183474. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nadrágoknak függőleges helyzetben történő vasalásához
1 183 474 2 A találmány tárgya berendezés, nadrágoknak függőleges helyzetben történő vasalásához. A találmány szerinti berendezést célszerűen a konfekcióiparban, tisztítóüzemekben és egyéb hasonló helyeken lehet alkalmazni. A vasalás folyamatának egyszerűsítése és az erre a célra szolgáló berendezések teljesítményének növelése céljából a vasalógépek világszerte fejlődésnek indultak. Az ismert vasalóberendezések egymással szemben, egy középső lépésidomhoz képest, amelyre a nadrágot ráfektetjük, és egy középső medenceidomhoz képest, amelyet a nadrág medencerésze a vasalás alatt kitölt, elhelyezett oldalsó lépésidomokból állnak. Az ismert berendezéseknél az oldalsó lépésidomokat leszorító egységek képezik. Ezek vagy úgy vannak kiképezve, hogy külön elem van a nadrág iépésrészére és külön a medencerészére kialakítva, vagy pedig közösen vannak kialakítva mindkét részre, és mindkét esetben közvetlenül vagy közvetve lehetnek a vezérlő mechanizmussal összekapcsolva. Ennek a felépítésnek az a hátránya, hogy az oldalsó lépésidomot a középső lépésidomhoz képest nem lehet megfelelően illeszteni, különösen akkor, ha a középső lépésidom mozgathatóan van kialakítva, ami végül is a vasalás folyamatára kedvezőtlenül hat. Ezenkívül, az oldalsó lépésidomokat általában kettős hatású munkahenger működteti, amelynek működtetéséhez nagyobb mennyiségű levegőre van szükség, különösen azokban az esetekben, amikor figyelembe vesszük az idommal való felütközéséí is, amikor a kettős hatású munkahengert néhányszor egymásután kell megtölteni és kiüríteni. Ez a módszer mindenképpen 'úlzott energiafogyasztáshoz vezet. Az ismert vasalóberendezéseknél, ahol a nadrágokat függőleges irányban vasaljuk, a nadrágokat egy középső lépésidomra fektetjük rá, amelyet ezért úgy kell kialakítani, hogy a kezelő személy számára könnyen hozzáférhető legyen. Ezt a problémát a gyakorlatban úgy szokás megoldani, hogy az oldalsó lépésidomok egy középső lépésidomról lehajthatóan vagy levehetően vannak kialakítva, azért, hogy a kezelő személyzet képes legyen a nadrágot a középső lépésidomra ráhelyezni és ott leszorítani. Ez a megoldás azért hátrányos, mert a kezelő személy a vasalóberendezésre helyezett nadrágo^ csak az eleje felől látja, oldalt nem, így az esetleges begyűrődéseket és a nadrág lépésrészének megfelelő felfekvését nem tudja szemmel ellenőrizni. Ennek érdekében néhány függőleges irányú vasalógép úgy van kialakítva, hogy a középső lépésidom egy kezelőtérben kézzel elölről kihúzhat tóan van kialakítva, és a kezelő személyzet mindkét oldalról hozzá tud férni a középső lépésidomhoz, megfelelően át tudja tekinteni a nadrág fekvését és meg tudja igazítani, ha szükség van rá. A középső lépésidom vízszintes irányban történő kihúzásának hátránya, hogy a kezelő személyzet számára ergonómiailag szükséges feltételeket nem lehet megteremteni. A nadrág felső és alsó részének beillesztése és leszorítása a kezelőtől igen fáradtságos hajolgatást igényel. Ismeretes még olyan megoldás is, ahol a középső lépésidomot ívalakú pálya mentén lehet kihúzni, a pálya mentén történő mozgatás azonban nem szakaszos mozgás, hanem folyamatos, így a szerkezet mozgatása nem illeszthető össze a