183347. lajstromszámú szabadalom • Robbanásbiztos tápegység

1 183 347 2 A jelen találmány célja olyan tápegység kialakítása, amely kielégíti a Robbanásbiztonsági Villamos Szabály­zat által az I/a gyújtószikramentességi osztályú villamos szerelvényekkel szemben támasztott követelményeket, nevezetesen két alkatrész egyidejű meghibásodása esetén is teljes biztonságot nyújt, ugyanakkor jó hatásfokkal, megfelelő üzembiztonsággal és élettartammal alkalmas elektromos, elsősorban elektronikus mérő-, jelző-, táv­­jelző-, riasztó- stb. készülékek energiaforrásául történő felhasználásra. Robbanásveszélyes munkahelyeken, úgymint bányák­ban, kőolaj-, és földgáz kitermelésére, feldolgozására, szállítására és kezelésére szolgáló munkahelyeken, továb­bá a vegyipar számos, hasonlóan robbanásveszélyes gázok vagy gőzök jelenlétével, vagy ennek lehetőségével jellemezhető munkahelyén egyre kiterjedtebben alkal­mazzák a különféle gázjelenlét-indikátor műszereket, amelyek jelzik-, mérik-regisztrálják a levegőben jelenlevő gázok koncentrációját, vagy valamely előre meghatáro­zott (veszélyt jelentő) koncentrációérték elérésekor figyelmeztető (riasztó) jelzést adnak. Ugyanakkor eze­ken a munkahelyeken is terjednek a technológiai folya­mat egyes jellemzőinek mérésére, (táv) jelzésére, sőt befolyásolására alkalmazott elektromos és különösen elektronikus berendezések. Ezek közös tulajdonsága, hogy általában törpe­­feszültségű-, és — különösen térvezérlésű félvezető­elemek alkalmazása esetén — kisteljesítményű villamos tápenergiát igényelnek, ezért ezeket a berendezéseket a villamos hálózattól függetlenül elektrokémiai áramforrá­sokról (telepekről, illetve akkumulátorokról) működte­tik. Ez az üzemmód egyben a berendezések hordozható­ságát is biztosítja, ami külön előnyt jelent. Az elektrokémiai áramforrások alkalmazása sem zárja azonban ki azt, hogy az arra csatlakoztatott berendezés­ben és/vagy az ahhoz vezető kábelben bekövetkezett zárlat esetén ne lépjenek fel olyan nagy áramok, ame­lyeknek megszakításakor intenzív szikrázás jön létre, ami közvetlen veszélyt jelent. Ilyen (zárlati) áramok megszakítása esetén kedvezőtlen körülmények között még az olvadóbiztosíték kiolvadása is robbanás okozója lehet. Ezért az ilyen célra alkalmazott áramforrásokat leg­egyszerűbben áramkorkátozó ellenállások közbeiktatásá­val védik a veszélyes zárlati áramok kialakulása ellen. Ez azonban lényegesen lerontja a tápegység hatásfokát. A tápáramforrás teljesítményének igen jelentős, nem egyszer több mint 50 %-a az áramkorlátozó ellenálláson hővé alakul; a jelentős hőfejlődés szükségessé teszi az alkatrész hűtését, és ezzel megakadályozza az áramforrás műgyantába történő beágyazását, - ami adott esetben a teljes biztonság elérése irányába komoly lépést jelentene. Ennek kiküszöbölésére ismertté váltak olyan védő­kapcsolások, amelyek az itt kitűzött célt vagy annak egy részét kívánják megvalósítani. Régen ismeretes olyan (kapcsoló) tranzisztorok alkalmazásával kialakított védő­kapcsolás, ahol a felhasznált teljes teljesítmény áthalad a tranzisztor emitter-kollektorkörén, és túláram esetén a bázisfeszültség megfelelő változtatásával érik el az áram korlátozását. Ilyen megoldást ismertet pl. a 22 13 921 lajstromszámú nyugatnémet szabadalom, illetve térvezér­lésű elemekkel megoldva a 26 44 402 lajstromszámú nyugatnémet szabadalom szerinti megoldás. A tirisztorok elterjedésével ismertté váltak olyan védőkapcsolások is, amelyek egy tirisztoron bocsájtják át az üzemi áramot, és ennek kioltásával valósítják meg túl­áram fellépése esetén az áramkör megszakítását, mint pl. a 2 157 230 lajstromszámú nyugatnémet szabadalom szerinti megoldásnál. Tirisztornak az áramforrással párhuzamos kapcsolása, és ezzel a tirisztoron keresztül létrehozott rövidzárlat útján a kimenőáram megszűntetése felismerhető a TE-907 alapszámon közrebocsájtott magyar halasztott vizsgálaté bejelentésben. Ismeretesek komplikáltabb kapcsolások is, amelyek a megengedhető túláram pontosabb beállítását teszik lehe­tővé. Így pl. az 1 563 754 lajstromszámú NSZK szabada­lom szerinti megoldás, amely egy oszcillátorral előállí­tott szinuszrezgést alkalmaz referenciafeszültségként, és ezzel való összehasonlítás alapján működteti a kapcsoló­­elemet, vagy a 2 213 921 lajstromszámú NSZK szabada­lom, amely a bemenő-, és a kimenőfeszültségből idő­közönként vett „minta” összehasonlítása alapján ellen­őrzi a kimenőáramkört, és végzi el „hibajel” esetén a kikapcsolást. A felsorolt megoldások egyike sem elégíti ki azt a fel­tételt, hogy két alkatrész egyidejű meghibásodása esetén is szikramentesen elvégezze a szükséges kikapcsolást. E hibán kíván segíteni a jelen találmány. A jelen találmány olyan tápegységet ismertet, amely az áramkör kikapcsolására három, egymástól független áramkört tartalmaz, ezek egyike az üzemszerű kikapcso­lást végző áramkör, amely mikroamper nagyságrendű áram kapcsolásával működtethető, tehát kézzel történő érintésre működő sensorkapcsolóként is kialakítható, és működtetéskor a robbanásbiztonságot érintő ív húzására, szikraképzésre képtelen. A másik a túláramvédelem kikapcsoló áramköre, amelynek működése teljes egészé­ben elektronikus, és a harmadik, a vészkikapcsoló áram­kör, amely egy, az áramforrással párhuzamosan kapcsolt tirisztor begyújtása útján az áramkör végső védelmét jelentő olvadóbiztosíték kiolvasztását végzi, és ezzel a berendezés üzemét végleg beszünteti. Mivel ez utóbbi áramkör az összes többi áramkörtől függetlenül műkö­dik, a találmány szerinti kapcsolás kielégíti azt a felté­telt, hogy két alkatrésze (akár szakadásos, akár átütéses) meghibásodása esetén a védelem funkcióját még mindig ellássa. A feltétel teljesülése nem csak egyes alkatrészek­re, hanem áramkörökre is érvényes: a védelem két áram­kör egyidejű meghibásodása esetén is működőképes. A bekapcsolást ugyancsak sensorként kiképezhető áram­kör végzi, itt is mikroamper nagyságrendű áram zárása oldja meg a feladatot, ami a teljes gyújtószikramentes­séget jelenti. Amennyiben a találmány szerinti berende­zést zárt egységgé képezzük ki, pl. műgyantával kiönt­jük olymódon, hogy az áramforrások (pl. Ni-Cd akku­mulátorok) és az olvadóbiztosíték is kiöntésre kerülje­nek, tehát a műgyantatömbből csak a töltőcsatlakozás, valamint a kimenőkapcsok rendelkeznek kivezetéssel, a berendezés olyan tápegységet képez, amely az akkumulá­torok élettartamáig használható, könnyen tölthető, tel­jesen robbanásbiztos energiaellátóberendezésként csatla­koztatható a táplált mérő- stb. készülékekhez. A találmány egy lehetséges kiviteli alakját az ábrák tüntetik fel, ahol az 1. sz. ábra a tápegység kapcsolási tömbvázlatát, 2. sz. ábra egy lehetséges kapcsolási vázlatát tünteti fel. 5 1C 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 o

Next

/
Thumbnails
Contents