183642. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőelem térbeli elrendezésű vagy párhuzamos rudak, csövek és hasonlók oldható összekapcsolására

1 183 642-> A találmány tárgya rögzítőelem, amely egyszerű mó­don biztosít oldható kötést térbeli elrendezésű vagy pár­huzamos rudak, csövek és hasonlók között. A találmány alkalmazása szempontjából bármilyen keresztmetszetű rúd-, cső- és profihdom szóba jöhet. Ezeket a továbbiak­ban az egyszerűség kedvéért rudaknak nevezzük. Mint ismeretes, az építőipari, karbantartó, bútoripari, illetve installációs állványrendszereken a rudakat bilin­­cses, hevederes, átlapolt és más hasonló kötéssel rögzítik egymáshoz. Az ismert oldható kötések hátránya, hogy a rögzítéshez több szorítóelem szükséges, és az, hogy az e célra használt legelterjedtebb eszközök általában csak két rúd összekapcsolására alkalmasak. Kettőnél több rúd összekapcsolásához már bonyolult eszközökre van szük­ség. Az ismert rögzítőelemek elforgathatok, e sajátságuk azonban bizonyos esetekben hátrányos is lehet: nem ha­tározzák meg az összekötendő rudak térbeli helyzetét akkor sem, ha ez kívánatos volna. Végül az ismert rög­zítőelemek számos felhasználási területén nem felelnek meg az esztétikai követelményeknek. A találmány célja és feladata, hogy a fenti hátrányok kiküszöbölése mellett olyan rögzítőelemet biztosítson, amely lehetővé teszi kettő vagy annál több térbeli el­rendezésű rúd egyszerű módon való oldható összekap­csolását és amely ugyanolyan nagy terhelés átvitelére képes, mint az ismert megoldások. A találmány további célja, hogy a rögzítőelem minél kevesebb elemből álljon és egyszerű technológiával gyárt­ható legyen. A feladatot a találmány értelmében olyan rögzítő­­elemmel oldjuk meg, amely legalább egy rögzítőfuratot, rögzítőfuratonként két vagy három, de adott esetben több, a rögzítőfurattal áthatásban levő, egymással pár­huzamos és/vagy egymáshoz képest kitérő bevezető fu­ratot magában foglaló alaptestből és a rögzítőfurat(ok)­­ban elhelyezhető szorítóbetétből áll, amely az áthatá­soknak megfelelő alakú és elhelyezkedésű bemélyedése­ket tartalmaz és tengelyirányban megszoríthatóan van kialakítva. Az alaptest külső alakja a találmány szempontjából nem kritikus. Megválasztható a felhasználási igények sze­rint, valamint a gyártástechnológiai szempontok alapján. Mégis célszerű, ha az alaptest gömb alakú, de előnyös le­het a henger- vagy hasábalak is. Az alaptest anyagát a várható terhelés alapján vá­lasztjuk meg: általában fémből, előnyösen alumínium­ból készítjük, de készíthető bármely más anyagból, így műanyagból is. Az alaptestben egy vagy több rögzítőfurat van. 11a több rögzítő furat van, ezek lehetnek párhuzamosak vagy egymáshoz képest kitérőek, keresztmetszetük és mére­tük lehet azonos vagy különböző. A rögzítőfuratok elő­nyösen körkeresztmetszetűek, lehetnek azonban más, például sokszög keresztmetszetűek is. Ha az alaptest több rögzítőfuratot tartalmaz, akkor az egyes rögzítőfuratokat tartalmazó részei egymáshoz képest elforgathatóan is kialakíthatók. Egy rögzítőfurathoz általában két vagy három, azzal áthatásban levő bevezető furat tartozik, de tartalmazhat az alaptest egy rögzítőfurat mellett több bevezető fuia­­tot is. A bevezető furatok keresztmetszete és mérete megfelel az összekötendő rudak keresztmetszetének és méretének. A bevezető furatok egymáshoz képest általá­ban kitérőek, de lehetnek