183544. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő
A találmány tárgya hőcserélő, különösen viszonylag alacsony hőfokú közegek közötti hőcserére. A gyakorlatban igen sok fajta hőcserélőt alkalmaznak, amelyek mindegyike rendelkezik előnyös, illetve hátrányos tulajdonságokkal. A hulladék energiák hasznosítására vonatkozó igény előtérbe kerülésével szükségessé vált olyan hőcserélők kialakítása, amelyek alkalmasak az eddig csak kismértékben hasznosított energiák, valamint a hulladék energiák széleskörű felhasználásának elősegítésére. Az ismert hőcserélők széleskörű elterjedése áruk, súlyuk, illetve komplikált szerelhetőségük miatt a gyakorlatban nem valósult meg, ezért igen sok energia vész el, illetve egyébként olcsón rendelkezésre álló energiaforrások nem használhatók ki megfelelően. A jelen találmány célja a fenti kedvezőtlen jellemzők elkerülése érdekében olyan hőcserélő kialakítása, amely viszonylag olcsó, könnyű és egyszerűen szerelhető. A fenti cél elérése esetén lehetővé válik az egyébként elvesző, illetve eddig megfelelően nem hasznosított energiák széleskörű hasznosítása és ezáltal a népgazdaság energia mérlegének jelentős mértékű javítása. A jelent találmány feladata olyan hőcserélő kialakítása, amely szerkezetileg egyszerű, a hőqserét közvetítők felülete viszonylag nagy, a hőtágulás okozta méretváltozás kompenzálása önműködő és egyszerűen szerelhető. A jelen találmány szerint a fenti feladatot olyan hőcserélővel oldjuk meg, amelyben a hőcserében résztvevő legalább egyik közeg befogadására műanyag — célszerűen prolipropilén — gégecső van elrendezve. A találmány szerinti hőcserélő egyik előnyös kiviteli alakjánál a műanyag gégecső spirálisan van elrendezve és egyik oldalról takarólemezzel, másik oldalról pedig hátlemezzel — legalább részben — borítva. A találmány szerinti hőcserélő további előnyös kiviteli alakjánál a műanyag gégecsÖ szigetelőlap és fedőfólia között van elrendezve. , A találmány szerinti hőcserélő további előnyös kiviteli alakjánál a műanyag gégecső szigetelőlap és elnyelőlemez között van elrendezve, továbbá előnyösen az elnyelőlemez műanyag gégecső.vej ellentétes, old,alán védőlap van elrendezve. A találmány szerinti hőcserélő további előnyös kiviteli alakjánál a műanyag gégecső hőtároló tartályban van elrendezve, amelyben továbbá célszerűen kapcsolóórával összeköttetésben levő elektromos fűtőtest és célszerűen melegvízelvételi hőcserélő is el van rendezve. A találmány szerinti hőcserélő további előnyös kiviteli alakjánál a műanyag gégecső hővisszanyerő szifonban van elrendezve, amely kettősfalú köpenyt tartalmaz. A találmány szerinti hőcserélők kialakítását és működését a mellékelt rajzokon ábrázolt példakénti kiviteli alakok alapján részletesebben ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti hőcserélő fűtőtestként történő kialakítását szemlélteti, a 2. ábra, valamint a 3. ábra a találmány szerinti hőcserélő napenergia .kollektorként való kialakítását ábrázolja, a 4. ábra a találmány szerinti hőcserélő központi hőtároló tartályként történő kialakítását mutatja, míg az 5. ábra a találmány çzerinti hőcserélő hővisszanyerő szifonként történő kialakítását ábrázolja. Az 1. ábrán látható fűtőtest 1 műanyag gégecsőből, 2 takarólemezből, 3 hátlemezből, 4 szigetelőlapból, 5 befolyócsőből, 6 elfolyócsőből és 7 légtelenítőből van kialakítva. Az 1 műanyag gégecső lapos, enyhe menetemelkedésű spirálisként van elrendezve, szabad végei pedig az 5 befolyócsőhöz és a 6 elfolyócsőhöz vannak csatlakoztatva. A csőkígyó legmagasabb pontján van a 7 légtelenítő elrendezve. Az 1 műanyag gégecső spirál élőiről a 2 takarólemezzel, hátulról pedig a 3 hátlemezzel van takarva, mimellett a 3 hátlemez és a fal között 4 szigetelőlap van elrendezve. Az 1. ábra szerinti fűtőtest viszonylag nagy hőleadó felülettel és kis súllyal rendelkezik, a 2 takarólemez és a 3 hátlemez között a működés során légáramlás indul meg a kéményhatás következtében. Ily módon a 2 takarólemez elő berendezési tárgyak is elhelyezhetők a hőleadás lényeges csökkenése nélkül. A 2. ábrán látható napenergia kollektor-ban ugyancsak 1 műanyag gégecső van elrendezve a 4 szigetelőlapon. A 4 szigetelőlap alatt 11 alapfólia van elhelyezve, az 1 műanyag gégecső pedig 12 fedőfóliával van letakarva. A nap energiáját felvevő közeg — célszerűen víz, illetve só oldat — az 1 műanyag gégecsőben kering és hőjét további hőcserélőben adja le. Az ábrán ismertetett kiviteli alak a fóliák rugalmassága miatt célszerűen paplanszerű kialakítású, így felszerelése, illetve üzemen kívüli tárolása igen egyszerű. A 3. ábrán látható hőcserélő ugyancsak napkollektor céljára van kialakítva^ amelyben ugyancsak 1 műanyag gégecső van elrendezve |s 9 elnyelőlemezzel van lefedve. Az 1, műanyag gégecső ennél a megoldásnál i$ 4 szigetelőlapon van elhelyezve, ez pedig 8 alaplemezre van lefektetve. A 9 elnyelőlemez fölött adott esetben átlátszó 10 védőlap van elrendezve. A 3. ábrán vázolt napkollektor működése gyakorlatilag megegyezik a 2. ábra szerinti hőcserélő működésével, azzal az eltéréssel, hogy ezen kiviteli alak merev, célszerűen öntartó és önhordó szerkezetű, tehát adott esetben valamely épület önálló szerkezeti elemeként alkalmazható. A 4. ábrán látható központi hőtároló tartály az 1 műanyag gégecsövet magában foglaló 14 hőszigeteléssel ellátott 13 hőtároló tartályból van kialakítva. A 13 hőtároló tartály belsejében célszerűen 22 sótöltet van elrendezve, továbbá a 13 hőtároló tartály-ban 15 melegvízelvételi hőcserélő és kapcsolóórával összekapcsolt 16 elektromos fűtőtest van elhelyezve. A 13 hőtároló tartály falában 17 beömlő csonk, 18 kiömlő csonk és 20 központi fűtés elmenő vezeték van elhelyezve. A 18 kiömlő csonkhoz 19 központi fűtés visszatérő vezeték van csatlakoztatva. A 13 hőtároló tartály tartalmaz továbbá 21 hőérzékelőt is. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
