183578. lajstromszámú szabadalom • Szabásminta tartály készítéséhez hajtogatható lemezanyagból, valamint a belőle készített tartály
183 578 va úgy, hogy a 28 oldallezáró csík és a 48 oldallezárómező-meghosszabbítás a 20 oldalfalmező és 40 fcnéklezáró-mező szélső részének a belső oldalával van összeragasztva; ehhez az ismert műanyagragasztásos lezárást alkalmazzuk, amelynél a hőre lágyuló bevonatot hősugárral, ultrahanggal vagy fénnyel meglágyítjuk. Ezután a szabásmintát egy nem ábrázolt magon mindkét végén nyitott tömlővé alakítjuk, amelynél a fenéklezáró-mezők a mag homlokfelülete felé állnak ki. Ezt követőleg a fenéklezáró-mezőket befelé hajtjuk (lásd 3. ábrát) és ekkor egymással összehegesztjük (4. ábra). Amint a 3. ábrán látható, ilyenkor először a 42 és 46 fenéklezáró-mezők belső, háromszög alakú részét nyomjuk egymással szembe, miközben a 102 és 104 visszahajtási mező a 98 és 100 átlós hajtogatási vonal mellett kifelé hajlik, végül pedig a külső, háromszög alakú részeket hajtogatjuk össze. Ez a visszahajtási művelet a fenéklezárás automatikus elkészítésénél oly módon lehetséges, hogy a 102 és 104 visszahajtási mező külső részét a 62, 72, 82 és 92 hajtogatási vonallal visszahajtjuk. Amint a 2. és a 3. ábrán láthatjuk, a 60, 70, 80 és 90 belső keresztirányú élek a 62, 72, 82 és 92 hajtogatási vonalakra hatnak, ha ezek a tartálysarkokhoz vezető hajtogatási vonalak nem lennének, akkor a fenéklezáró-mezők ferde külső élei a szomszédos oldalfalmezők a sarkaihoz jutnának. Azonban akkor is, ha a külső éleket csupán lefelé hosszabbítanánk meg, úgy ennek a következménye a 102, 104 visszahajtási mezők rosszabb tartása lenne, mivel ekkor lényegesen rövidebb 62, 72, 82 és 92 hajtogatási vonal adódna. így a 60, 70, 80 és 90 belső keresztirányú él megnöveli a 62, 72, 82 és 92 hajtogatási vonal magasságát. Amint már említettük, a találmány szerinti tartály fenéklezáráshoz összehajtogatására fel lehet használni az ismert gépeket, így például a 3 187646 és 3 398 659 számú USA szabadalmi leírásban szereplő szerkezeteket. Az 52, 60, 70, 80 és 90 belső keresztirányú élek azonban a találmány szerinti szabásminta kivágását is megkönnyítik a tekercsformában szállított lemezanyagból, mivel a vágási élek mindenütt 45°-nál nagyobb szöget alkotnak. Ezen kívül lehetséges, amint már említettük, a sarkok helyén ívek alkalmazása is. Miután a 40 fenéklezáró-mezőt a 42 és 46 fenéklezáró-mezőkre, illetve a 44 hosszabb fenéklezáró-mezőt ezekre ráhajtottuk úgy, hogy az utóbbi a 40 fenék - lezáró-mező külső részét átfedi, a 102 és 104 visszahajtási mező a belül lévő 42 és 46 fenéklezáró-mező, illetve a kívül levő 40 és 44 fenéklezáró-mező közé van zárva, amint ezt a 4. ábra feltünteti. Az így kialakuló fenéklezárást valamennyi ismert eljárással össze lehet ragasztani, amelynél például gázzal vagy ultrahanggal melegítünk, mégpedig olyan alakú melegítő mintában, amelynek az alakja „X”-nek felel meg és ez a négy átló felett haladva a fenéklezárás azon három oldalú szegmenseit végigéri, melyek a sarkoktól a fenéklezárás közepéig érnek (lásd a 4. ábrát). A találmány szerint a következő módon lehet egy különösen tömör fenéklezárást elérni; A 42 és 46 fenéklezáró-mezők, illetve ezeknek a 102 és 104 visszahajtási mezőinek a külső, 66 és 86 keresztirányú éleit erre a célra úgy méretezzük és alakítjuk ki, hogy ezeknek a felét már a hajtogatási művelet teljes befejezése 4. előtt (lásd a 3. ábrát) erősen egymáshoz nyomjuk, azaz, a külső 86 keresztirányú él mindkét fele éppen úgy egymásra fekszik, mint a külső 66 keresztirányú él két fele. Ezen kívül úgy méretezzük a 42 és 46 fenéklezáró-mezőket, hogy magasságuk összege valamivel nagyobb legyen, mint az egyik oldalfalmező szélessége, amit a 16 hajtogatási vonal mentén mérünk. Ennek következtében a fenéklezárás elkészítésénél a lemezanyag összepréselődik, aminek következtében a fenéklezárás tömörségét igen tetemesen lehet javítani. Amint az 5. ábra mutatja, a 98 és 100 hajtogatási vonalak hegye összeér a tartály közepén a 42 és 46 fenéklezáró-mezőkkel képzett háromszögekben, miközben a 40 fenéklezáró-mező élei közvetlenül ez alatt helyezkednek el. Ennek következtében gyakorlatilag nincs a rétegezett kartonanyagnak le nem hegesztett metszésvonala a tartály belsejében és ezzel el van zárva a tartály tartalmától, aminek folyadéktöltés esetében különös jelentősége van. A 6. ábra szerinti kiviteli alaknál, a már említett oknál fogva hosszabb oldalsó 50a, 62a, 72a, 82a és 92a oldalsó élei, illetve hajtogatási vonalak vannak és valamennyi ilyen hajtogatási vonal azonos hosszúságú, illetve magasságú. Ennél a kiviteli alaknál az egymással szomszédos szabásminták teljes összekapcsolódása csak a leghosszabb, illetve legmagasabb 44a fenéklezáró-mezőnél jön létre, míg a többi 56a, 66a, 86a keresztirányú él nem éri el a 94a, 80a és 60a szakaszoknál ezek belső végét. Ennek következtében csekély hulladék keletkezik a lemezanyagból, ami azonban nem zavaró, mivel a szokásos szerkezetekkel eltávolítható, például kiszívható, vagy leseperhető. A találmány segítségével tehát olyan tartály állítható elő, aminek ugyan újszerű kialakítású fenéklezárása van azért, hogy előállítása még gazdaságosabb legyen, a belső oldalát tekintve a kész tartály azonban mégis a bevált, ismert 3 120335 számú US—PS szabadalmi leírás szerinti tartállyal legalább közelítőleg azonos. Szabadalmi igénypontok 1. Szabásminta tartály készítéséhez hajtogatható lemezanyagból, amelynek a színét melegen hegeszthető thermoplaszt réteg alkotja és amely több tartály oldalfalmezőből, valamint olyan első és második pár, a kész tartálynál egymással szemben elhelyezkedő tartálylezáró mezőből áll, amelyek az oldalfalmezők váltakozó meghosszabbítását képezik és ezekkel össze vannak kötve, továbbá, amelyek magasságuk egy része mentén oldalsó határuknál hajtogatási vonalakkal vannak egymással kapcsolatban, és végül, amelyeknek olyan szabad vágási éleik vannak, amik az illető lezárómező oldalsó hajtogatási vonalának végétől oly módon haladnak ferdén ezek elképzelt középvonala felé, hogy a lezárómezőikkel egymás felé forduló két tartályháló ezekkel a lezárómezőkkel egymásba kapcsolódva helyezhető el, azzal jellemezve, hogy minden egyes lezárómező (40, 42, 44, 46) szabad vágási éle (52, 54, 56, 58, 60, 64, 66, 68, 70, 74, 76, 78, 80, 84, 86, 88, 90), kiindulva az oldalsó határától (50, 62, 72, 82, 92) az él első szakaszán (52, 60, 70, 80, 90) az oldalsó lezárómező határától előre megadott elren5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
