183388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás E. coli ST enterotoxin származékok előállítására

1 183 388 loketonok: polimetilén (n = 3—12) diimedsavészterek; bisz-(maleidometil)éterek; gem-bisz-diazoacetil-alkánok; bisz-diazoarének és N,N’-arilén-dimaleimidek. Hetero­­funkcionális reagensekre példaképpen azokat a vegyüle­­teket említhetjük, amelyek a fent említett térhálósító- 5 szerek két különböző, de kompatibilis funkciós csoport­ját tartalmazzák, különösen izocianáto- és izotiocianáto­­arének, (aktivált) fluor- és azidoarének; (aktivált) azido­­-aril-a-halogénalkü-ketonok; (aktivált) azido- és fluoro­­arének; klór- vagy bróm-acetimidsav rövidszénláncú alkil- 10 észterek; klórhangyasav rövidszénláncú alkilészterek és epihalohidrinek. A fehérjéknél használatos bifunkcionális térhálósító­­szerek az irodalomból ismertek. így például a fehérjéknél használt mesterséges térhálósítók áttekintése megtalál- 15 ható Rosa UY és Finn WOLD: Advances in Experimental Medicine and Biology 9. fejezetében; Protein Crosslinking (Biochemical and Molecular Aspects) címmel (kiadó: Mendel Friedman, Plenum Press, New York). A különböző térhálósító szerek közül gyakorlati 20 célokra leginkább a homofunkcionális szereket, például glutáraldehidet, difluordinitrobenzolt, diizocianát és diizotiocianát vegyületeket, valamint karbodiimideket és diimidsavésztereket használhatunk. A találmány szerint az E.coli ST enterotoxin szárma- 25 zékokat úgy állítjuk elő, hogy az ST enterotoxint fehér­­jetérhálósító szerrel reagáltaljuk. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként használt E.coli ST enterotoxin bármelyik E.coli ST enterotoxin termelőtöizsből előállítható. 30 A szupematáns kultúrában jelenlevő kapott ST en­terotoxint rendszerint extraháljuk és a szennyeződések eltávolításával, pl. ultraszűréssel, gélszűrő kromatografá­­lással, ioncserélő kromatografálással, etanollal történő extrakcióval, vagy poliakrilamid gél lemez-elektroforézis- 35 sei tisztítjuk. Ezeknek a technológiáknak a leírását meg­találhatjuk Y. Takeda és társai cikkében (Infect. Immun. 25,978-985,1979). Minthogy az ST enterotoxin viszonylag jól áll ellen a hőnek, a találmány szerinti eljárást széles hőmérsékleti 40 intervallumon belül folytathatjuk, gyakorlatban előnyö­sen 37 °C alatt, különösen szobahőmérsékleten, pl. 20-25 °C körüli hőmérsékleten dolgozunk. A reakció vizes és előnyösen pufferes közegben megy végbe, a térhálósító szer természetétől függő pH-n, így 45 pl. dialdehidek vagy diketonok esetében a reakcióelegy pH-ja nem döntő, és 4-8, előnyösen 5 körüli pH-n vé­gezzük a reakciót. Az igen alacsony pH értékeket jobb elkerülni, hogy az aldehid önkondenzációjának lehetősé­gét csökkentsük. A pH 5 érték szintén megfelelő a 50 karbodiimid és diizocianát térhálósító szereknél, de az epihalogénhidrin esetében enyhén lúgos pH-t, pl. pH = = 8-at használunk. Ha dialdehidet vagy diketont használunk ST entero­toxin térhálósítására, amely a táptalajban alacsony kon- 55 centrációban van jelen, akkor a térhálósító reakciót úgy javíthatjuk, hogy az ST-t kisózással csapjuk ki, pl. nát­riumszulfátot adunk hozzá a térhálósítószer hozzáadása előtt. A kapott ST enterotoxin származék oldékonyságát a térhálósítás különböző fokai befolyásolják. 