183368. lajstromszámú szabadalom • Vas munkadarab előnyösen szerszám legalább két felületi réteggel ellátva

1 183 368 2 A találmány tárgya különlegesen nagyszilárdságú, hő- és kopásálló felületi réteggel ellátott vasalapú termékek­re, elsősorban erősen ötvözött acélból — pl. gyorsacél­ból - készülő forgácsoló és forgács nélkül alakító szer­számokra, illetve más nagy mechanikai igénybevételű, kopásnak kitett alkatrészekre vonatkozik. Az utóbbi években egyre nagyobb az igény arra, hogy a kopásnak kitett vas munkadarabok (szerszámok) élet­tartama fokozott mechanikai igénybevétel esetén is növekedjék. Ezt esetenként kopásállóbb alapanyagok fel­­használásával, illetve az utóbbi időkben különböző ke­mény felületi rétegek kialakításával érik el. Ennek egyik tipikus példája a keményfém váltólapka. A legújabb időkben a nagy kopásálló bevonatokat alkalmazni kezd­ték gyorsacélszerszámok éltartamának növelésére is. (Schulze, D.: Untersuchungen zur reaktiven ionen­gestützten Abschein dung von TiN-Schichten. die Tech­nik 33., 7. Jul. 1978. p. 399—402.; Broszeit, E., Gabriel, H. M.: Beschichten nach den CVD Verfahren. Z. Werk­stofftechnik IL 1980. p. 31 —40.) Ezeknek a bevonati ré­tegeknek az alkalmazása azonban csak részleges ered­ménnyel járt. A felület kopásállósága megnövekedett, de az alapanyag hőszilárdsága, változatlan maradt. így a termék az intenzitás növelést, ami a hőterhelés fokozó­dásával jár, nem tette lehetővé. A találmány megvilágítására a következő ábrákat mel­lékeljük: 1. ábra. A hő- és kopásálló réteg hatása a szerszám felületén megengedhető d hőmérsékletre. A ő j vastagsá­gú réteg lehetővé teszi, hogy a szerszám alapanyag hőszi­lárdságából adódó ú0 = t?kr kritikus felületi hőmérsékle­tet iJ, -re növeljük. 2. ábra.Különböző szerszámanyagok szívósságának és kopásállóságának elvi összefüggése. 3. ábra. A forgácsolósebesség hatása az él tartamra a bázisanyagnál (gyorsacélnál) és bevonatolt állapotban. Az éltartamot a bevonat megtöbbszörözi, de a vékony réteg a hőterhelhetőséget csak kis mértékben befolyá­solja. A megengedhető forgácsolósebességet és ezzel a gyorsacélszerszám alkalmazási körének kiszélesítését a keményfémek felé (1.: 2. ábrát) az él képlékeny deformá­ciója korlátozza. 4. ábra. Kettős hő- és kopásálló réteg hatása a szer­szám felületén megengedhető ű hőmérsékletre. A i?0 kri­tikus hőmérséklet a felülettől 5 j + S2 mélységbe tolódik el, ezért a felületen &0 ű2 hőmérséklet engedhető meg (1.: 1. ábrát). A nagy mechanikai, hő- és koptató igénybevételnek kitett vas munkadarabok, pl. szerszámok rendeltetés­­szerű felhasználásának alapvető feltétele, hogy a hőszi­lárdságuk egy kritikus értéket meghaladjon. Az 1. ábrán ezt a Tfcj csúsztató határfeszültség jelöli. A rendeltetés­­szerű felhasználásból eredő mechanikai igénybevétel, pl. forgácsolószerszámoknál a forgácsleválasztás erő­szükségletéből adódó szerszámigénybevétel a felület munkahőmérsékletén az anyag szilárdságát nem halad­hatja meg. Ellenkező esetben a vasfelület, szerszámoknál az él, kilágyul, instabillá válik, deformálódik és gyorsan tönkremegy. Eszerint a vas munkadarab felületén csak $o = $kr hőmérséklet engedhető meg. A nagy kopásálló­­ságú réteg úgy növeli a megengedhető hőterhelést, hogy a hőmérséklet a réteg 51 vastagságának megfelelő mértékben-eltolódik, és így végeredményben a felületen hőmérséklet engedhető meg. Ilyen módon a vas mun­kadarab (szerszám) maximális üzemi hőmérséklete vala­melyest emelhető. A gyorsacél szerszámanyag forgácso­lóképességének javítása az ipar reális igénye, amely abból is következik, hogy a 2. ábra szerint a gyorsacél és a ke­ményfémek alkalmazási területei között egy kitöltésre váró mező található. A gyorsacélszerszám egyszerű bevo­natolása ezt az igényt csak igen korlátozott mértékben elégíti ki, ugyanis az y = Sj mélységben levő anyag 1. ábra melegszilárdsága az egész lapka teljesítőképessé­gét meghatározza. A felület kopásállósága, és így a gyors­acélnál szokásos alkalmazási paraméterek mellett a 3. áb­ra szerint az éltartam megnövekszik, de a forgácsolás intenzitásának növelésekor a bevonat gyorsan hatásta­lanná válik. A találmány tárgyát képező különlegesen nagyszilárd­ságú, hő- és koptató-igénybevételnek ellenálló vas mun­kadarab, pl. új acélalapú forgácsoló váltólapka lényege az, hogy a rajta létrehozott két eltérő tulajdonságú felü­leti réteg olyan jellemzőket egyesít, amelyek az elvárt használati tulajdonságokat, pl. forgácsoló lapkáknál az optimális forgácsoló képességet úgy biztosítja, hogy az anyagban levő — kémiai összetételtől és szerkezettől füg­gő - műszaki teljesítőképesség közel egyenletes mérték­ben van kihasználva. A külső koptató, hő- és mechanikai igénybevételt egy célszerűen megválasztott és vákuum­­plazmás technológiával (Grigorov, A. I.; Jelizarov, 0. A.: Ionno-vacuumnüe iznosztojkie pokrütyija. NIIMas, 1979. Moskva), más szokásos felületkeményítési módszerekre jellemzőnél alacsonyabb hőmérsékleten előállított 2-3 jum vastagságú, a 4. ábrán Il.a jelű réteg veszi fel. A hő- és mechanikai terhelést a vas munkadarab, pl. for­gácsoló váltólapka alaptömegéhez egy olyan, önmagában már ismert fémfelület keményítési eljárással, pl. ionnitri­­dálással előállított, a legkülső rétegnél legalább három­szor vastagabb közbenső (II.b) réteg közvetíti, amelynek hőszilárdsága mindenütt kielégíti a vas munkadarab anyagának, pl. a szerszámanyagnak az optimális hőszi­lárdságával szemben támasztott követelményt. E köz­benső réteg tulajdonságai a vas munkadarab, pl. szerszám működő felületétől mért távolság függvényében változ­hatnak is, de a hőszilárdság mindig meghaladja a külső mechanikai terhelésből eredő igénybevételt. Ilyen mó­don a vas munkadarab, pl. acélalapú forgácsoló váltó­lapka hőszilárdsága által meghatározott t?0 hőmérséklet a felülettől a Ő! + S2 mélységbe tolódik el,.következés­képpen a felületen t?2 munkahőmérséklet engedhető meg, amely a termék alapanyagának hőszilárdsága által meghatározott ú0 hőmérsékletnél lényegesen magasabb. Forgácsoló lapkánál ez a gyorsacél szerszámanyag alkal­mazási területét a keményfémek alkalmazási területe felé szélesíti ki. A találmány szerinti eljárás gyakorlati alkalmazását a következő három példa mutatja: 1. példa Egy meghatározott, HV = 800-850 keménységű gyorsacélszerszám lágyulási határ-forgácsolósebessége kopásálló bevonatolás nélkül v^q = 0,7 m/s. A szerszámon egy, a vákuumplazmás eljárás megvaló­sítására alkalmas berendezésben — annak rendeltetés­­szerű használatától eltérően — a nitrogén adagolását alkalmas mértékben a megszokottnál, lényegesen kisebb értékre állítva, egy olyan 4-6 /im vastagságú titánnitrid tartalmú réteget hozunk létre, melyben kevesebb nitro­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents