183540. lajstromszámú szabadalom • Kockajáték logikai ábrákkal
1 If 3 540 2 2. ábra ugyanezen kocka 1. ábrabeli határolófelületével átellenes határolófelületét, a 3. ábra a kocka harmadik határolófelületét, a 4. ábra a 3. ábrabeli határolófelülettel szemben lévő határolófelületet, az 5. ábra a kocka ötödik határolófelületét, a 6. ábra az ötödik határolófelülettel szemben lévő határolófelületet, a 7. ábra az azonos kockákból kialakított, példaképpeni síkalakzatot, végül a 8. ábra egy szintén példaképpen kialakított téralakzatot mutat be. Amint az 1. ábra mutatja, a készletben lévő azonos méretű kockák 1 első határolófelületét képező négyzet világos felület. Ezzel a világos négyzettel átellenben, a kocka 2 második határolófelületét alkotó négyzet teljes terjedelmében sötét, vagyis ellentétes az 1. ábrabeli világos négyzettel. A kocka 3 harmadik világos határolófelületén egy olyan ábra van, amelynek egyik kontúrvonala egy 3a negyedkörív. Ez a 3a negyedkörív egy akkora kör része, amelynek középpontja a kocka ezen 3 harmadik határolófelülctét képező négyzet csúcsában van, a kör sugara pedig a négyzet oldalával egyenlő. Ebből az is következik, hogy négy — azonos határolófelülettel egymás mellé helyezett kocka — egy síkban lévő felülete egy teljes körrel rendelkező síkalakzatot képez. Ugyanezen harmadik határolófelületen lévő ábra második kontúrvonala egy olyan 3b körív, amely egy olyan kör részét képezi, amelynek középpontja azonos a 3a körívhez tartozó kör középpontjával, sugara azonban csak fele a kör sugarának. Ez a 3a körív azonban nem húzódik a négyzet oldaláig, hanem csupán egy olyan 3c körszeletig, amely része egy olyan körnek, amelybe a kocka határolólapját képező négyzet berajzolható. E kontúrvonalak által meghatározott síkidom a négyzet fehér felületével szemben sötét. A kocka 4 negyedik határolófelületén lévő ábra pontosan megegyezik a 3 harmadik határolófelületet képező négyzeten látható ábrával. A különbség mindössze annyi, hogy ami a 3 harmadik határolófelületen világos, a 4 negyedik határolófelületen sötét és megfordítva. A kocka5 ötödik határoló felülete — amely a 3 harmadik határolófelületet alkotó négyzet mellett van — egy olyan négyzet, amely egy 5a vízszintessel két egyenlő 5b téglalapra van osztva: a felső téglalap sötét, az alsó világos. A sötét téglalap folytatása tehát a 3 harmadik határolófelületen lévő 3a, 3b körívekkel meghatározott sötét sávnak, míg a világos téglalap a fehér sáv folytatása. Ugyancsak az 5 ötödik határolófelület sötét színű téglalapja a négyzet másik oldalán a 4 negyedik határolófelület sötét színű, két oldalon görbült határolóvonalú háromszög alakjához csatlakozik, míg a világos téglalap a 3 harmadik határolófelületen lévő ugyanilyen alakú és méretű, de világos háromszög alapjához csatlakozik. A kocka 6 hatodik határolófelülete szintén két egybevágó téglalapra van osztva: a felső téglalap világos, az alsó téglalap sötét, tehát éppen a fordítottja az 5 ötödik határolófelületen látható ábrának. A 6 hatodik határolófelület téglalapjai ennélfogva nem csatlakoznak egyenes folytatásként sem a vele szomszédos 3 harmadik határolófelületen, sem a vele szintén szomszédos 5 ötödik határolófelületen látható ábrák valamelyik eleméhez. A fentiekben részletesen leírt kockából — mint ko- 5 rábban már említettük — tizenkettő, tizenhat, előnyösen azonban huszonnégy, egymással teljesen azonos ábrákkal rendelkező határolófelületű kocka képez egy készletet. A kockák száma a találmány szerinti megoldás szempontjából nem szigorú kikötés: lehet 10 több, lehet kevesebb is. Minél több a kockák száma, annál bonyolultabb sík, vagy téralakzat képezhető a készlet kockáiból. Hogy a találmány szerinti megoldásnak megfelelő kockái ból milyen sík, vagy téralakzat alakítható ki, 15 arra a 7. és 8. ábrák révén két kiviteli példát mutatunk be. Ezek variációja azonban rendkívül nagy számú, ami az eddig ismert, azonos elven kialakított kockajátékokkal szemben olyan minőségi többletet jelent, amelynek legékesebb bizonyítéka a gyakorlat. 20 A találmány szerinti megoldásnak megfelelő játék a logikai játékok közé sorolható, mert a kialakítható sík- és téralakzatok meghatározott logikai rend szerint alakíthatók ki, kombinatív és variációs jellege pedig mar a bemutatott kiviteli példákból is egyértel- 25 műén kiderül. Szembeötlő többlethatása a találmány szerinti játéknak pedig abban van, hogy egy adott konfiguráció kialakításánál a sík- vagy téridom másik nézetből annak ellenkezőjét — negatív, vagy pozitív képét — mutatja. 30 Szabadalmi igénypont 35 Kockajáték logikai ábrákkal, amely azonos méretű, adott számú — előnyösen például huszonnégy — kockából álló készlet, amelyben valamennyi kockán az egymásnak megfelelő határoló felületű négyzeteken azonos ábrák vannak felrajzolva, azzal jellemezve, 40 hogy a kocka sorrendben első határoló felülete (1) teljesen világos, a vele átellenes négyzet által alkotott második határolófelület (2) teljesen sötét színű; a harmadik határolófelület (3) olyan négyzet, amelyen a négyzet egyik sarkát képező középpont körül a négy- 45 zet oldalának hosszával egyenlő sugarú kör negyedköríve (3a) képezi az ábra egyik kontúrvonalát, ezzel a körívvel párhuzamosan további olyan körív (3b) képezi a második kontúrvonalat, amelynek középpontja azonos az első körív középpontjával, sugara azonban 50 csak fele az első körív sugarának, ez a körív azonban olyan körszelettel (3c) alkotott metszőpontig húzódik, amely az adott négyzet köré írható kör negyedrésze; az ezen kontúrvonalakkal határolt ábra sötét, a vele átellenes négyzet által alkotott negyedik határolófelü- 55 létén (4) ugyanezen ábra negatív képe látható, ötödik határclófelületen (5) a négyzetet felező egyenessel két egybevágó téglalap (5a, 5b) látható, amelyek közül a sötét téglalap folytatása a harmadik határolófelületen látható két körív (3a, 3b) által képzett sávnak, végül a 50 hatodik határolófelület (6) azonos az ötödik határolófelülettel (5), azzal a különbséggel azonban, hogy a két határolófelület téglalapjai egymáshoz képest ellenkező színezésűek. 2 db ábra 3