párhuzamosak is. Tengelyeik térbeli elrendezését az egymáshoz rögzítendő rudak által 9 bezárt szög határozza meg. Ebből adódik a találmány egyik előnye: a rögzítőelem alkalmazásakor nincs szük­ség a rudak irányának beállítására, ez az összeszerelés közben magától adódik. A bevezető furatok egymáshoz és a rögzítő furathoz képest is eltérő méretűek lehetnek. A rögzítőfurat és a bevezető furatok célszerű arányait, valamint az áthatás mértékét a rögzitőelem anyagának szilárdsága és az igény - bevétel szabja meg. A rögzítőfuratban egy csapszerű szorítóbetét helyez­kedik el, amelyen az áthatásoknak megfelelő bemélye­dések találhatók. A szorítóbetét tengelyirányban meg­szoríthatóan van kialakítva, pl. úgy, hogy egyik végén tengelyirányban menet és abban elhelyezkedő szorító­csavar van. Előnyös lehet olyan kialakítás is, ahol a me­net a feszítőbetéten van, s arra csavaranyát lehet rácsa­­vami. Adott esetben a feszítőbetétnek a szorítással át­ellenes végénél egy vezetőretesz van, amely az alaptest­ben kialakított horonyba kapcsolódik. A vezetőretesz elsősorban körkeresztmetszetű feszítő­betéteknél előnyös, mivel meggátolja azok nem kívána­tos elfordulását. A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni ki­viteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül: az 1. ábrán a rögzítőelem alaptestein ;k egy kedvező kiviteli alakja látható, nézetben, a 2. ábrán az 1. ábra szerinti alaptesthez való feszítő­­elemet látjuk nézetben, részben metszve, a 3. ábra az alaptest egy másik előnyös kiviteli alakját mutatja nézetben, ahol a bevezető furatok hatszög-ke­­resztmetszetűek. Rátérve az 1. és 2. ábrán bemutatott kiviteli alakra, az 1 alaptest gömb alakú cs hengeres 2 rögzítőfurattal van ellátva. Van benne továbbá a 2 rögzítőfurathoz képest kitérő 3, 4 és 5 bevezető furat a rögzítendő rudak befo­gadására. Ezen 3, 4 és 5 bevezető furatok egymáshoz ké­pest kitérően helyezkednek el és a 2 rögzítő furattal egy­­egy áthatást képeznek. A 2 rögzítőfuratba 6 szorítóbetét helyezhető, amelynek hengeres palástjában az említett áthatásoknak megfelelő alakú és elhelyezkedésű 7, 8 és 9 bemélyedések vannak, amint azt a 2. ábrán láthatjuk. A 6 szorítóbetét egyik végében tengelyirányú 12 mene­tes furat található, amelybe 10 szorítócsavar van bele­csavarva. A 6 szorítóbetét átellenes végében 11 vezető­rész van, amely az 1 alaptestben kialakított — nem áb­rázolt - horonyba illeszkednek. A 3. ábrán látható kiviteli alaknál az 1 alaptestben hengeres 2 rögzítőfurat, továbbá azzal áthatást képező hatszög-keresztmetszetű 3, 4 és 5 bevezető furatok van­nak. A 4 és 5 bevezető furat egymással párhuzamos el­rendezésű. A találmány szerinti rögzítőelem a 6 feszítőelemnek az 1 alaptestbe való beillesztése után alkalmas a rudakkal való összeszerelésre. A 6 feszítőelemet úgy kell elhelyez­ni az 1 alaptestben, hogy az áthatásoknak megfelelő 7, 8 és 9 bemélyedések a helyükre kerüljenek, vagyis a 3. 4 és 5 bevezető furatokba akadálytalanul be lehessen illeszteni a megfelelő rudakat. A rudak beillesztése után a 10 szorítócsavart meghúzzuk, aminek következtében a 6 szorítóbetét az áthatásoknak megfelelő 7, 8, 9 be­mélyedések mentén ráfeszül a rudakra. A rögzítés ily módon egyetlen csavar meghúzásával biztosítható. A találmány szerinti rögzítőelem egyszerű módon el­készíthető Az 1 alaptestet a 6 szorítóbetétet célszerűen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents