183469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőre lágyuló műanyagból sajtolás útján lap előállítására

1 183 469 2 A találmány tárgya eljárás hőre lágyuló műanyag­ból sajtolás útján lap előállítására. A javasolt eljárás foganatosítása során olyan halmazból indulunk ki, amely hőre lágyuló műanyagdarabokat, például csí­kokat és/vagy szálakat, előnyösen műanyag hulladé­kot tartalmaz és esetleg más anyagú csíkokat és/vagy szálakat is magábafoglal. A kiinduló anyag leginkább a szalmára hasonlító halmaz, amit helyenkénti össze­fogással kiinduló formatestté lehet kialakítani. Az összefogás varrásszerű tűzéssel, vagy átsütésel lehetsé­ges. Ismeretes, hogy a műanyag lapok iránt igen nagy az érdeklődés az ipar és a mezőgazdaság csaknem min­den területén. Főleg az egyre nehezebben hozzáférhe­tő és mindinkább dráguló fa helyettesítésére, pótlásá­rra használnák nagyobb mértékben a műanyag lapo­kat. Az ismert eljárásokkal gyártott műanyaglapok azonban nem mindenben felelnek meg a követelmé­nyeknek. Maguk a műanyag lapok, mint kész termé­kek, nehezek, mert térfogatsúlyuk nagy, ezenkívül ru­galmatlanok, sőt sok esetben ridegek, törésre igen hajlamosak. Hőszigetelő és hangszigetelő hatásuk is ritkán elégíti ki követelményeket. A szilárdsági és szi­getelési szempontok miatt renszerint milliméteres, sőt centiméteres nagyságrendbe esik azoknak a műanyag lapoknak a vastagsága, amelyek iránt a legnagyobb a kereslet pl. a bútoriparban, az építőiparban, a mező­­gazdaságban, és általában a fa helyettesítése terüle­tén. Az ilyen vastagságú műanyag lapok gyártása csaknem kizárólag sajtolással történik. Az ismert eljárások alkalmazása számos hátrányos körülménnyel jár. A fajlagos energiafelhasználás nagy, az előkészítés és maga a gyártás fokozott felü­gyeletet, pontosságot és időtöbbletet igényel. A tömör lemezek gyártása során igen nagy sajtoló nyomást kell alkalmazni, ami drága és nagyméretű berendezést igé­nyel. Meg kell jegyezni, hogy a ritka szerkezetű lapok, pl. a habosított műanyag habok egyes tulajdonságai — pl. a hőszigetelő képesség, a hangszigetelő tulaj­donság — kedvezőek, az ilyen szerkezetű lapok vi­szont szilárdsági szempontból nem alkalmasak pl. a falemezek, vagy deszkák pótlására. ,1 Meg kell említeni a műanyagipar területén fennálló azt a körülményt; hogy egyre több a műanyagok kü­lönféle feldolgozásánál jelentkező hulladék, továbbá a műanyag szemét. Mindinkább fokozódik az ilyen hulladékok feldolgozásának szükségessége. E terüle­ten is ismeretesek már megoldások, de ezek révén nem sikerült olyan lapokat vagy lapszerű idomokat előállí­tani, amelyek pl. fa pótlására alkalmasak. A 160 602 számú HU szabadalmi leírás ismertet olyan jellegzetes eljárást, amelynek segítségével hang­­szigetelő, hőszigetelő rezgéscsillapító és különösebb mechanikai igénybevételtől mentes térelválasztó ido­mok készíthetők. Ennek az eljárásnak lényege, hogy hőre lágyuló műanyagokból és esetleg más anyagok­ból álló keveréket összeraknak, az így nyert keveréket a gyártani kívánt idom vastagságának megfelelő mé­retre tömörítik és eközben hőközléssel több helyen csőüregszerűen átolvasztják az anyaghalmazt, majd a műanyag megszilárdulásáig hűlni hagyják a tereket a tömörítő nyomás fenntartásával. A megolvadt részek megszilárdulása után a nyomást megszüntetik és tu­lajdonképpen ezzel kész is az