183453. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés digitális jelsorozat órajelének, illetve ütemjelének előállítására digitális fáziszárt hurokban szekvenciális szűrővel

1 183 453 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés digitális távközlési rendszer vevőberendezésében a digitális jel­sorozat — tipikusan NRZ bináris jelsorozat — óraje­lének vagy ütemjelének előállítására fáziszárt hurok­ban, előirt algoritmus szerint szabályozott szűrő úgy­nevezett szekvenciális szűrő segítségével. Az utóbbi években a digitális távközlés mind na­gyobb teret hódít a sokcsatornás beszéd- és adat/táv­­, író/átvitel, a képátvitel, az űrhírközlés, távmérés, stb. ■ feladatainak megoldásánál. A digitális hírközlésnek . egyik lçgalapvetôbb feladata a digitális jelelemek megbízható felfrissítése, regenerálása és ehhez elen­gedhetetlen az órajel-kinyerés megbízható megvalósí­tása. A digitális jelátviteli rendszerek elemeik tekinteté­ben is meghatározóan digitálisak, ezért a digitális in­tegrált áramkörökkel megvalósítható gazdaságos, megbízható és nagy mértékben hőfokérzéketlen, kis helyfoglalású és csekély energiát igénylő áramkör részletek kialakítása világjelenség. Az órajel-kinyerés általában a demodulálás utáni regeneráló döntések időpillanatait úgy hivatott kije­lölni, hogy e döntések a legkedvezőbb eredményt ad­ják, azaz e döntések megbízhatósága optimális le­gyen. Az átvitt digitális jelsorozattal szigorúan kon­zekvens órajelre vagy órajelekre vart még szükség e di­gitális jelek további feldolgozásához, kezeléséhez is és az esetek többségében a digitális jelet fogadó nyelő is igényt tart az információs digitális jellel szigorúan ko­herens órajelre. Ismeretes, hogy az órajel-kinyeréshez szükségsze­rűen szükség van egy nemlineáris elemre, majd az ezen keresztül vitt jelből egy szűrő segítségével vá­laszthatjuk ki az órajelnek megfelelő spektrum-vona­lat. Ez utóbbi művelet elvégzéséhez a műszaki gyakor­latban egyre inkább fáziszárt hurkokat — követőszű­rőket — alkalmaznak. A követőszűrők megvalósítása — éppen a digitális átvitel már körvonalazott jellegé­hez igazodva — különböző típusú digitális fáziszári hurkok útján is elterjedőben van. Ez utóbbi órajel-ki­nyerési módnál előnyös lehetőség kínálkozik a kinye­rési hatékonyság ún. szekvenciális szűrővel történő ja­vítására. A szekvenciális szűrés lényege az, hogy egy digitális fáziszári hurokban mindig helyet kapó fáziskompará­­tor kimeneti jeleit valamilyen algoritmus szerint cso­portosítjuk és tényleges szabályozásra csak a helyes tendenciát kellő biztonsággal hordozó szabályozni akaró jeleknek jut lehetőség. A szekvenciális szűrés algoritmusára több változat is elképzelhető, így jól al­kalmazható az úgynevezett „N before M” működési mód, hasonlóan könnyen realizálható az úgynevezett „random walk” modell is, de számtalan egyéb algorit­mus alkalmazására is van lehetőség. Az ismert szekvenciális szűrés működését például az „N before M” modell segítségével az 1. ábrán mu­tatjuk be. Az ábrán lévő görög betűkkel egy-egy szim­bólum-időt reprezentálunk és a betűk milyensége ; beavatkozás értelmére utal az alábbiak szerint: a = bejövő jelre jellemző átmenet siet a kinyert órajel jellemző éléhez képest, ezért az órajel periódus idejét legalább egy ciklusban kis mér­tékben rövidíteni kell, ß = a bejövő jelre jellemző átmenet késik a kinyer5 órajel jellemző éléhez képest, ezért az órajel periódusidejét legalább egy ciklusban kis mér­tékben növelnünk kell, y = a bejövő jelre jellemző átmenet se nem késik, se nem siet a kinyert órajel jellemző éléhez ké­pest, vagy ebben a szimbólum ciklusban nincs a bejövő jelben átmenet, ezért ezen esemény hatásaként nem szabad a kinyert órajel egy ciklusának periódusidejét sem módosítanunk. Az 1. ábrán bemutatott példánkban az órajel-ki­nyerés hatékonyságát javító ismert szekvenciális szű­rés N = 4 és M = 6 paraméterekkel rendelkezik. En­nek megfelelően alakul csoportképzés és a versenyfu­tás is. így az 1. beavatkozás csoportban az a típusú korekció „győz”, a II. beavatkozás csoportban a ß, a III. beavatkozás csoportban „döntetlen” van, míg a IV. beavatkozás csoportban ismét az a típusú korrek­ció aratott győzelmet, stb... — a y természetesen azt jelenti, hogy korrekció nem történik. így a szekven­ciális szűrés eredményeként az 1. ábra első sorában szereplő — látszatra is heterogénnek tűnő — korrek­ciós parancsok helyett a pillanatnyi sztochasztikus zajhatásoktól nagy biztonsággal mentesített második sorban lévő korrekciós utasítások funkcionálnak. Az 1. ábrán bemutatott, vagy más algoritmus sze­rinti ismert szekvenciális szűrési műveleteket a digitá­lis fáziszárt hurokba kaszkádban beiktatva hajtják végre, (lásd 2. ábra). Ekkor az a átmenetjelsorozat (amely a vett információs jelsorozat(ok)ban lévő át­meneteket hordozza) elemei a kinyert e órajel kitünte­tett átmenetével esetről-esetre fázisösszehasonlitásra kerül az I fáziskomparátor által, amelynek a kimene­tén jelenik meg a szabályozó b jel, amely a kinyert órajel frekvenciájának növekedését ösztönzi, a ß ki­menetén jelenik meg a c jel, amely a kinyert órajel frekvenciájának pillanatnyi csökkenését kezdeménye­zi az 1. ábrán bemuiatott módon. A 2. ábrán bemutatott ismert megoldásban a 2 szekvenciális szűrő egy alkalmas, pl. „N before M” algoritmus szerint eljárva működik és kimenetén a b és e jelsorozatok egy módosított b' és c' jelformában jelennek meg. Ez utóbbi ténylegesen szabályozó jelek vezérlik a 3 vezérelt oszló működését, amely a 4 táp­frekvencia generátor felöl kapott — a kinyea ütemjel­nél lényegesen nagyobb frekvenciájú — négyszögjelet a kapott utasításoknak megfelelően kezeli. A 3 vezé­relt osztó kimenetén megjelenő kinyert e órajel jellem­ző pillanata — pl. felfutó éle — ciklusonként az 1 fá­ziskomparátor döntésének alapja lehet. Az ily módon megvalósított ismert szekvenciális szűrő hátránya, hogy nagyobb sebességű — pl. 10 Mbit/s sebességet is meghaladó — digitális ,'elsoroza­­tok eseteiben, amikor a szimbólum idő az áramkörök működési/billenési ideivel már-már összemérhető, már nem használható, ill. a digitális fáziszárt hurok működése nem egyértelműen kézben tartható. A találmány célja kapcsolási elrendezés digitális jel­sorozat órajelének vagy ütemjelének kinyerése a szo­kásosnál nagyobb hatékonyság mellett, sebességkor­látozás nélkül. Az órajel-kinyerés hatékonysága alatt értjük, hogy azt a digitális jelre jellemző szokásosnál kedvezőtlenebb jel-zaj viszony mellett is teljesíteni tudjuk. A sebességkorlátozás mentesség alatt azt ért­jük, hogy a hatékonyság növelés a találmány tárgyát képező kapcsolási elrendezés segítségével nem függ a gyakorlatilag előforduló digitális jelsebességektől. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5Ö 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents