183424. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés termometriás elemző készülékhez a rendszer kiinduló hőkapacitásától független mérések megvalósítására

1 183 424 i san méri mind a merendő közeg, mind a reagens, vala­mint a környezet hőmérsékletét, ezáltal megoldja az egyik, ill. másik hőmérséklettől független mérést, és az ily módon helyesbített hőmérsékleti jeleket visszük egy hányadosképző fokozatra, amelynek kimenetén a méren­dő oldat hőkapacitásával arányos érték villamos jelét kapjuk, és ezt használjuk fel a mérendő oldat hőkapaci­tása szerinti helyesbítéshez. A találmány előnye, hogy nem igényli a mérendő fo­lyadék és a reagens teljes hőkiegyenlítődését (termosztá­­lását), ezáltal a mérést meggyorsítja, kiküszöböli a hőki­egyenlítődés pontatlanságából, az oldatrendszer térfo­gata révén adódó tehetetlenségből eredő hibát, lecsök­kenti a rendszer időállandóját. További előny a talál­mány szerinti kapcsolásnál az, hogy nem igényli a hő­mérséklet-reakcióidő összefüggés második differenciálhá­nyadosának képzését, aminek következtében elkerülhe­tő az érzékenység növeléssel kapcsolatos „zajok” káros, pontatlanságra vezető hatása. A találmány szerinti kapcsolás további ismérve, hogy biztosítja a túltitrálás bizonytalanságának megszünteté­sét a biiretta komparátoros szabályozása révén. Reakcióhő-mérés és titrálás szempontjából egyaránt további előnye a találmány szerinti kapcsolásnál az, hogy a mérések jelei közvetlenül folyamatirányító számítóegy­ségre vihetők, és ily módon a mérés eredménye közvetle­nül felhasználható a folyamatszabályozásban. A találmány lényege abban van, hogy a mérendő fo­lyadékba nyúló mérőérzékelő jelét hőmérsékletmérő egységre csatlakoztatjuk, amelynek kimenő feszültségét vagy áramát egy elsőrendű differenciálhányadost képző differenciáló áramkör bemenetére vezetjük, majd az első­rendű differenciálhányadost képző differenciáló áram­körről kapott jelet egyrészt tároló egységen — amely az elsőrendű differenciálhányadost képző differenciáló áramkör alapjelét tárolja —, keresztül összegző vagy kü­lönbségképző egységre vezetjük, ebben összegezzük egy, a vizsgált anyag függvényében elektronikus referencia­jelet adó egység feszültségével vagy áramával, az így ösz­­szegzett jelet pedig az elsőrendű differenciálhányadost képző differenciáló áramkör jelével együtt komparátor bemeneteire csatlakoztatjuk, ahonnan az összehasonlí­tással előállított kimenő jelet folyamatirányító egységre és/vagy kijelző egységre vezetjük, mindezekkel párhuza­mosan pedig a reagens hőmérsékletét mérő érzékelője­lét hőmérsékletmérő egységen át elektromos különbség­képzőre vezetjük, melyre a mérendő folyadék hőmér­sékletmérő egységének kimenő jelét is csatlakoztatjuk, majd az elektromos különbségképző kimenetén megjele­nő villamos jelet a mérendő folyadék hőkapacitásával arányos és villamosán betáplált jelével együtt az összegző vagy különbségképző egységre kapcsoljuk, ezáltal helyes­bítve a komparátor bemenetére csatlakozó és a mérendő folyadékra jellemző jelet. A találmány szerint előnyös, ha a mérendő folyadék mérőérzékelőjéről a hőmérsékletmérő egységen keresz­tül kapott feszültséget vagy áramot további különbség­képző egységben a környezeti hőmérsékletet mérő érzé­kelő és mérőegységről kapott jelből kivonjuk, a különb­ségi jelet hányadosképző áramkör egyik bemenetére ve­zetjük, amely áramkör másik bementére a tárolóegység kimenő jelét kapcsoljuk e hányadosképző kimenetén pe­dig