60 A találmány szerint előállított ST enterotoxin szárma­zékokat gyógyászati vagy állatgyógyászati készítmé­nyekké készíthetjük ki, amelyek intramuszkuláris vagy orális adagolásra alkalmasak, a kikészítés során megfelelő hordozót adunk a hatóanyaghoz. Hordozóként izotóniás 65 sót vagy puffer oldatot vagy egyéb irodalomból ismert anyagot használhatunk. Az ST enterotoxin származék vízoldékonysága szerint az adagolt gyógyászati vagy állatgyógyásazti készítmény oldat vagy szuszpenzió formájában fordulhat elő, azon­ban tartalmazhat még segédanyagot, pl. Freund adju­­vánst (állatgyógyászati felhasználásra), vagy alumínium­­hidroxidot és a gyakorlatban a készítményt fagyasztva szárított formában tároljuk és az oldatot vagy szuszpen­ziót például a Freund teljes adjuváns hozzáadásával azon­nali felhasználásra tesszük alkalmassá. A találmány sze­­íint előállított ST enterotoxin származékot tartalmazó dózisegység pl. 0,1 mg térhálós ST-t tartalmaz testsúly kg-onként. A találmány szerint előállított ST enterotoxin szár­mazékok más célt is szolgálhatnak, pl. az immuno teszt­hez hasznos anti ST antiszérumok könnyű előállítására alkalmasak. 2 1. példa ATCC 31621 E.coli törzset steril fiziológiai sóoldattal rehidrálunk és 18 óra hosszat 37 °C-on Petri-csészékben inkubálunk; minden egyes Petri-csésze 20 ml feletti sze­lektív LB agar szilárd táptalajt tartalmaz (DIFCO Labo­ratories, Detroit, Michigan, Amerikai Egyesült Államok­beli cég gyártmánya), amely táptalajt milliliterenként 25 meg klóramfenikollal egészítettünk ki és amely táp­talajt előzőleg 115 °C-on 45 percig hőkezeltünk. Ezután egy folyékony tápközeget állítunk elő (PP3) oly módon, hogy Proteos pepton 3-at (DIFCO Laborato­ries cég terméke) 30 g mennyiségben, 4 g élesztőkivona­tot és 5 g dextrózt 60 °C-on 1 liter vízben feloldunk. Hűtés után 5 g nátriumkloridot, 5,05 g dinátriumhidro­­génfoszfátot és 1,2 g káliumdihidrogénfoszfátot adunk hozzá. A 6,9-7,0 pH értékű tápközeget Seitz EKS szű­rőn keresztül leszűrjük, és 30 ml alikvotokat osztunk szét 250 ml-es tenyészlombikokba. Ezeket a lombikokat beoltjuk a Petri-csészékben ka­pott sima kolóniákkal, 30 ml. PP3 folyékony tápközegre 4 kolóniát használva, és 7 óráig 37 °C-on rázó polcokon inkubáljuk (percenként 20—30 ringás). Ezt nevezzük „első inokulum”-nak. Ezután 16 óra múlva átoltás következik 6 literes Erlenmayer lombikba, amely 800 ml PP3 tápközeget tar­talmaz, az átoltáshoz 5 térfogat/térfogat% „első inoku­­lum”-ot használunk. így nyerjük a „második inokulum”­­ot. A kapott „második inokulum”-ot használjuk inoku­­lumként (5 térfogat/térfogat%) a termelési lépésben, amelyet 80 liter módosított Alderete tápközeget tartal­mazó fermentorban végzünk. A tápközeg összetétele az alábbi 8,71 g K2HP04 ; 2,35 g NaCl; 1,0 g NU,Cl; 1,8 g tricin; N-[trisz-(hidroximetil)-metil]-glicin 50 mg MgS04J7H20; 4,95 mg MnCl2 *4H20 és 4,9 mg FeCl3 1 liter vízben, a táptalajt 30 percig 121 °C-on sterili­záljuk, majd 1,42 g 1-prolint; 0,87 g 1-aszparaginsavat, 0,39 g 1-alanint, 0,69 g 1-szerint; 0,05 g 1-fenilalanint; 0,05 g 1-hisztidint; 0,5 g 1-triptofánt és 5 g Casaminosa­­vat (a DIFCO Laboratories, Detroit 1. Michigan, USA cég terméke) adunk hozzá 1 liter végső oldatra számítva; az aminosav-komponenseket külön állítjuk elő, mint tíz­szer koncentrált oldatot, melynek pH-ját 7,5-re állítot­tuk be és a kezdeti oldathoz való keverés előtt 30 percig 121 °C-on sterilizáltuk. 3

Next

/
Thumbnails
Contents