183417. lajstromszámú szabadalom • Többrészes, gyors öntéssel előállított fémszalag és eljárás valamint berendezés ilyen szalag előállítására
1 183 417 2 sége kevéssel változik. Az öntést irányítani lehet közvetlenül szabályozott külső nyomás alkalmazásával is. Amint a 7. ábrán látható, előnyös, ha a 10 olvasztótégely úgy van kialakítva, hogy a belső felület szűkül a 10a öntőnyílás felé, továbbá a belső felület görbült, le van kerekítve az éleknél és sarkaknál, hogy az öntés folyamán minél kevesebb turbulencia lépjen fel. A fémolvadék pihentetésére szolgáló, a 10 olvasztótégely belső felülete által határolt része az úgynevezett oldal elemekkel van határolva, amint ez a 7. ábrán látható. Megjegyezzük a jelen találmány szerinti öntőnyílás szélessége akármilyen nagy lehet. Azt állapítottuk meg, hogy a találmány szerinti 10 olvasztótégely és 10a öntőnyílás kialakítható úgy, hogy először tűzálló anyagból, mint például a rostos kaolin szigetelőanyagból kívánt alakú lapkákat vágunk vagy munkálunk ki. A 7. ábrán látható 42 lapkákból akárhányat össze lehet illeszteni, így ezek a kívánt méretű és alakú 10 olvasztótégelyt és 10a öntőnyílást fogják alkotni. A találmány szerinti olvasztótégely és öntőnyílás maximális szélességének semmilyen felső korlátja nincs, olyan szalagot is elő lehet vele állítani, amelynél az egy olvasztótégelyből szánnazó része szélessége 900 mm-nél nagyobb. A megfelelő számú lapka összeillesztése után a belső felületet csiszolással vagy más módon ki kell készíteni, hogy a 10 olvasztótégelyt alkotó lapkákból összeálló felület sima legyen teljes szélességében. Nyilvánvaló, hogy az olvasztótégelyt egy tömb anyagból is lehet készíteni, ekkor nem szükséges az illesztési eljárás és egységes tégelyt kapunk. A 10 olvasztótégely oldalfalait sík lapkákból alakíthatjuk ki, ezeket kivágással állítjuk elő. Az összeillesztett sík, vagy megmunkált lapkák megfelelő helyzetének biztosítására előnyös, ha az egyes falak külső felületére fémlemezt helyezünk, a lemezeket megfelelő számú helyen összecsavarozzuk, így az egész szerkezetet szorosan összetartjuk. Ennél az elrendezésnél esetleg egy kevés fémolvadék befolyhat a lapkák közötti résekbe, de a szerkezet tömörsége miatt a fémolvadék megfagy, mielőtt károsítaná az olvasztótégelyt, vagy az öntési műveletet. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti olvasztótégelyt tömíteni lehet például tűzálló cementtel, vagy készíthető egységes tégely is, amely esetben nem is szükséges tömítés. Mint említettük minden olvasztótégely tartalmaz öntőnyílást, általában az alsó részén. Az öntőnyílás voltaképpen az olvasztótégely belső felületének az a része, ahol a fémolvadék kiömlik belőle. A 7. ábrán látható kiviteli alaknál a 10a öntőnyílás az olvasztótégely felülete és egy 50 betét belső felülete között van. Az 50 betét belső felületének egy része előnyösen úgy van kiképezve, hogy a 10 olvasztótégely felületének egy bordájával néz szembe. Az ilyen, előnyös tulajdonságú olvasztótégelyt részletesen ismertettük az 1980. május 9-én bejelenetett 148 440 számú „Berendezés szalagöntésre” című USA szabadalmi leírásban. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjában szereplő 50 betét cserélhető, előnyös, ha az 50 betétet vagy az olvasztótégelyt külön-külön, vagy együtt ismét felhasználjuk. Megjegyezzük, hogy abban az esetben, ha az 50 betét károsodik, nem válik az egész olvasztótégely használhatatlanná, elegendő kicserélni a betétet, és az olvasztást lehet folytatni. A találmány szerinti berendezés azon kiviteli alakjában, amelyet a 7. ábrán mutatunk be, az 50 betétnek van egy 70 előlapja. Ebben az elrendezésben a 70 előlap a 18 öntőfelülettel szemben helyezkedik el, tőle legfeljebb 3 mm-re. Előnyös, ha a berendezés kiviteli alakja olyan, hogy ez a távolság 2 mm-nél kisebb, és még előnyösebb, ha csak 0,5 mm. Szintén előnyös, ha ilyen kiviteli alaknál a 70 előlap és az 50 betéthez képest mozgatható 18 öntő felület lényegében tökéletesen párhuzamos. A lényegében tökéletes párhuzamosság úgy biztosítható, ha csiszolóvásznat helyezünk a 18 öntőfelületre úgy, hogy a csiszoló felület az 50 betét felé nézzen. Az 50 betétet ekkor hozzányomjuk a 18 öntőfelülethez, miközben a csiszolóvászon közöttük van. Ha ezután az öntőfelületet a csiszolóvászonnal együtt mozgatjuk az 50 betéthez képest a papír csiszolófelülete a 70 előlapot a 18 öntőfelülettel lényegében tökéletesen párhuzamosan csiszolja le. Ez a lényegében tökéletes párhuzamosság akkor is megvalósítható, ha az öntőfelület görbült. A most leírt párhuzamosításnál célszerű a 400-as, vagy 600-as finomságú csiszolóvászon használata. Az olvasztótégely többi felületénél a lényegében tökéletes párhuzamossághasonló módon biztosítható. Ha biztosítjuk a 70 előlap és a 18 öntőfelület lényegében tökéletes párhuzamosságát, a 70 előlap és a 18 öntőfelület távolsága, az öntési távolság állandó lesz a hosszúság mentén. Azt tapasztaltuk, hogy a 70 előlap és a 18 öntőfelület távolságának 3 mm-nél kisebbnek kell lennie, különben nem biztosítható eredményesen az öntés. Előnyös, ha ez a rés 2 mm-nél kisebb, és egyes esetekben, vékony szalagok gyártásánál, 0,5 mm-nél kisebb rés előnyös. Egy másik kiviteli alaknál az 50 betét lapjai 90°-os szögben találkoznak, nincs kiképezve külön előlap. A 10a öntőnyílás alsó felületének kialakításánál az az előnyös, ha ez a felület a lehető legközelebb van a 18 öntő felülethez, anélkül, hogy megzavarná az alatta lévő mozgó öntőfelületet. Eszerint az őntőnyílás alsó felületének egészen közel, például 0,05 mm-re kell lennie a 18 öntőfelülettől. A távolságnak elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a fémolvadék visszafolyását. Nyilvánvaló, hogy feltétet kell esetleg alkalmazni a szalag szélénél, amely a másik olvasztótégelyből jövő fémolvadék sugár alatt halad el. Előnyös, ha a 10 és 11 olvasztótégelyek kiváló hőszigetelő tulajdonságú anyagból készülnek. Ha az anyagnak a szigetelő képessége nem elegendő ahhoz, hogy a fémolvadék viszonylag állandó hőmérsékleten maradjon, tengelyirányú fűtőelemeket alkalmazunk az olvasztótégelyekben és/vagy mellettük, ilyen a 12 indukciós tekercs, vagy pedig ellenállásfűtést használunk. Az olvasztótégelyek készítésére szokásos anyag a rostos kaolinból készült szigetelő lapkák. A rostos kaolin egy természetes eredetű, nagy tisztaságú, alumíniumoxid-szilíciumoxid tűzálló agyag, a belőle készült szigetelő anyag Kaowool HS lapka márkanéven kapható. Egyes műveleteknél, így magas olvadáspontú ötvözetek öntésénél az olvasztótégely és az öntőnyílás készítésére más anyagokat célszerű felhasználni, így szilíciumoxidot, alumíniumoxidot, grafitot, alumíniumoxid grafitot, agyaggrafitot, tűzálló agyagot, kvarcot, bómitridet, szilíciumnitridet, bórkarbidot, szilíciumkarbidot, zirkóniumoxidot, stabilizált zirkónium szilikátot, magnéziumoxidot, króm magnezitet, vagy' ezek tetszőleges kombinációját, vagy keverékét. Bár a jelen találmány más anyagok felhasználására is vonatkozik, előnyös, ha az olvasztótégely öntőnyílását kialakító 50 betét anyaga bómitrid, szilíciumnitrid, szilíciumkarbid, bórkarbid, zírkóniumoxid vagy kvarc. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
