183639. lajstromszámú szabadalom • Dugaszolható építőelem készlet
1 183 639 2 kező úgynevezett „behúzások” képződését, és ezzel biztosítani tudjuk a szomszédos rögzítőüregek és nyúlványok pontos párhuzamosságát. A dugaszolható építőelemek könnyen dugaszolhatók, mégis jól tapadnak egymáson. A szomszédos rögzítőüregek közötti térközök következtében a fröccsöntőforma nagyobb stabilitással alakítható ki, ami hosszú élettartamot biztosít. A találmány egyik előnyös továbbfejlesztése értelmében a nyúlványoknak kúposán összetartó homlokfelületük van, ami megkönnyíti bevezetésüket a hüvely alakú rögzítőüregbe. Egy a nyúlványok homlokfelületében központosán kialakított kör alakú nyílás megakadályozza, hogy az építőelemek összeillesztésekor a hüvely alakú rögzítőüregeken belül légpárna képződjön, ami megnehezítené az összeillesztést. Ez a nyílás előnyösen felhasználható egy rúd be- vagy átdugására is, ami a konstrukció merevítésére vagy forgástengelyként szolgálhat. A nyílás további járulékos hatása még az, hogy az építőelemet sípként is felhasználhatóvá teszi. Az (úszó) építőelemek vízben való használatánál a fenti nyílásból még további hatáselemek adódnak. Amint azt a bevezetőben már leírtam, már kevés alapelem felhasználásával is fantáziadús építmények készíthetők a találmány szerinti építőelemekből. A következőkben ilyen alapelemekből álló dugaszolható építőelem készletet ismertetek a mellékelt rajz alapján, amely példaképp néhány különösen egyszerű dugaszolható építőelemet tüntet fel. A rajzon az 1 — 3. ábrák egy, két illetve három nyúlvánnyal és megfelelő rögzítőüreggel rendelkező találmány szerinti építőelemeket tüntetnek fel hossz- és keresztmetszetben, a 4. ábra két oldalt nyitott rögzítőüregként kialakított dugaszolható építőelemet mutat, hossz- és keresztmetszetben, az 5. ábra pedig egymásra merőleges felületein nyúlványokkal ellátott építőelem oldal- és felülnézetét tünteti fel, részben metszetben. Amint az az 1. ábrán látható, a találmány szerinti építőelemnek hengeres vagy hüvely alakú 1 rögzítőürege van, amelyre koaxiálisán 2 nyúlvány van ráformázva. Az 1 rögzítőüreg d belső átmérőjének névleges mérete azonos a 2 nyúlvány D külső átmérőjével, ahol a gyártás során olyan tűréshatárokat kell biztosítani, hogy egyrészt a dugaszolható építőelem 2 nyúlványa nagyobb erőfeszítés nélkül benyomható legyen egy másik dugaszolható építőelem 1 rögzítőüregébe, másrészt azonban biztosítva legyen a kettő között egy jó tapadási kapcsolat. A 2 nyúlvány 1 rögzítőüregben való jól tapadó illeszkedését emellett puha műanyag alkalmazása, valamint az is elősegíti, hogy a 2 nyúlvány viszonylag nagy h gerincmagassággal van kiképezve. Az ábrán feltüntetett esetben a h gerincmagasság a H rögzítőüreg-magasság mintegy egyharmadát teszi ki. Ily módon nagy felfekvő és tapadó felületet biztosítunk az egymásba illesztett dugaszolható építőelemek 1 rögzítőüregébe és 2 nyúlványa között. Amint az az ábrából kitűnik, a 2 nyúlvány 3 homlókfelülete mintegy 45 °-os szögben kúposán összetart. A 3 homlokfelület közepén központosán körhenger alakú 4 nyílás van kiképezve, amelynek 5 palástfala lényegében párhuzamos az építőelem tengelyével. Ezen 4 nyílás segítségével az építőelem 6’ rúddal kombinálható, amely nagyobb építményekhez merevítő elemként vagy forgatható és hajlítható építménynél tengelyeimként szolgálhat. A 4 nyílás és 6’ rúd átmérőméretei úgy vannak egymással összehangolva, hogy a kettő között szorulást érjünk el, amely szorulás a 3 homlokoldal kúpossága következtében kisebb vagy nagyobb, aszerint, hogy melyik oldalról dugjuk a 6’ rudat a 4 nyílásba. A leírt egy egységből álló dugaszolható építőelem előnyösen olyan nagyságú, hogy a játszó gyerekek ugy.an szájba vehetik, de nem tudják lenyelni. A nagyságot másrészt célszerűen úgy választjuk meg, hogy már néhány részből is épkézláb építményt lehessen felépíteni és az építőelemek a szabadban folytatott játéknál se vesszenek el túl könnyen. A H rögzítőüreg-magasság, amely célszerűen egyenlő az 1 rögzítőüreg külső átmérőjével, annak érdekében, hogy egymásra merőleges nyúlványokkal rendelkező építőelemeket is ki lehessen alakítani, előnyösen 18 és 20 mm között van. Az építőelemek falvastagságaként kb. 1,5 mm bizonyult kedvezőnek. Ezáltal az 1 rögzítőüreg d belső átmérője és a 2 nyúlvány D külső átmérője körülbelül 17—15 mm közötti nagyságú. A 2 nyúlvány h gerincmagassága előnyösen 6-7 mm. A 4 nyílás belső átmérője illetve a 6’ rúd külső átmérője mintegy 6 mm. A 2. és 3. ábrán látható több egységből álló dugaszolható építőelemek egyszerűen az 1. ábra szerinti egy egységből álló építőelemek egymás mellé helyezésével lettek kialakítva. Merevítési és optikai okokból azonban a szomszédos dugaszolható építőelemek 1 rögzítőüregei járulékos 7 oldalfalak és 8 zárófalak révén is össze vannak kötve egymással. Ezáltal a több egységből álló dugaszolható építőelemeknek sík oldalfalaik jönnek létre, míg a sarkok tartományában a hüvely alakú 1 rögzítőüregek 9 lekerekítéseket képeznek. A dugaszolható építőelemen belül húzódó rögzítőüregfalak jó merevséget biztosítanak a több egységből álló dugaszolható építőelemeknek. Amint az a rajzból kitűnik, a 6 merevítőfalak a dugaszolható építőelem belső tartományában kisebb falvastagsággal rendelkeznek, mint a rögzítőüregfalak a 9 lekerekítések tartományában vagy mint a 7 oldalfalak. A 6 merevítőfalak ezen csökkentett falvastagsága következtében két ilyen fal között legnagyobb egymáshoz képesti közelítésük tartományában is s térköz adódik. Ez az s térköz, amint az a rajzon látható, körülbelül egyenlő az 1 rögzítőüreg falvastagságával a 9 lekerekítések és a 7 oldalfalak tartományában. Ebből adódik, hogy mivel a dugaszolható építőelemegységek e középtávolsága egyenlő az 1 rögzítőüreg H’ külső átmérőjével, a 6 merevítőfalak falvastagsága körülbelül feleakkora, mint a 9 lekerekítések és a 7 oldalfalak falvastagsága. Anyagtakarékossági okokból és mivel szilárdságiig is megengedhető, a dugaszolható építőelem 2 nyúlványai és 8 zárófalai a 9 lekerekítésekhez és a 7 oldalfalakhoz képest ugyancsak csökkentett falvastagsággal vannak kivitelezve, célszerűen azonos falvastagsággal, mint a 6 merevítőfalak. Elárom vagy több egységből álló dugaszolható építőelemek hasonló módon vannak kialakítva. Amint az a korábbiakban szerepel, a 2 nyúlványok e középtávolsága egyenlő az 1 rögzítőüreg H’ külső átmérőjével. Több építőelem összeillesztésekor ennek megfelelően az építőelemek külső felületükkel szorosan egymás mellett helyezkednek el, amiből további járulékos tapadás származik az egyes dugaszolható építőelemek között. A nyúlvány-távolságban jelentkező elkerülhetetlen tűrési méreteltérések miatt annál jobb tapadásjön létre a dugaszolható építőelemek között, minél több egységből állnak. Annak érdekében, hogy az erő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