idom. Ennek a termék­nek a szerkezete laza, szalmaszerű, ezért érthető, hogy mechanikai terhelés viselésére nem alkalmas. Főleg emiatt nem lehet szó arról, hogy pl. fa helyettesítésére használják. A találmány elé kitűzött cél az volt, hogy olyan el­járást biztosítson, amelyeknek segítségével kopásálló felülettel rendelkező lapot lehet előállítani, amelynek kellő szilárdsága van s Így fa, deszka helyettesítésére is alkalmas, de emellett rugalmassága, hajlékonysága még kedvezőbb mint a fáé, és mindezek mellett egy­szerű berendezésekkel, viszonylag olcsón előállítható, hulladékok feldolgozását is lehetővé teszi. A találmány szerinti eljárás a kitűzött céh azáltal éri cl, hogy hőre lágyuló műanyagból esetleg más ter­mészetű, más tulajdonságú anyagból darabok, szálak és/vagy csíkok alkotta halmaz képzését jelenti, amely halmazt helyenkénti összefogással formatestté alakít és az így létrejött, szalmaszerű halmazhoz hasonlító formatestef mint kiinduló alapot hőhatáss. I kérgesít és ezt követően hűtés közben rögzít. Az eljárás foganatosítása során alkalmazott sajto­lási nyomás nagyságától, a sajtolás közbeni hőhatás hőmérsékletétől és a sajtolási időtől függően — ter­mészetesen a felhasznált műanyag anyagi tulajdonsá­gaitól is függően — igen tág határok között változó fizikai tulajdonságú lapokat lehet előállítan Lehetsé­ges olyan megoldás is, amelynél a lapnak csak az egyik oldalán van kialakítva kéreg, illetve az egyik ol­dalon a kéreg vastagsága kisebb mint a másik olda­lon. A javasolt eljárás során biztosítható, hogy a lap külső részein vagy egyik részén kemény ké eg, belső részében pedig viszonylag laza, az eredeti szalmaszerű halmazra emlékeztető réteg van. Az ilyen szerkezet el­lenére jól kezelhető, merev testet alkot a lap. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szol­gáló berendezésben kisebb nyomást kell alkalmazni, mint a por alakú nyersanyagból kiindulva gyártott la­pok esetében. A fajlagos hőenergiafelhasználás is ki­sebb a találmány esetében. Emellett még az az előny is származik, hogy a lehűtés ideje megegyezik a hőhatás melletti sajtolás idejével, így a gyártás során nincs üres állásideje egyes berendezési részleteknek, vagy fordítva szemlélve a gyártási folyamatot, racionáli­sabb a termelési idő kihasználása. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a kiindulási formatestet legalább egyik oldalának kér­­gesítése végett hőhatás közben sajtoljuk, majd sajtoló hatás mellett hűtjük a megszilárdulásig. A találmány szerinti eljárást a csatolt vázlaton szemléltetett berendezés segítségével magyarázzuk. A vázlat a berendezés főbb egységeit mutatja vonalas ábrázolásban. 1 ' 'i • ... Hőre lágyuló műanyag csíkokból és/vagy szálak­ból, darabos műanyagból összeállítjuk a kiindulásul vett 1 formatestet. Ebben az anyaghalmazban szere­pelhet műanyagtól eltérő, más anyagú csíkok, szálak vagy darabok tömege is. SzóbajöheL például a mű­anyag mellett tcstilia felhasználása is. Különösen elő­nyös, ha az említett anyagok más eljárások urán elő­állt hulladékok. Az 1 formatest vastagságát a készíte­ni szándékolt lap végső vastagságára és tön őrségére figyelemmel kell megválasztani. A szalmaszerű szer­kezetű halmazt helyenkénti összefogással egységessé lehet tenni. Az összefogás varráshoz hasonló művelet-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents