183611. lajstromszámú szabadalom • Vasalási elrendezés teherviselő építőelemekhez
1 183 611 2 ságúak, és a sarokbetétek középső szakaszára megközelítőleg merőlegesek. Az egyik lehetséges kiviteli alak esetében a sarokbetétek szárai a panel konvex sarkainál találkozó befoglaló kontúrélek által bezárt szög szögfelezőjében, míg egy lehetséges másik kiviteli alaknál a befoglaló kontúrélek által bezárt szögön belül sugarasan helyezkednek el. A találmány szerinti vasalási elrendezés legfőbb előnye, hogy a nagy mennyiségben készülő előregyártott építőelemek, elsősorban a házgyári falpanelok esetében lehetővé teszi azt, hogy bennük a korábbiaknál számottevően kisebb vasmennyiség legyen elegendő. Ez a vasalási elrendezés messzemenően tekintetbe veszi azt a méretezési alapelvet, hogy a vasalás az építőelem gyengébb helyein, valamint nagyobb igénybevételnek kitett helyein legyen. Ezek a gyengébb helyek, illetve nagyobb igénybevételű helyek egyértelműleg azonosak a panelok széleivel, sarkaival, valamint adott esetben a bennük készített nyílások környezetével. Az elvégzett kísérletek szerint az ily módon vasalt falpanelok teherbírási képessége általában azonos, egyes esetekben azonban még kedvezőbb is, mint a hagyományosan vasalt falpaneloké. Ez annak köszönhető, hogy a vasalás elhelyezésével többé-kevésbé „egyenszilárdságú” nyomott építőelemeket tudunk előállítani. Azt találtuk ugyanis, hogy a betonanyag valamely lokális hibáját annak környezete minden további nélkül képes korrigálni, míg az elem külső és belső szélein, valamint sarkain — mint szinguláris helyeken — nincsen minden irányban „szomszédos anyag”, tehát a beton éppen ezeken a helyeken kell vasalással rendelkezzék. A találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok alapján világítjuk meg közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra egy ablaknyílással ellátott, valamint egy nyílásmentes falpanelt, a 2. ábra egy elnyújtott alakú falpanelt, a 3. ábra egy ajtónyílással ellátott falpanelt, a 4. ábra egy kiváltó nyúlvánnyal bíró tömör falpanelt, az 5. ábra a panel vasalását szolgáltató létrák kialakítását mutatja. Az la. ábrán olyan 1 panelt láthatunk, amelynek közepén az ablak számára szolgáló 3 nyílás van szabadon hagyva. Az 1 panel vasalását az ld kontúrélek mentén elhelyezkedő 2 létrák, valamint a 3 nyílás alatt, továbbá tőle jobbra és balra elhelyezkedő 6 erősítő létrák alkotják. A 2 létrák az 1 panel ld befoglaló kontúrélei mentén úgy helyezkednek el, hogy a 2b fokok ahhoz közelebb, míg a 2a létraszárak attól távolabb helyezkednek el. Más szóval a 2b létrafokok a 2a létraszárak külső oldalához vannak hegesztve. Ezzel szemben — a jelen példa esetében — a 6 erősítő létránál fordított a helyzet, és a létrafokok vannak közelebb az le kontúrélekhez. Látható az 1. ábrán az is, hogy az 1 panelok konvex sarkainál vannak a 4 sarokbetétek, amelyek az 1 panel ld befoglaló kontúrélei által bezárt szög szögfelezőjében helyezkednek el, az adott esetben tehát azokkal 45°-os szöget zárnak be. A 2. ábrán olyan 1 panelt tüntettünk fel, amelynél az 1 panel L hosszúságának és H szélességének aránya 1,5-nél nagyobb. Ilyenkor a Hhosszúságú rövídebb oldallal párhuzamosan célszerű elhelyezni az 1 panel belsejében is egy 5 kiegészítő létrát. A jelen esetben az L/H viszonyszám megközelítőleg 2,0. Még jobban elnyújtott alakú 1 panelok esetében a rövidebbik oldallal párhuzamosan — szükség esetén — akár több 5 kiegészítő létra is elhelyezhető. Feltüntettük a 2. ábrán az 1 panel szélei mentén az la beszögeléseket és az lb csatlakozó nyúlványokat is, amelyek az egymással szomszédos 1 panelek összeépítését segítik elő. A 3. ábrán olyan 1 panelt mutatunk be, amely — ellentétben az la ábrán látott áttörés jellegű 3 nyílással — ajtó elhelyezésére alkalmas 3 nyílást tartalmaz. Ebben az esetben a 3 nyílás kitorkollik az 1 panel valamelyik ld befoglaló kontúr élére. A 3 nyílás környezetét az le kontúrélek mentén természetesen ebben az esetben is meg kell erősíteni. Ezt a célt szolgálják a 6 erősítő létrák, amelyek a 3 nyüástól jobbra és balra, valamint a 3 nyílás fölött helyezkednek el. Az 1 falpanelnak a 3 nyílástól jobbra eső szakasza ezúttal olyan Lj hosszúságú, hogy a — 2. ábrán elmondottak esetében - szükség van az 5 kiegészítő létra beiktatására. Elvileg olyan eset is előfordulhat, hogy a 3 nyílástól balra eső Lx hosszúságú panelszakaszon is el kell helyezni valamilyen 5 kiegészítő létrát, amely az L] hosszúságú oldaléllel lehet párhuzamos. A 4. ábrán olyan 1 panelt láthatunk, amelynek folytonosságát a 3 nyílás nem szakítja meg, illetve amely a 3 nyílást nem foglalja magában. Természetesen ilyenkor is gondoskodni kell a 3 nyílás fölötti falszakasz kiképzéséről. Ez könnyen megvalósítható az 1 panel 10 kiváltó nyúlványa segítségével. A 3 nyílás közelében ebben az esetben is el kell helyezni az le kontúrélekkel párhuzamos 6 erősítő létrákat. Az 5. ábra azt szemlélteti, hogy a találmány szerinti vasalási elrendezés lényegét képező 2 létrák mindig a 2a létraszárakból, valamint az azokat egymással összekötő és előnyösen rájuk merőleges 2b fokokból vannak összeállítva. Az 1 panelok vasalását alkotó 2 létrákat nagy termelékenységgel, gépesített módszerekkel előre össze lehet hegeszteni, és az 1 panel gyártásakor csupán el kell helyezni őket a gyártósablonban. Az 5. ábrán a 2 létrát önmagában és axonometrikus ábrázolásban, az 5b ábrán ugyanazt oldalnézetben és az 1 panelba beépített helyzetében láthatjuk. A 2a létraszárak párhuzamosak az ld kontúrélekkel, a 2b fokok pedig ezeknek az ld kontúrélekhez közelebb eső külső oldalán helyezkednek el. Nincs akadálya annak sem, hogy a 2b fokok a 2a szárak belső oldalán foglaljanak helyet. Feltüntettük az 1 panel konvex sarkánál levő 4 sarokbetétet is, amely célszerűen U-alakú és 4b nyúlványai 45°-os szöget zárnak be az 1 panel ld kontúréleivel. A 4b nyúlványokat összekötő 4a fok ugyanolyan szerepet tölt be, mint a 2 létra 2b fokai. Az 5c és 5d ábrán olyan 2 létrát mutatunk be, amelynek 2b fokai a 2c foknyúlványokkal vannak meghoszszabbítva. A 2c foknyúlványokkal ellátott létrafokok ugyanúgy U-alakúak, mint a konvex panelsaroknál elhelyezkedő 4 sarokbetétek. Látható, hogy az 5c és 5d ábrán bemutatott 2 létrák 2c foknyúlványai lehetőséget adnak arra, hogy az 1 panel peremtartományait fokozott mértékben megerősíthessük. Az 5. ábra valamennyi részábrája jól mutatja, hogy a 4 sarokbetétek úgy vannak elhelyezve, hogy az 1 panel konvex sarkainál fésűsen kereszteződő 2 létrák végett kívülről „körbe fogja”, és ezáltal a sarokpontokat mintegy beköti az 1 panel belsejébe. A 2c foknyúlványok minden esetben merőlegesek a 2b fokokra, általában azonban a 2a létraszárakra is. Ez utóbbi nem kötelező intézkedés. Adott esetben ugyanis fölmerülhet annak szükségessége, hogy az 1 panel peremtartományának különleges lokális megerősítése 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
