183581. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott építőelem szétszedhető épületekhez
1 183 581 2 fordulva a 10 ütköző felé közeledik, a 13 zárókilincs a 14' nyílás peremével való érintkezése közben felemelkedik, áthalad a 14' nyíláson, végül pedig vízszintes helyzetet felvéve kapcsolódik az 5' főtartóhoz. Meghatározza tehát az 5' és ezzel a 2 falrész függőleges helyzetét. A 2 falrésznek ebben a helyzetében való végleges rögzítése céljából 15 furatai is vannak, amelyen 16 kötőelemek haladnak át. Ezek az, erőzáró kapcsolatról gondoskodó 16 rögzítőelemek példánk esetében csavarok, amelyeknek a szereléskor fellépő esetleges elfordulásának megakadályozása érdekében a 11 tartólemezek egymástól való távolságát úgy lehet megválasztani, hogy az apacsavar feje éppen a 11 tartólemezek közé férjen. Ezt a helyzetet szemlélteti a 6. ábra. Szereléskor tehát nem kell az apacsavar fején ellentartani, ami nagymértékben egyszerűsíti a szerelést. A 4. ábrán bemutatott csomópontra mutat másik kiviteli alakot a 7. ábra. Itt az erőátvivő kapcsolat két 17 és 18 nyomólemez útján jön létre, amelyek közül az egyik 17 nyomólemez az 5' főtartóhoz, a másik 18 nyomólemez az 1 tetőrész 3' főtartójához van erőzáró módon hozzáerősítve, például hozzáhegesztve. Szerelt állapotban, azaz a 2 falrész függőleges helyzetében a 17 nyomólemez a 18 nyomólemezre fekszik fel. Ezzel a megoldással a 13 zárókilincses rögzítő eszközt lehet helyettesíteni, különösen abban az esetben, ha az 1 tetőrész fesztávolsága viszonylag kisebb A találmány szerinti épületelemek az épület alapozásához való csatlakozására mutat kiviteli példát a 8. és a 9. ábra. Amint a 8. ábrán látható, a 2 falrész 5' főtartójához 19 talplemezek vannak erősítve és ezen keresztül van átvezetve az épület alapozásához kapcsolt 20 rögzítőcsap. A rögzítőcsao tőcsavarként is kivitelezhető, amikor 20' anya szolgál a 19 talplemeznek az alapozáshoz való szorítására. A 20' anya és a 19 talplemez közé azonban 21 nyomáselosztó lapot is iktathatunk. Ekkor a 19 talplemezre kivágást, példánk esetében négyszögletes 24 nyílást készíthetünk, a 21 nyomáselosztő lapot pedig hosszúkás 22 nyílással láthatjuk el. Ez a megoldás lehetőséget teremt arra, hogy az előregyártott épületelem szerelésekor az alapozás kialakításának, illetve a 20 rögzítőcsap elhelyezésének pontatlanságai ne okozzanak gondot. Az 5' főtartót ugyanis a 22, illetve a 24 nyílás adta lehetőségeket belül is el lehet mozdítani hossz- illetve keresztirányban. A találmány értelmében a gyártóműben a külső 4 és 6 borítással komplettírozott és a 7 csuklókkal egymáshoz kapcsolt 1 tetőrészt és 2 falrészeket szállításra kész állapotba hozzák, amennyiben a 2 falrészeket az 1 tetőrészre befordítják. Ezt az állapotot mutatja az 1. ábra. A 3 tetőkeret és az 5 falkeret célszerűen hidegen hengerelt U-keresztmetszetű idomvasakból van kialakítva, ami a szerkezetnek megfelelő szilárdságot biztosít. A 3 tetőkeret és az 5 falkeret úgy van kialakítva, hogy a 1 tetőrész és a 2 falrészek befordított állapotukban ne érintkezzenek egymással, ami megóvja a 4 és 6 borítást a külső mechanikus sérülésektől a szállítás során. Ez a kialakítás továbbá lehetőséget teremt arra is, hogy több előregyártott épületelemet rakjunk egymásra és így alakítsunk ki szállítási csomagokat, A csomagok külső oldalain ekkor a 3 tetőkeretek és az 5 falkeretek vannak, amelyek egymáson felfekszenek. Ennek következtében egyéb különleges csomagolásra, az épületelem érzékeny részeinek különleges védelmére nincsen szükség. Az egymásra rakott épületelemek számát a szállítási lehetőségek szabják meg. Az építkezés helyszínére való megérkezés után a csomagot szétbontjuk és oldjuk azt a rögzítést, amely a 2 falrészeket befordított állapotukban az 1 tetőrészhez rögzítette. Alkalmas emelőeszközzel a csomagban felül lévő 1 tetőrészt megemeljük, miközben a 2 falrészek a 7 csuklók körül automatikusan függőleges állapotba fordulnak. Eközben a 13 zárókilincsek a 14' nyílásokon át kapcsolódnak az 5' főtartókkal és ezzel rögzítik a 2 falrészeket végleges állapotukban. További rögzítésre a szereléshez nincsen szükség, ami nagymértékben meggyorsítja a szerelési folyamatot. Egyúttal a munkavégzés biztonságát is fokozza, mert nem kell darun lógó lengő teheren munkát végezni. A végső rögzítéshez ezután már csak a 15 furatokba kell a 16 kötőelemeket beilleszteni, amelyek — mint már említettük — a legcélszerűbb esetben nagyszilárdságú csavarok. Ezzel szilárd keretszerkezet képződik. Az előregyártott épületelemekből annyit helyezünk egymás mellé, hogy a kívánt csarnokméretet megkapjuk. Erre lapostető, illetve kis lejtésszögű nyeregtető esetében a 2., illetve a 3. ábra mutat példát. Ennek során a 3 tetőkeretnek a célszerűen U-keresztmetszetű 3' főtartóit, illetve az 5 falkeretnek a célszerűen szintén U-keresztmetszetű 5' főtartóit gerincükben kialakított furatok segítségével egymáshoz erősítjük két szomszédos épületelem esetében, aminek következtében szerkezetileg I-keresztmetszetű tartó alakul ki. Ez olyan szilárdságú, hogy minden fellépő erőt biztonsággal át tud adni az épület alapozásának. Az épületelemeknek az alapozáshoz történő rögzítése úgy történik, ahogy azt a 8. ábra kapcsán már ismertettük. Miután a szerelés során létrehozott kötések oldhatóak, a találmány szerinti épületelemekből kialakított épület szét is szedhető anélkül, hogy az épületelemek tönkremennének. Szétszedés után tehát újra felhasználhatók, az épület más helyen újra felállítható. Szabadalmi igénypontok 1. Előregyártott épületelem szétszedhető épületekhez egymással csuklósán összekötött tetőrésszel és falrészekkel, azzal jellemezve, hogy egy tetőrész (1) csuklók (7) útján két falrésszel (2) van összekötve, a tetőrész (1) tetőkerettel (3) és borítással (4), a falrész (2) falkerettel (5) és borítással (6) van ellátva, a tetőrész (1) két szélénél egy-egy ütköző (10) van elrendezve, amelynek célszerűen zárókilincsként (13) kialakított rögzítőeszköze van, a falrész (2) falkeretének (5) függőleges főtartóin (5') pedig a zárókilincs (13) kapcsolódásához kialakított nyílása (14) van, továbbá az ütköző (10) és a függőleges főtartók (5') kötőelemeket (16) magukba foglaló furatokkal (15) vannak ellátva. 2. Az 1. igénypont szerinti előregyártott épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a falkeret (5) függőleges főtartóinak (5') felső végén és a tetőkeret 3) főtartóin (3') nyomólemezek (17, 18) vannak olyan módon rögzítve, hogy a függőleges főtartó (5') nyomólemeze (17) a tetőkeret (3) főtartójának (3') nyomólemezén (18) fekszik fel. 3. Az 1. igénypont szerinti előregyártott épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csuklók (7) a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
