183640. lajstromszámú szabadalom • Elektróda olvadt-só elektrolízishez
1 183 640 2 ötvözetből is, de készülhet a belső rész anyagától eltérő anyagból is. A külső részen további hűtőfuratokat, vagy valami ehhez hasonlót lehet kiképezni. Egy további lehetséges megoldást képez, amikor a külső részben tartófuratok vannak kiképezve, például az alatta levő szigetelő anyagból készült védőréteg megvezetésére és csapágyazására. A szigetelt szó alatt a találmány keretében az értendő, hogy az egy az elektrolízisben résztvevő anyagnak ellenálló anyagról van szó, amely adott esetben lehet akár villamosán is szigetelő. A találmány szerinti elektróda egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a belső részt csak részben öleli körül a külső rész, és a belső rész úgy van kialakítva, hogy a fémrész egy felső nagyobb ármérőjű, és egy alsó kisebb átmérőjű tartományból áll. Ebben az esetben a belső részt egy magas hőmérsékletnek is jól ellenálló szigetelőréteggel védetten lehet kialakítani, amely réteg előnyösen az alsó részén csatlakozik a külső résszel, és amely réteg a csavarozható csőcsatlakozás vagy hasonló csatlakozás közeiéig, vagy akár azon túl is kinyúlik, és általában az aktív részt kismértékben szintén átfedi. Ez a nagy hőmérsékletnek is jól ellenálló szigetelő réteg kerámiából vagy kerámiával borított grafitból van kialakítva. Különösen előnyösen lehet a szigetelő réteget tömör alakos idomra felvitt kerámiából kiképezve kialakítani, vagy kerámiával borított grafitból, továbbá kialakítható szegmensekből is, amelyek horony-eresztékes módszerrel vannak összeszerelve, és egy ellencsapágyban tarthatóan vannak kialakítva, és az elektróda tengelye mentén elmozdíthatok. A találmány szerinti elektródát előnyösen anódkénti használatra szokás alkalmazni, úgy hogy legalább azok az elektródarészek, amelyek az elektrolittel vagy az elektrolízis során keletkező anyaggal kapcsolatba jöhetnek, a fémrészeket és adott esetben minden fémrészt, elsősorban a csőcsatlakozást gáz és fdyadéktömítetten megvédjék. A találmány szerinti elektródánál semmiféle megkötés nincs az ellencsapágyra, amelyre a szigetelő réteget, illetve az alakos idomot felvisszük. Lehet akár nagy hőmérsékletnek ellenálló szigetelendő fémből készült ellendarab, lehet maga a csőcsatlakozás, adott esetben lehet akár az aktív anyagnak egy része, vagy akár az előbb említetteknek bármilyen kombinációja. Általánosságban az mondható el, hogy a szigetelő alaktartó részt egyedül az aktív anyagra, amely lényegében fogyó anyag, felvinni nem lehet, vagyis ha másként nem, legalább részben nem elfogyó anyagot is kell alkalmazni. A találmány szerinti elektróda azon előnyös kiviteli alakjánál, ahol a belső rész egy felső tartománya, különösen az oldalsó áramvezetés tartományában, a felső rész által körülfogottan van kialakítva, általában nincsen szükség arra, hogy a külső részt még egy járulékos kerámia szigetelő burkolattal is ellássuk. Ez minden esetben attól függ, hogy a külső rész és a belső rész magassága egymáshoz hogyan aránylik, valamint hogy milyen elektródát és milyen célra alkalmazunk. Az elektróda belső része a csőcsatlakozásig van kialakítva, amely csőcsatlakozás a fémből készült felső szelvényt és az alsó szelvényt köti össze. Ha a belső részben gáz, illetőleg folyadék hűtőszerkezetet kell elhelyezni, akkor az erre a célra szolgáló csatornák tengelyirányban vannak elhelyezve a belső részben, előnyösen egészen addig, amíg a csavaros csőcsatlakozás van bevezetve, mivel ez a behelyezett anyagtól függően esetleg igen nagy hőhatásnak lehet kitéve. A külső és a belső rész összekapcsolása különböző módon valósítható meg. Az összekapcsolási vonal általában azonban úgy van kialakítva, hogy az elektróda tengelyével párhuzamos legyen. Az oldható kapcsolat megvalósítható menetes kiképzéssel, vagy az egyes részeknek megfelelő illesztésével. Különösen előnyös az a megoldás, amikor a belső rész illeszkedő tagként hengeres vagy kúp alakúra van kiképezve és a külső és a belső rész esetenként legalább egy szakaszon menetesen is össze van kapcsolva. A külső részre további csatlakozó pofák lehetnek zsebekkel vagy más egyéb tartószerkezetekkel felerőátve, amelyek azután az elektróda áramhozzávezetésével vannak összekapcsolva. A találmány szerinti elektróda egy másik előnyös kiviteli alakjánál a külső részre zsebek vannak felerősítve, amelyekben az áram vezetésére szolgáló grafit lapok vagy grafit szegmensek vannak elhelyezve. Aktív anyagként, amely aktív anyag egy vagy több csavarozható csőkapcsolóval vagy menetesen a felső szelvénnyel össze van kötve, alkalmazható például amorf szén, grafit vagy kerámia vezető, például a bevezetőben említett anyagok közül, vagy alkalmazható akár szervetlen rostoknak elektrokémiailag aktív anyaggal bevont kombinációja. Ebből a szempontból a 80 103 126 számú Európa-bejelentésre utalunk, aholis különböző szervetlen rostok elektrokémiailag aktív anyagokkal vannak bevonva. Találmányunkban feltétlenül utalunk erre a megoldásra, mivel az itt leírt aktív anyagok, valamint azoknak az elrendezése a találmányunk szerinti elektródánál is alkalmazható. A fent említett Európa-bejelentésben részletesen ismertetve van, hogy az aktív anyagok lehetnek rúd, cső, lemez vagy egyéb hasonló alakúak, amelyek egymással vagy össze vannak kapcsolva vagy nem. Mindenesetre az említett szabadalomban a rudaknak, botoknak, lemezeknek vagy csöveknek az elrendezése a találmányunk szerinti beültethető kerámia vagy egyéb aktív anyagokra semmiféle korlátozást nem jelent. Misképpen kifejezve, az említett Európa-bejelentésben ismertetésre került aktív anyagokra és kompozitokra a jelen találmánynál utalunk. Az ott leírt aktív anyag konstrukciós alakítása révén a jelen találmány szerinti elektróda felső fém szelvényével csőkapcsoló vagy menet segítségével minden további nélkül összekapcsolható. Elképzelhető egy olyan kialakítás is, amikor az alsó szelvény több egységből kiképzett aktív anyagból áll, amelyeket egy- vagy több csőkapcsoló tart meg, és az egységek lehetnek egymás mellett és/vagy egymás felett elhelyezve. Ennek a megoldásnak különösen akkor van jelentősége, amikor elfogyó aktív anyagot, például grafitét alkalmaznak, mert ebben az esetben közbenső darabként olyan anyagot lehet alkalmazni, amelyre egy újabb, teljesen elfogyó egység felcsavarozható. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az utolsó aktív egység elfogyása esetében sem kerül veszélybe az a csőcsatlakozás, amellyel a fémből készült felső szelvény össze van kapcsolva. Azokban az esetekben, amikor a csőkapcsolóval ellátott felső szelvény nincs túlságosan nagy hőmérsékletnek kitéve, a hűtőegység el is hagyható. A találmány szerinti elektródának igen sok előnyös tulajdonsága van. Ezek közül is ki kell emelni, hogy igen kicsi az áram- és feszültségvesztesége az elektródának az aktív részhez vezető szakaszán. Ezáltal a szokásos tömör 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
