183366. lajstromszámú szabadalom • Hordozható hidráns nyomásszabályozó
1 183 366 2 felületű és a hengeres felületbe egymástól meghatározott távolságokban, a 40 szabályozó orsó hossztengelyére merőleges síkokban négy-négy 41 horony van tárcsamaróval bemunkálva. Az azonos síkban levő 41 hornyok közül a két-két szomszédos horony középsíkja egymással előnyösen 90°-os szöget zár be. A 41 hornyok a folyadéknak a fölöttük levő 38 „0” gyűrűk alatti átvezetésére szolgálnak. A 4 érzékelő egységet meghatározott secunder nyomás értékre a 12 rugó segítségével, ennek kellő feszítése révén állítjuk be. A secunder nyomás az érzékelő egység 10 membránjára hat és ezt a 12 rugó által kifejtett erővel szemben nyomja. A12 rugóval = 4—8 bar nyomásértékek állíthatók be. Ha a secunder nyomás értéke nem változik, akkor az általa 10 membránra kifejtett nyomóerő a beállított rugóerővel egyensúlyt tait. Amikor a secunder nyomás a beállított nyomástól eltér, a szabályozó orsót a nyomás megnövekedésekor a membrán az A nyíl irányában, a secunder nyomás csökkenésekor a 12 rugó a B nyíl irányában elmozdítja. A secunder nyomás nagysága főként az időegységenként elvett folyadékmennyiségtől, illetve vízmennyiségtől függően változik. Az elvétel csökkenésekor a secunder nyomás megnő, a 4 érzékelő egység 10 membránjára nagyobb nyomás hat és a membrán a 3 szabályozó egység szabályozó orsóját az A nyű irányában elmozdítja. A szabályozó orsó elmozdulása következtében összeköttetés jön létre a négyutas szabályozó szelepként kialakított 3 szabályozó egység házában levő 13 és 20 furatok, valamint a 18 és 14 furatok között. A négyutas szabályozó szelep összeköttetésben áll a 2 végrehajtó egység 22 házának belső terével, amely házban levő 24 számylapátos tengely az 1 beavatkozó egységben levő 31 tányért vezérli. A 3 szabályozó egység, illetve négyutas szabályozó szelep ilyen állása összeköti a működtető, 5 csővezetékben uralkodó primer nyomást a 2 végrehajtó egység 26 kamrájával, a 25 kamrát pedig folyadékos kapcsolatba hozza a szabadba kivezető 15 csővezetékkel. A primer nyomás hatására a 2 végrehajtó egység 24 számylapa'tos tengelye az 1 beavatkozó egységben levő 31 tányért zárni igyekszik, az átáramlási keresztmetszetet mindaddig szűkíti, amíg az új egyensúlyi helyzet be nem áll. Az elvétel szünetelésekor a secunder nyomás annyira megnő, hogy az egyensúlyi állapot nem tud visszaállni, tehát az 5 csővezetékben uralkodó primer nyomás, a működtető nyomás a 31 tányért záró helyzetbe hozza. Az elvétel növekedésekor a secunder nyomás csökken. Ekkor a 3 szabályozó egységben levő szabályozó orsót a 12 rugó a B nyíl irányában mozdítja el. A 3 szabályozó egység szabályozó orsója ekkor a ház falában leve 13 furatot a 18 furattal, a 20 furatot pedig a 16 furattal köti össze. A 3 szabályozó egység ilyen állásánál az 5 csővezetékben levő primer nyomás a 2 végrehajtó egység fölső 25 kamrájával kerül kapcsolatba, a 26 kamra tere pedig a 21 csővezetéken keresztül a 17 csővezetékkel, illetve a secunder csővezeték szakaszokhoz tartozó 6 csővezetékkel kerül összeköttetésbe. A primer nyomás hatására a 2 végrehajtó egység 24 számylapátos tengelye az 1 beavatkozó egységben levő 31 tányért ülékétől elhúzza, növeli az átáramlási keresztmetszetet mindaddig, amíg az egyensúlyi állapot létre nem jön. Az 1 beavatkozó egység zárása, illetve nyitása az átáramlási keresztmetszetet, azaz a primer 5 csővezeték és secunder 6 csővezeték közötti átbocsátó nyílás nagyságát változtatja. A változó keresztmetszet változó fojtást, azaz a 6 csővezetékben változó nyomást, következésképpen időegységenként változó átáramló folyadékmennyiséget eredményez. Az elvétel szünetelése esetén a secunder 6 csővezetékben uralkodó nyomás olyan mértékben megnő, hogy a nyomásszabályozó már nem tud egyensúlyi állapotba visszaállni, az 1 beavatkozó egységet záró helyzetben tartja. Ha ebben az állapotban valamely csap vagy hasonló nyílik és elvételt hoz létre, a secunder nyomás lecsökken, a 3 szabályozó egység szabályozó orsója helyzetéből emozdul és a működtető primer nyomás az eddig zárva tartott beavatkozó egységet nyitja addig a mértékig, amelynél a secunder nyomás eléri az eredetileg beállított nyomásértéket. A találmány szerinti, hordozható hidráns nyomásszabályozó fontosabb előnyös tulajdonságai a következők: A primer nyomású csővezeték szakaszok és secunder nyomású csővezeték szakaszok közötti átáramlási keresztmetszetet nyitott és részben zárt helyzetek között teljesen önműködően szabályozza. A szabályozás végrehajtásához jelentősen kisebb erőre van szükség, mint az eddig ismert, hasonló feladatokat végző szerkezeteknél. A beavatkozás gyorsan, késés nélkül megy végbe, mert a végrehajtó egység gyorsan működik. Jelentősebb vízütések nem léphetnek föl. Kis súlyú, körülbelül 35 kg, ezért könnyen hordozható és áttelepíthető. A 3—6. ábrákon látható kivitelű szabályozó ház és szabályozó orsó egyszerű módon, különös pontossággal készíthető el, az „O” gyűrűkben kerületi irányú feszültség nincs, mozgásuk közben tükrösített felületeken csúsznak és így számbavehető súrlódó erők nem keletkeznek, továbbá az „0” gyűrűk hosszú üzemidő után sem morzsolódnak. Szabadalmi igénypontok 1. Hordozható hidráns nyomásszabályozó, amely fogyasztókat kiszolgáló, szabad térben levő secunder csővezeték szakaszokban uralkodó folyadéknyomás állandó értéken tartására szolgál, és amelynek a secunder oldali csővezetékkel folyadékos kapcsolatban levő, membránmotorként kialakított érzékelő egysége, az érzékelő egységgel mechanikus kapcsolatban levő szabályozó egysége, a szabályozó egységgel kapcsolódó végrehajtó egysége, valamint a végrehajtó egységgel mechanikus kapcsolatban levő beavatkozó egysége van, azzal jellemezve, hogy szabályozó egységgel (3) csővezetékek révén kapcsolódó végrehajtó egysége (2) van, amely végrehajtó egység (2) hidraulikus forgatóműként van kialakítva, és hogy a végrehajtó egységgel (2) csuklósán kapcsolódó beavatkozó egységében (1) vezérlőtárcsája (33), a vezérlőtárcsa hornyában (34) csúsztatható menesztőrúdja (35), valamint a menesztőrúdhoz mereven erősített, állandó nagyságú nyílással kiképzett, csonkakúp alakú szabályozó tányérja (31) van. (Elsőbbsége: 1981. 03.20.) 2. Az 1. igénypontban meghatározott nyomásszabályozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy végrehajtó egységének (2) hengeres házában (22) átlóirányú, két részből álló, a ház közepe felé levő végeken kétoldalt ferdén lemunkált és a belső végfelületeken homorúan ívelt fala (23) és a két belső végfelület között forgathatóan és tömítetten elhelyezett számylapátos tengelye (24) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
