeres és felső csonkakúp alakú résszel rendelkez­nek, és centrális átmenő menetes 18 lyuk van bennük kiképezve. További 19 menetes lyuk van a 16 alaple­mez középpontjában kiképezve. A 18 lyukak .y közép­­tengelyei h távolságra vannak egymástól. A 8. ábrán a 9 lekötőszerkezet beépített helyzetében látható. A 6 alaplemez a vasbeton 3 padozatba bebe­tonozott 23 lekötőlemezhez van hegesztve; a bebeto­nozott 19 bekötőkarmok a 23 lekötőlemezzel együtt a 16 alaplemez és a 3 padozat tökéletesen merev kapcso­latát biztosítják. A 8. ábrán függőleges metszetben láthatók a szomszédos 1 térelemek, amelyek 10 sarok­oszlopainak (1. az 5. ábrát is) alsó végeiben kifelé bő­vülő, kúpos 21 fészkeket tartalmazó 22 kapcsolótes­tek vannak — pl. hegesztéssel — rögzítve. Amikor az 1 térelemeket elhelyezzük a 3 padozaton, a kúpos 17 kapcsolótestekre illesztjük a 22 kapcsolótestek kúpos 21 fészkeit, miáltal az 1 téreleinek elhelyezése mintegy a 17 kapcsolótestek által megvezetve történik. Az 1 térelemek és 9 lekötőszerkezetek a 24 csavarok segít­ségével mereven vannak összekötve egymással. A 8. ábrán jól látható, hogy a 9 lekötőszerkezet egyrészt a szomszédos 1 térelemek kapcsolatát, másrészt az ! térelemek és a 3 padozat vízszintes erők átadására al­kalmas kapcsolatát tökéletesen biztosítja. A 8. ábrán az I térelemek héjaíását is feltüntettük, és azt 25 hi­vatkozási számmal jelöltük. A 7a—7c. ábrákon látható az egészében 11 hivatko­zási számmal jelölt tetőemelő- és tetőhajlásszög-hatá­­iqIó elem, amelynek 26 alaplapja és abból kiemelkedő 27 bordája van. A borda — felülnézetben tekintve — a 28 rést veszi körül. A 28 rés és 27 borda egyik vége le van gömbölyítve. A legömbölyített felületek 29 per­selyt alkotnak a tetőponti csukló csapja számára (1. később). A 28 rés 29 persellyel szemközti vége kiszéle­sedik, és 30 akasztónyílást alkot az emelőszerkezet horga számára. A 26 alaplapnak a 30 nyílást körülve­vő része ferde 31 ütközőfelületeket tartalmaz; ezek a hajlásszöge a tetőszerkezet kívánt hajlásszögének megfelelően van megválasztva (7a és 1. ábra). A 26 alaplap 32 homlokfelülete íves, célszerűen köríves. A 9. és 10. ábrákon a 11 tetöemelő- és tetőhajlás­szög-határoló elemet az 5 tetőponti csuklóba beépített helyzetében tüntettük fel. Az előregyártott tetőelemek 4 lapjainak felső végéhez egymástól v távközzel (10. ábra) lefelé nyúló 34 pofalemezek vannak hegesztve, amelyek 32 lyukakat tartalmaznak. Ezeken van a 33a fejjel ellátott 33 csap átvezetve. A 34 pofalemezek kö­zé illeszkedik a 11 tetőemelő- és tetőhajlásszög-hatá­roló elem 27 bordájának a 29 perselyt tartalmazó vé­ge, amely perselyben a 33 csap felfekszik. Amint a 9. ábrán jól látható, a 26 alaplap 31 ütközőfelületei a te­tő hajlásszögét pontosan meghatározzák, a 4 lapok ugyanis a 33 csap körül csak addig nyithatók szét, ameddig a 31 felületeknek homloklapjaikkal neki nem ütköznek. A 33 csapnak a 33a fejjel ellentétes vé­ge a 34 pofalemezen túlnyúlik, a 36 alátétlemez után 37 lyuk van benne kialakítva, amelyen pl. sasszeg fűz­hető át, úgyhogy a csap rögzített helyzete biztosítva van. A 10. ábrán jól látszik, hogyan kapcsolódik a da­ru 15 emelőköteléhez tartozó 15a emelőhorog a 11 elem 30 nyílásába (1. a 7a—7c. ábrákat is). A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követke­zőkben foglalhatók össze: a találmány szerinti épület funkcionális egységei összeépítve gazdaságos teherviselő tartószerkezeti rendszert alkotnak, jó térkihasználást, gazdaságos szállítási és gyors öszeépitési lehetőséget biztosítanak. A térelemek — önálló funkciójuk mellett — az egész építmény oldalhatárolására, és a nyeregtető tartószer­kezeti alátámasztására is szolgálnak. Az alkalmazott vasbeton padozat (padlószerkezet) elsődleges funk­cióján túl tarlószerkezetileg is igénybevett, mert egy­részt rajta támaszkodnak fel a térelemek, másrészt felveszi a nyeregtetőről a térelemeken át közvetített vízszintes irányú erőket. így a találmány szerinti épü­letnek nincs szüksége külön alapozásra, alátámasztó szerkezetre és oldalhatárolásra, mert ezeket a funk­ciókat az alkalmazott épületszerkezeti elemek másod­lagos funkciójukként töltik be. Az előregyártott nye­­regtclöelemek összehajtva — mintegy sík panel cso­magként — igen gazdaságosan tárolhatók és szállítha­tók. A találmány szerinti építési eljárás is rendkívül gazdaságos és gyors, állványozásra nincs szükség, a szerelés élőmunka-igénye minimális. A találmány természetesen nem korlátozódik a fen­tiekben részletezett konkrét megoldásokra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül szá­mos módon megvalósítható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents