183530. lajstromszámú szabadalom • Ablakszerkezet
i 183 530 A találmány tárgya: ablakszerkezet, amely olyan kötőelem és alkatrész kialakításával készíthető, aminek segítségével — eddig néni alkalmazott technológia bevezetésével —, tetszés szerintj méretben és alakban lehet — akár a helyszínen is — az ablakszerkezetet előállítani. A bútor és épületasztalos iparban egyes termékfajták iránt a társadalmi igények magas színvonalat értek el és ezek az igények dinamikusan tovább növekednek. A „választéki igényre történő gyártás” mellett a választéki igényre történő szerelés is állandóan erősödő hangsúlyt kap. Az iparnak ezen a területén a tömeges alkatrész és készregyártás mellett az utólagos összeszerelés elvét alkalmazzák, ez pedig a komplex módon megtervezett gyártmány és gyártási rendszerek létrehozásán keresztül valósulhat meg. Az ablakszerkezet hagyományos kialakítással már régóta ismert. A fából készült ablakszerkezetek helyét — számos területen — a lem és műanyag ablakkeretek váltották fel. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő ablakszerkezet kialakítása önálló, új utak követése révén született meg. Olyan új kötőelemek és alkatrészek összeépítésének módjára volt ehhez szükség, amelyek bevezetése és alkalmazása mellett az összeépítést követően az alkatrészek paramétereit nem kell megváltoztatni. A hagyományos gyártmány — gyártási rendszerben ugyanis a szerelő — összeépítő és alkatrész paraméter módosító műveletek egymást eleve válthatják. A gyártmányszerkezet nagyon hosszú időn keresztül (több évszázad során) kialakult formái miatt a dinamikusan fejlődő igényeket csak meglehetősen magas termelői költségráfordítással lehet kielégíteni. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő ablakkeret ugyanúgy készül, mint az ablakkeret befogadására szolgáló tok. Igen nagy előnye a találmánynak az, hogy bármilyen méretű és alakú nyíláshoz gyorsan és könnyen lehet tnind a tokot, mind a keretet beépíteni. A szabványméretek egységesítve vannak. A tokot betonkávába történő beszerelés esetén a befogó bilincsek elhelyezéséhez szükséges léccel készíthetjük. Kézenfekvő, hogy a tok és keret szabványméretei egymástól eltérnek, de az összeépítéshez szükséges csapfészkek elkészítése és a felületek kezelése (festése) után külön csappal vannak összeépítve. Az alkatrészek hosszméretét az ablak szélességi cs magassági méretei határozzák ineg. Az így kialakított álló és fekvő alkatelemeket kettős, egyenes illesztéssel egymástól 90°-ban elforgatott külön csappal, vagy összehúzó vasalással lehet összeszerelni. A keret azonos módon készül a tokkal oly módon, hogy az összekötők különböző szabványméretű alkatrészek a tok egymással összeépített L-alakú szelvényeinek ellenkező irányú szelvényét adja. A tökéletes zárást a két L- alakú szabvány egymásba helyezése teszi lehetővé. Az igy elkészült szerkezetet — attól függően, hogy az üvegezés módját hogyan választjuk meg — műanyag profillécekkel lehet felszerelni, melyek az üveglapok távolságtartására és megerősítésére szolgálnak. A keretet a tokra önmagában ismert és az ajtóknál is alkalmazott pipa-pánttal lehet vasalni, — de alkalmazható egyéb, a kereskedelmi forgalomban ismert vasalás is. Az ablak zárását a tok és az ablakkeret belső lapjára felszerelt, önmagában ismert két félfordító biztosítja. Felszerelésük semmiféle marási munkát nem igényel, rögzítésük két darab facsavarral van megoldva. Tökéletes zárást biztosítanak, karbantartásra szükség nincs. A találmány szerinti megoldásnak meglel lő ablakszerkezet részletesebb ismertetését a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével adjuk meg. A rajzoson látható hivatkozási számok az egyes szerkezeti elemekre utalnak és szemléltetik az összeállítás módját. A rajzok közül az 1. ábrán az ablakszerkezetnek egyirányú, kávás falba történő fögzítési módját látjuk, a 2. ábra a tok sarok-csomópontjának rögzítését áb^ rázolja oldalnézetben, a 3. ábra a tok sarok-csomóponti rögzítését mutatja be előlnézetben, a 4. ábra pedig az üvegezés egy példaképpeni — műanyagléces — megoldását szemlélteti. Az 1. ábrán keresztmetszetben látjuk az önmagában ismert módon a falba erősített 1 tokot és a 2 ablakkeretet. A sarokkötés ún. kettős, egyenes illesztéssel van kiképezve, melyek egymáshoz képest 90°-ban vannak elforgatva és külön csappal, vagy összehúzó vasalással készült. A 2 ablakszerkezet teljes profilját a belső és a külső műanyagból készült 4 üvegszorítóléc adja meg, amelybe a 3 ablaküveg illeszkedik. A külső és belső 3 ablaküveg között lehet hagyományos módon 6 cm-es térközt hagyni, de készülhet hármas üvegezéssel, vagy kétrétegű hőszigetelt üvegezéssel is. A találmány lényegét a 2. és 3. ábrán látható megoldás nyújtja. Ezeken az ábrákon a találmány szerinti megoldásnak megfelelő tok- és ablakkeret azonos megoldású és szelvényszerkezetű kialakítását látjuk. Az 1 tok 30 x 60 szabványméretű anyagból úgy van kiképezve, hogy a sarokkötésnél a tok egyik 5 befogólécének végén lekerekített szélű mély 6 bemarás van kimunkálva. Ehhez csatlakozik derékszögű elhelyezkedésben a másik 7 befogóléc, amelynek szelvényén keresztirányú, azonos méretű és az 5 befogóléc 6 bemarásával együtt egymással egyvonalban levő zsáknyílást képező bemarás van kimunkálva, amelybe önmagában ismert, szélén haiszálkás recézetű kötőelem van beleerősítve. A tokszerkezet belső léceinek sarokkött te ugyanolyan, mint a külső léceké, azzal a különbséggel, hogy a 8 bemarás 90°-ban van elforgatva a külső lécek sarokkötését létesítő 7 bemarásokhoz viszonyitva. A gyártásnál tehát csupán a sarokkötéshez szükséges 7, 8 bemarásokat kell kimunkálni és egymásba illeszteni a tetszés szerinti méretű tokszerkezet kialakításához. A 2 ablakkeret ugyanezen módon történő megoldása lehetővé teszi a helyszíni gyártást és szerelést, Az 1 tok külső és belső — egymástól természetesen eltérő szelvényű — keretléceit a sarokkötések egyegy önmagában ismert csappal is biztosíthatjuk. Az így kialakított 1 tokot és 2 keretet be lehet vonni műanyaggal. Ilyenkor a bemarások által alkotott csapfészkekbe a rögzítőelemet a műanyaggal való szerelés után ütjük be. A 4. ábrán a találmány szerinti megoldásnak meg-5 10 15 10 '/ 5 40 45 50 55 fiO 05 2