kezelőszemélyzet munkasebességével, vagyis a nadrág elhelyezését, eligazítását és leszorítását nem veszi figyelembe. Míg az oldalsó lépésidommal ellátott függőleges és vízszintes irányú vasalóberendezéseknél a nyomókamra elhelyezésére elegendő hely van a vasalólapok teljes hossza mentén, addig a középső, felfelé beszűkülő lépésidommal ellátott vasalóberendezéseknél már nincs így. Ezért igényel megkülönböztetett figyelmet a középső lépésidom fűtő és gőzölőkörének illesztése a meglévő energiakörhöz, figyelembe véve ennek az idomnak az alakját is. Ismeretes egy olyan rendszer is, ahol a középső lépésidom fűtőköre úgy van kialakítva, hogy a fűtőgőz fölülről van bevezetve és a belsejében egy csőkígyó segítségével átvezetve, és az alsó részén lévő kondenzvíz-elvezetőhöz van csadakoztatva. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a szárazgőz hajlamos arra, hogy felszálljon, és kényszer, azaz nyomás alatt a középső lépésidom csőfűtőtestébe emelkedjen, és ott hőveszteséget okozzon. így a hőátadás a vasalólapokra nem lesz kielégítő, mivel az ideszállított gőz a lapokon gyorsan lehűl és l.ondenzálódik. Az egyenlőtlen hőeloszlás következtében, amely középső lépésidomban létrejön, a vasalandó nadrág gőzölése is egyenlőtlen lesz, ami természetesen a vasalás minőségét rontja. Ha gőztároló az idomokon kívül van elhelyezve, a gőznek egy bizonyos távolságot is meg kell tennie, így már eleve az idomba történő belépéskor hidegebb. Ennek a megoldásnak további hátránya, hogy a kondenzvíz egy aknába van elvezetve, és ez a fűtőközeg és ezzel egyidejűleg a hő további veszteségét okozza. Az ismert függőleges vasalóberendezéseknél a nadrág medencerésze általában úgy van vasalva, hogy a medencerész belsejébe egy ki feszítő fej van behelyezve, és az így kitöltött medencerészre az oldalsó idomok kívülről rá vannak nyomva. Az oldalsó idomok általában a feszítőfej mindkét oldalán vannak elhelyezve, vagy az oldalsó lépésidomtól elkülönítve, vagy azzal egy egységet képezve. Emellett az oldalsó medenceidomok közvetlenül a középső lépésidom nyergéhez irányulóan vannak elhelyezve, amelyen a nadrág medencerésze felfekszik. Az ilymódon kialakított berendezéseknek az a hátránya, hogy csak meghatározott nagyságú, vagy legfeljebb egy szűkebb nagyságcsoport vasalására alkalmasak. Arra is van példa, hogy a nadrág medencerészét felfújható tömlő tölti ki, amelynek segítségével a berendezés minden nadrág vasalására alkalmas lesz, hátránya azonban, hogy a tömlő palástja viszonylag könnyen enged az oldalsó idom nyomásának, amely a vasalandó nadrágrész alakváltozását eredményezi. A találmány célja, hogy olyan vasalóberendezést hozzon létre, nadrágoknak függőleges irányban történő vasalására, amely különböző nagyságú nadrágok vasalására egyaránt alkalmas, és a vasalás folyamatát leegyszerűsíti. így a kezelőszemélyzet munkaKörühnényei is javulnak, mivel a nadrág elhelyezése és leszorítása egy középső lépésidomra két helyzetben megy végbe, míg a nadrág vasalása a második középső lépésidomon egy harmadik helyzetben megy végbe. A találmány a középső lépésidomhoz egy olyan fűtő és gőzölőberendezést kíván létrehozni, amely annak az alakjához illeszkedik, emellett minimális kondenzvíz képződik és ez is mint fűtőközeg folyamatosan felhasználásra kerül. 5 10 15 20 25 20 35 40 45 50 55 60 65 2