a mérendő folyadék hőkapacitásával arányos jelet kapjuk, amelyet az összegző vagy különbségképző egy­ségre vezetünk. A találmány szerint a kapcsolás oly módon is előnyös, ha az űn. elsőrendű differenciáló áramkör kimenőjelét egyrészt tároló egységre, másrészt kétidőállandós integ­rátor egységre vezetjük, majd különbségképzővel képez­zük a tárolóegység és a kétidőállandós integrátor kimenő jeleinek különbségét, amelyet százalékban osztó egysé­gen át a differenciátor jelével együtt a komparátor be­menetére csatlakoztatunk. A találmány szerint kedvező az is, hogy a mérendő folyadékba nyúló mérőérzékelő hőmérsékletmérő egysé­gen átvezetett jelét közvetlenül és ezzel párhuzamosan az űn. elsőrendű differenciáló áramkörön át számító és/vagy irányító egységhez kapcsoljuk, amely egységre csatlakoztatjuk a reagens hőmérsékletmérő egységről és a környezeti hőmérsékletet mérő egységéről kivezetett jeleket és/vagy az alapjelet tároló egység, ill. a jeltető megfelelő pontját tároló integrátor egység jeleit, míg a számító és/vagy irányító egység kimeneti jelét kijelző és/vagy folyamatirányító egységre kapcsoljuk. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést részletes kiviteli példákon ismertetjük. Az 1. ábra olyan termometriás mérőkészülék elvi kapcsolása, amely a reakcióhőt a környezeti hőmérsék­lettől és a reagens oldat hőmérsékletétől függetlenül méri. A 2. ábra olyan berendezés elvi kapcsolása, mely a vizsgálandó oldat kiindulási hőkapacitásától is független mérési eredményt ad. A 3. ábra olyan berendezés elvi kapcsolása, amely két időállandó integrátorral és százalékban osztó egységgel van ellátva az elemzési eredmények azonnali leolvasására. A 4. ábra a folyamatszabályozásra alkalmas kapcso­lás elvi vázlata, míg az 5. ábra a mérőfej egyik célszerű kialakítása. Az 1. ábrán vázolt kiviteli példánál a találmány sze­rinti kapcsolás szerint a mérendő folyadékba nyúló 1 mérőérzékelő jelét 2 hőmérsékletmérő egységre csatla­koztatjuk. A 2 hőmérsékletmérő egység kimeneté egy­részt 3 elsőrendű differneiáló áramkörre, másrészt 12 hőmérsékletkülönbség képzőre csatlakozik. A 3 első­rendű differenciáló áramkör kimenetét a 3 elsőrendű dif­ferenciáló áramkör alapjelét tároló 4 tároló egységen ke­resztül 5 összegző vagy' különbségképző egységre vezet­jük, álról egy, a vizsgált anyag függvényében előállított 6 referencia jeladó egység jelével összegezzük. A 3 dif­ferenciáló áramkör kimenete az 5 összegző vagy kü­lönbségképző egység kimenetével együtt 7 komparátor bemenetére csatlakozik. A 7 komparátor rendelkező kimenete 8 folyamatirá­nyító egységre — célszerűen az automata bürettát mű­ködtető egységre jut-, amelyhez 9 kijelző egység csatla­kozik. A fenti kapcsolással párhuzamosan 10 mérőérzé­kelővel érzékeljük és ennek kimenetére csatlakozó 11 hőmérsékletmérő egységgel mérjük a reagens hőmérsék­letét. A 11 reagens hőmérsékletmérő egység kimenete a 2 hőmérsékletmérő egység kimenetével együtt 12 elektromos külörbségképző egységre, majd onnan az 5 összegző vagy' különbségképző egységre csatlkozik. Ez­úton helyesbítjük a 7 komparátor bemenetére csatlako­zó, a mérendő folyadékra jellemző érteket. Titrálás ese­tén a 7 komparátor lehetőséget ad a célszerű komparáci­­ós szint beállítására. A 2. ábrán bemutatott kiviteli példánál a mérendő közeg hőmérsékleti jelét egyrészt az előbbi példában em­lített kapcsolással 3 elsőrendű differenciáló áramkörön 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents