183398. lajstromszámú szabadalom • Optikai eszköz, főként polárszűrő

1 183 398 2 rendezetten energia minimumra törekedően állnak be. így a szélsőrétegbeli molekulák párhuzamos állása ese­tén a sorba tartozó többi molekula is olyan állású, hogy optikai tengelyük az előbbiekkel párhuzamos, a szélső­rétegbeli molekulák párhuzamostól eltérő állása esetén pádig a sorba tartozó többi molekula optikai tengelyével folyamatos átmenetet képezzen, energiaminimumra törekedően csavart felületre illeszkedik. Emellett a kapilláris rést kitöltő folyadékkristály mo­lekulák elhelyezkedését az esetenként alkalmazott opti­kailag aktív adalékanyagok deformáló hatása módosítja. E hatás főként a csavart felületre illeszkedő molekulaso­rok csavarodási iránya meghatározásánál érvényesül, a rendszer összes szabad energiájának a minimumra beál­lása egyidejű érvényrejutásával. A polarizáló hatást vagy a polarizált fény síkjának forgatását az egyes folyadék­­kristály molekula sorok fejtik ki és irányát az optikai tengelyek helyzete határozza meg. A polarizálási irányt módosítja a szükség szerint ada­golt színezék fajtája és mennyisége. Ekkor a polárossági irányt alapvetően a színezék molekulák nagyobb ab­szorpciós tengelyének iránya adja. így pl. koncentrikus köralakú pályákkal ellátott optikai eszköz esetén, amennyiben a kapilláris rést folyadékkristály és színezék eleggyel töltjük ki, az átbocsátott fényt a koncentrikus körök érintői mentén lineárisan polarizálja. A példaképpeni körök érintői mentén polarizáló polárszűrőkön kívül az iránybeállító pályarendszerek megfelelő megválasztásával előre meghatározott külön­leges, speciális célú vagy egyedi kísérletekhez, vizsgála­tokhoz stb. alkalmas optikai tulajdonságokkal rendel­kező optikai eszközök állíthatók elő. A találmány lényegét a továbbiakban részletesebben a csatolt vázlatos rajzokra hivatkozva magyarázzuk, ahol az 1. ábra egy mikrokarcolatba illeszkedő kibillentett helyzetű folyadékkristály molekula elhelyezkedését, a 2. ábra hordozók között elhelyezkedő csavart nema­­tikus rendszerű folyadékkristály molekulasor általános elhelyezkedését mutatja: a további ábrák a találmány szerinti optikai eszköz egyes előnyös változatainak, így a 3. ábra koncentrikus köralakú pályasorozattal a 4. ábra sugársoralakú pályasorozattal, az 5. ábra egy koncentrikus köralakú és egy sugársor alakú pályasorozattal és a 6. ábra egy koncentrikus köralakú és egy párhuzamos egyenes vonalú pályasorozattal kialakított optikai eszköz változat távlati képe részleté­nek a hordozók közötti kapilláris résben elhelyezkedő iránybeállított folyadékkristály molekulák elhelyezkedé­sét mutató részét szemlélteti vázlatosan. Az 1. ábrán látható folyadékkristály 1 molekula 2 hordozó melletti felületi rétegbe tartozik. A 2 hordozó felületén levő 3 mikrokarc orientáló hatása folytán hosszabb, — optikai-tengelyével 3 mikrokarcra illeszke­dik. A bemutatott 1 molekula helyzete deformációs hatások következtében kismértékben módosított, amely az optikai tengely irányvektorra és a mikrokarc irány­vektora közötti a szöggel jellemezhető. A 2. ábra csavart nematikus rendszerű folyadékkristá­lyos kijelzőknél szokásosan alkalmazott csavart nemati­kus folyadékkristály orientációt mutat. A kapilláris 5 résben az egyes 1 molekulák egymással párhjzamos réte­gekben helyezkednek el, a 2 és 4 hordozó között. Az egyes rétegeken belül az 1 molekulák optikai tengelye párhuzamos úgy, hogy az egyes molekulasorokba tar­tozó molekulák optikai tengelye, mint az egy jelölt mo­lekulasornál az ábrán is látható, egy 90°-os csavarodó felületre illeszkedik. Az ilyen optikai eszköz kialakítás a beeső polarizált fény síkját 90°-al forgatja el. A 3. ábra szerinti optikai eszköznél 2 és 4 hordozók egymás felé eső felületükön 6 koncentrikus körös pálya­­sorozattal vannak ellátva. A hordozófelületek között elhelyezkedő molekulasorokban levő egyes 1 molekulák, mint azt egy vázlatosan jelölt molekula sor is szemlél­teti, optikai tengelyükkel a koncentrikus körök érin­tőire illeszkedően, illetve azzal egyirányban egy hor­dozó felületre merőleges síkra illeszkedően helyezked­nek el. Az ilyen optikai eszköz kialakítás a 4 hordozó felől vagy a 2 hordozó felől beeső természetes fényből olyan poláros fényt állít elő, mely polározási iránya a körök adott pontbeli érintőinek irányával azonos. Azaz egy adott sugarú kör mentén végighaladva a polározási irány 360 fokot fordulva visszatér eredeti helyzetébe, míg a középpontból egy sugár mentén haladva a poláro­zási irány nem változik és mindig merőleges a kivá­lasztott sugárra. A 4. ábra szerinti optikai eszköznél a 2, 4 hordozók egymás felé eső felületükön 7 sugársor alakú pályasoro­zatokkal vannak ellátva. Ennél a megoldásnál a molekula sorokba tartozó egyes 1 molekulák optikai tengelyükkel egymással és az iránybeállító pályaelem egyes vonalaival párhuzamos helyzetűek. Az ilyen megoldású optikai eszköz a beeső természetes fényből olyan poláros fényt állít elő, melynek polározási iránya a sugársor alakú pályák irányával azonos irányú. Azaz a középpontot egy zárt görbe mentén körüljárva a polározási irány 360°-ot fordul, amíg középpontból egy sugár mentén haladva a polározási irány nem változik és párhuzamos az adott sugár menti haladási iránnyal. Az 5. ábra szerinti optikai eszköznél a 2 hordozó alsó felületén 6 koncentrikus köralakú pályasorozat és a 4 hordozó felső felületén 7 sugársor alakú pályasorozat van kialakítva. A molekula sorok egyes 1 molekulái egy csavart felületre illeszkedően az iránybeállító pályaele­mek által meghatározottan helyezkednek el. A folyadék­­kristály molekulái az 5. ábra jobb oldali molekula sorá­ban alaphelyzetükből kibillentve állnak, a felület síkjával a szöget zárnak be. Az ábrán bemutatott optikai eszköz a beeső természetes fényből a beesés irányától függően kétféle módon polarizált fénynyalábot állít elő. Ha a fény a koncentrikus köröket tartalmazó hordozó felől esik be, akkor a sugársor alakú pályák oldalán ki­lépve olyan poláros fény keletkezik, melynek polározási iránya azonos a sugársor alakú pályák irányával. Ha a ter­mészetes fény a sugársor alakú pályák felől halad át az eszközön, a koncentrikus körpályák oldalán olyan polá­ros fény lép ki, mely polározási iránya a körök adott pontbeli érintőinek irányával azonos. A kétféle haladási irány esetében kapott fénynyalábok polározási irányai a megfelelően azonos helyzetű pon­tokban egymásra merőleges. A 6. ábra szerinti optikai eszköznél a 2 hordozó alsó felületén 6 koncentrikus köralakú pályarendszer, a 4 hordozó felső felületén pedig 8 párhuzamos egyenes vonalú pályarendszer van kialakítva. A molekulasorbeli egyes 1 molekulák egyrészt a párhuzamos egyenes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents