183550. lajstromszámú szabadalom • Műanyagelemeket tartalmazó csusztató rendszer fogpótlásokhoz
1 : 83 550 2 például elektron, proton, röntgen, infravörös, stb besugárzásokkal is változtatni lehet. így a műanyag mátrixok az összetétel megválasztása és a besugárzá: hatására változtatható elaszticitásúvá tehetők. A patrix kialakítását úgy változtatjuk meg, hogy £ 5 zászló hosszának csökkentésével az elhorgonyzás kö zelebb kerüljön a szélső támfog vertikális főtengelyéhez. Ugyanis minél közelebb van az elhorgonyzás £ vertikális főtengelyhez, annál kisebb terheléskor a fog paradontiumának károsodása. 10 A találmány szerinti csúsztató rendszer a frontfogakhoz is alkalmazható, miután vestibulo-oralis irányban gracilisabb, mint az ismert megoldások szerinti csúsztató rendszerek. A matrix nyílására merőleges falat a szokásosnál 15 vastagabbra alakítjuk ki, annak érdekében, hogy az összenyomhatóságot növeljük. Ennek a falnak a megvastagítása a fogművet esztétikailag nem befolyásolja negatív irányba. A találmány szerinti csúsztató rendszer laboratóri- 20 umban való felhasználásakor úgy vertikális, mint horizontális esetben túlméretezett helyfenntartót alkalmazunk, melynek eredményeképpen a mátrixok dolgozó karjai szabadon mozoghatnak. A dolgozó karok mozgathatósága révén a későbbiekben a rágás mecha- 25 nizmusa közben fellépő és a részleges fogpótlásra ható, nem fiziológiás erők kevésbé érvényesülnek. A találmány szerinti csúsztató rendszer nem sztendert erőt képvisel, hanem a fogorvos a paradontium állapotának éppen megfelelő grammerőt képviselő 30 mátrixot választhatja ki. Az eddig elkészített, kísérleti célokat szolgáló, találmány szerinti csúsztatók vizsgálatakor igazolást nyert, hogy azok alkalmazása a fogtechnikusi munkát egyszerűbbé, könnyebbé és precízebbé teszi. 35 A találmány szerinti megoldásnál az a körülmény, hogy vertikális elhorgonyzásnál is helyfenntartót alkalmazunk — mely, mint már említettük, túlméretezett — lehetővé teszi, hogy ne csak az anyag összenyomhatóságát, hanem a karok által képviselt rugal- 40 másságot is ki tudjuk használni. Közelebbről, ez két faktorból ered, egyrészt abból, hogy a dolgozó karok horizontális irányban elmozdíthatok, mivel nincsenek fémbe ágyazva, másrészt pedig abból, hogy maguk a dolgozó karok is különböző méretűek. (A rövidebb 45 dolgozó kar nyilvánvalóan „sprődebb” elhorgonyzást eredményez.) így — ellentétben az eddigi megoldásokkal — a fémöntvényben a két fészeknek a zsugorodás következtében létrejövő helyzetváltozását nem az anyag összenyomhatósága, hanem a karok minimális 50 mértékű oldalirányú elmozdulása küszöböli ki, mert ezt a helyfenntartó alkalmazása a vertikális irányú elhorgonyzásnál lehetővé teszi. A biomechanikai követelményeknek ez a rendszer azért felel meg jobban, mert kevésbé viszi át a hori- 55 zontális irányú erőket a támfogakra. Ez lényegében azt jelenti, hogy az adott szituációban a megfelelő rugalmasságú karokkal rendelkező matrix használata biomechanikailag az orvos megítélésének megfelelően osztja meg a terhelést a támfogak és a fogatlan gerinc 60 között. A találmány szerinti megoldás jobb érthetőségét a rajzok segítik elő, ahol az 1. ábra a találmány szerinti csúsztató rendszer szerinti mátrixot, a 2. ábra a patrixot, a 3. ábra a helyfenntartót szemlélteti vázlatosan, a 4. ábra pedig a matrix perspektivikus képe. Az 1. és 4. ábrákon tehát a matrix látható. Az ábra szemlélteti, hogy a külső felület nem centrikus a furattal, továbbá, hogy a matrix külső oldalát sík felületek határolják. Az elhorgonyzásra szolgáló vállak a vízszintessel hegyes szöget zárnak be, az ábra szerinti előnyös kiviteli alak esetében ez a szög 30°-os. A matrix külső oldalát határoló sík felületek élei előnyösen legömbölyítve metszik egymást. A matrix dolgozókarjai jól láthatók az ábrákon, továbbá a matrix nyílására merőleges oldalfal vastagabb kialakítása is megfigyelhető. A 2. ábrán a patrix látható, ahol a zászló méretét (mely a találmány szerinti megoldás értelmében csökkentett, annak érdekében, hogy az elhorgonyzás a szélső támfog vertikális főtengeléyhez közelebb legyen) a nyíllal jelölt szakasz mutatja. A 3. ábrán látható a fém zsugorodásának megfelelő mértékben túlméretezett helyfenntartó, mely a találmány szerinti megoldás esetében mind a vertikális, mind pedig a horizontális elhorgonyzásnál alkalmazásra kerül. A megoldás kialakítása, valamint az elemek anyagának variálhatósága lehetővé teszi különböző grammerőt képviselő elhorgonyzásokból álló sorozatok gyártását, melyek közül a szükséges csúsztató rendszer az adott esetben tetszés szerint megválasztható. Szabadalmi igénypontok 1. Műanyag elemeket tartalmazó, mátrixból és patrixból, valamint helyfenntartóból álló, horizontális és vertikális elhorgonyzásra szolgáló csúsztató rendszer, azzal jellemezve, hogy különböző grammerejű elhorgonyzást tesz lehetővé, így, hogy a matrix és a helyfenntartó külső oldala a belső furattal nem centrikus, sík felületekkel határolt, a sík felületek élei célszerűen legömbölyítettek, az elhorgonyzásra szolgáló vállak a vízszintessel hegyesszöget bezáró kialakítással rendelkeznek, a matrix nyílására merőleges oldalfal megvastagított, a — mind vertikális, mind pedig horizontális elhorgonyzásra alkalmas — helyfenntartó előnyösen a fém zsugorodásának megfelelő mértékben túlméretezett, a patrix zászlója pedig előnyösen az elhorgonyzést a szélső támfog vertikális tengelyéhez való közelítését lehetővé téve csökkentett méretű, jellemezve továbbá azzal, hogy a matrix és a helyfenntartó anyaga egyaránt hőre lágyuló — adott esetben előkezelt — műanyag. 2. Az 1. igénypont szerinti csúsztató rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a matrix elhorgonyzásra szolgáló vállai a vízszintessel 30°-os szöget zárnak. 4 db ábra 3
