183463. lajstromszámú szabadalom • Vibrációs adagolószelep szilárd anyagok részére
1 183 463 2 A találmány tárgya vibrációs adagolószelep szilárd anyagoknak tetszőleges formájú kivezetőnyilással ellátott tartályból történő kiürítésére, amelyet akár folyamatos áramlási sebesség szabályozás, akár kétállású, nyitott-zárt rendszer esetében lehet használni. Szilárd anyagok tárolására szolgáló tartályok kivezetőnyílásainak zárására többféle eszközt használnak: mechanikus müködésűeket, pl. csúszó szelepeket, szállítószalagokat, csavaros adagolókat, stb.; szellőzi et éses vagy vibrációs működtetésűeket, például vibrációs adagolókat vagy rásólapokat. Ezen eszközöknek csupán egy része működik azon az áramlási sebesség szabályozási elven, hogy a nyílás keresztmetszetének változtatásával mintegy elfojtják az áramló anyag áramlását. Erre a típusra klasszikus példa a csúszószelep, amelynek ésszerű alkalmazási köre azonban a szabadon áramló szilárd anyagokra korlátozódik. Tapadó anyagok esetében többek között rázólapokat alkalmaznak, ilyet ismertetnek például a 94 180 és a 89 724 sz. lengyel szabadalmi leírásban. Itt egy nyílás szélességét lehet szabályozni, amelyen keresztül az. anyag az alul elhelyezett edénybe áramlik. Ilyen szabályozás! azonban csupán az egész eszköz teljes kikapcsolása után lehet végezni. További kényelmetlenség ered abból a tényből, hogy a nyílás szélességének szabályozásakor mindig cl kell mozgatni az edényt függőleges irányba, a benne összegyűlt anyaggal együtt. Ismeretesek olyan nyílászárók is, amelyek egy sor lörgó félszárnyú tereiőlemezt foglalnak magukba, amelyek egymással párhuzamosan vannak elhelyezve, és vagy zárják vagy nyitják a közöttük lévő réseket. A terelőlemezek heiyz.etváltoztatása közben azok felső szárnyai az összegyűlt anyagban mozognak, amiatt le kell győzniük annak ellenállását is. Ilyen körülmények közöli a nyílászárók mechanikailag megsérülhetnek, és az anyag a rések feletti térrészben összeáll, összetömörödik. Az ilyen típusú terelőlcmezek a tartály teljes súlya állal létrejött nyomásnak ki vannak téve, ennek következtében ti terelőlcmczcknek és azok lörgatómeehni/musainak egyaránt nagy mechanikai s/.ilárdságúaknak kell lenniük, emiatt az ilyen eszközök sok, viszonylag keskeny tereiőlemezt foglalnak magukba. Ez a tény alkalmazási körüket főként a csekély tapadású szilárd anyagokra korlátozza, mivel a terelőlcmezek közölt lévő kis hézag a nagy tapadású szilárd anyagok áramlását zavarhatja, vagy akár meg is szakíthatja. A találmány szerinti adagolószciep létrehozásával kiküszöböltük a fenti hiányosságokat, mégpedig úgy, hogy mozdulatlan terelőlemezeket alkalmazunk, amelyek részben leárnyékolják a lörgó terelőlemezeket, és u lörgó terelőlemezek tengelyei tökéletesen védve vannak a felettük összegyűlt anyag nyomásával szemben. A találmány szerinti adagolószelep három fő alkotórészből áll: egy .szűkítőelemből, amely a négyszögletes vagy négyzetes .szelepvázat összeköti a tetszőleges formájú tartály-garattal; egy vázból, amelyre mozdulatlan hordozó lei elölemezek és forgó terelőlcmezek is fel vannak szerelve, és ezt a vázat rezgéseket keltő generator segítségével rezgésbe hozzuk; és végül egy csús/tatóelemből, amely kivezető csat lakozócsővel van ellátva, mely utóbbival a kiürített szilárd anyagot a létesítmény más berendezéséhez lehet irányítani. A szelepváz egymással szemben lévő falai párlui/.amosan elhelyezett mozdulatlan hordozó terelöiemezek segítségével össze vannak egymással kötve, e/ek egyidejűleg a váz merevítő elemi is; ilyen szerkezeti felépítés esetén a generátor által kelteti rezgések egyenletesen lesznek elosztva a teljes szelepül. A középen elhelyezett mozdulatlan hordozó terelőlemezek előnyösen kéthajlású fedélszék alakúak, a falak melletti mozdulatlan hordozó terelőlemezek pedig félnyeregtető alakúak. A mozdulatlan hordozó tc.előlemezek között rések vannak, amelyeknek szélességét a mozgó, lörgó terelőlemezek segítségével változtatjuk. A forgó terelőlemezek forgó tengelyei à hordozó terelőíemezek alatt vannak elrejtve, ami csökkenti a felettük összegyülemlett anyag által okozott terhelést. A forgó terelőlcmezek tengelyeit meghajtó és a terelőlemezeknek a mozdulatlan hordozó terelölcme/ekhcz viszonyított helyzetét változtató mechanizmus a szelep-vázon kívül van elhelyezve. Mimién egyes mozdulatlan hordozó tereiőlemezt úgy lehet kialakítani, hogy a forgó terelőlemez egyik tengelyé! árnyékolja le, de úgy is, hogy egy egymástól eltérő forgó terelőlemezpár két tengelyét árnyékolja. Ebben a második esetben a forgó terelőlemezek tengelyei minden második mozdulatlan hordozó terelőlemez alatt vannak elhelyezve, a, mozdulatlan hordozó terelőlemezek pedig úgy vannak elhelyezve, hogy a terelőleniezek alsó élei, amelyek a tengelyeket árnyékolják, magasabban helyezkednek el, mint a többi mozdulatlan hordozó terelőlemez alsó élei. A forgó terelőlemez szélessége nagyobb, mim a szomszédos mozdulatlan hordozó terelőlemezek közötti rés szélessége, ami lehetővé teszi ezen rés teljes árnyékolását, ezzel a szilárd anyag áramlásának az eltömítését, vagy pedig a rés teljes kinyitása : azáltal, hogy a terelőlemezt függőleges helyzetbe forgatjuk. A forgó terelőlemezek fenti két helyzettől eltérő bármilyen más helyzetében a nyílás szélessége eltérő, cs különbözik az a szög is, amely alatt a szemcsés anyag a nyílásba becsúszik, aminek eredményeként a kiürített anyag áramlási sebessége is megfelelően változik. Van egy második, és az előbbitől teljesen független lehetőség is az áramlási sebesség szabályozására, és ez az adagolószciep rezgési amplitúdójának a hangolása, ami elektromágneses vibrátor alkalmazása esetén annyit jelent, hogy a vibrátorra adott áram intenzitását kell növelni. A találmány szerinti adagolószelepet főként tapadó szilárd anyagoknak nagy méretű tartályokból és silókból történő kiürítésénél lehet alkalmazni. Különösen olyan esetekben, amikor az anyagot pontosan szabályozott módon, viszonylag kis anyagmennyiségekben kell kiüríteni. A találmány szerinti adagolószelep kiviteli alakjait példaként a mellékelt rajzon mutatjuk be, ahol az 1. ábrán négyzetes keresztmetszetű vázzal rendelkező adagolószelep függőleges B—B keresztmetszeté! a 2. ábrán ugyanennek az adagolószelepnek vízszintes A—A metszetét mulatjuk be; a 3. ábrán négyszög keresztmetszetű vázzal rendelkező adagolószciep vízszintes A—A metszetét; a 4. ábrán pedig annak függőleges B—B metszetet láthatjuk. Az. 1. és 2. ábrán látható találmány szerin. i adagolószelepe! kúp alakú, kör keresztmetszetű kivezetönyílással ellátóit adagolós/elepnéí, a 3. és 4. ábrán Ext-5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 50
