183342. lajstromszámú szabadalom • Gőzfűtésű gőzölgős kézivasaló

1 183 342 2 A találmány tárgya gőzfűtésű gőzölős kézivasaló, melynek fogantyúval, tápcsonkkal és kondenzcsonkkal ellátott, előnyösen hegesztett szerkezetű vasalótestében egy gőzkamra és legalább egy gőzölőkamra van kiké­pezve, ezek közé egy gőzszelep van beépítve, a vasaló­talpban pedig a gőzölőkamrát a környezettel összekötő nyílás(ok) van(nak) kiképezve. Az igen változatos kivitelű és rendeltetésű vasaló­­asztalok használata mellett a ruhaipari gyártástechno­lógia nedves hőmegmunkálásának mind a mai napig elengedhetetlen munkaeszköze maradt a gőzölős kézi­vasaló, gyártásközi vasalási műveleteknél, varrások szét­­vasalásánál, igazításoknál, simításoknál, végvasalásoknál és bélések utánsimításánái. A technológiai alapkövetelmény az, hogy vízmentes, száraz gőzt kell a megmunkálandó anyagra juttatni. A gőzölős kézivasalók elektromos-, vagy gőz-, vagy kombinált-fűtésűek lehetnek. Az elektromos fűtésű gőzölős kézivasalók felépítésé­nek - működésének lényege az, hogy egyrészt a vasaló ill. a vasalótalp felmelc^ .esére elektromos fűtőbetét szolgál, másrészt az elgőzölögtető, ill, a szárító hőcserélő a vasalótestbe van beépítve. A desztillált víz utánpótlása szivattyú segítségével különálló vagy szintén beépített tartályról történik. E típus hátránya az, hogy bonyolult felépítésű, követ­kezésképpen beruházási és üzemeltetési szempontból egyaránt költséges, főként a hőmérsékletszabályozó automatika és a beépített gőzfejlesztő szerkezet miatt. Az előbbieknél jóval egyszerűbb gőzfűtésű gőzölős kézivasalók lényege az, hogy a vasalótest felső részében egy gőzkamra és alul, a vasalótalp mentén legalább egy gőzölőtél van kiképezve. A gőzszelep a gőzkamra és a gő­zölőtér közé van beépítve. A kis, mobil kazánról vagy a központi gőzhálózatról leágazó tápvezeték és a kon­­denzvezeték a gőzkamrába van bekötve. A vasalótalp furatai közvetlenül a gőzölőtérből nyílnak. A gőzkamrá­ban áramló gőz melegíti a vasalótestet, míg a gőzszelep nyitásakor a gőzkamrából a gőzölőtérbe átjutó gőz a megmunkálandó anyagra kerül. E típus hátránya az, hogy a kívántnál alacsonyabb a vasalóhőmérséklet, ami a hálózati gőznyomás emelésé­vel ellensúlyozható ugyan, de a gőzkamrában összegyűlő kondenzvíz esetenként az anyagra jut, mely bélésanya­goknál menthetetlenül selejtet eredményez. Az utóbbi káros jelenség kiküszöbölésére dolgozták ki a kombinált fűtésű gőzölős kézivasalókat, melyekbe egy elektromos fűtőtest van beépítve a gőz szárítására ill. túlhevítésére és adott esetben még a vasalótest fűtésére is. Egy ilyen fűtő-szárító megoldást mutat be a 170.330 sz. magyar szabadalmi leírás, melynél a fűtőtest vonala mentén van a szárító-túlhevítő-hőcserélőként működő gőzvezető cső elrendezve. A gőzvezető cső a vasalótest talpával hegyesszöget bezáró és a gőz áramlási irányának értelmében emelkedő síkba van fektetve, egyben a csőfal besajtolása révén kialakított gátakkal kamrákra van fel­osztva. A gőzkivezető furatok a cső végénél a legmaga­sabban fekvő szakaszon vannak kiképezve. A gőzvezető csőben — az üzemi hőmérsékletre még fel nem melegedett vasalótestnél, vagyis nem állandósult üzemállapotnál — keletkező kondenzvíz visszacsurogva a kamrákban gyűlik össze és a fűtőtest hőtermelése kö­vetkeztében ismét elgőzölög. így a gőzkivezető furato­kon mindig száraz ill. túlhevített gőz lép ki a vasalótest belső terébe. Az ismert megoldás döntő jelentőségű hátránya ab­ban van, hogy a kilépő gőz ne közvetlenül, hanem a va­salótest belső terén keresztüláramolva kerül a megmun­kálandó anyagra. A vonalszerű fűtőtest egyenlőtlen fűtő­hatása és a vasalótest egyenlőtlen hőleadása következté­ben viszont nem lehet kizárni azt, hogy a vasalótestben is keletkezhessen, így az anyagra is juthasson kondenz­víz. l ehat a már említett gőzfűtésű típushoz képest csak csökken, de nem szűnik meg a kondenzképződés lehető­sége. De ez a csökkenés is csak vízszintes helyzetű vasa­lóra r ézve érvényes. Ez a probléma csak és kizárólag a közvetlenül a vasa­lótalpban kiképzett nyílásokra telepített, a vasalótest belső terétől elválasztott gőzölőkardrával oldható meg. Ebben kell villamos energiával a gőzt kiszárítani, melyet gőzfűtésű kombinált megoldásoknál a gőzszeleppel a fűtőgőzből választanak el. Meg ezeknél a technológiailag kifogástalan megoldá­soknál is hátrányos azonban a kettős energiaforrás alkal­mazása következtében a kettős, villamos- és gőzvezetékes csatlakozás; a nedves üzemben munkavédelmi szempont­ból kötelező fokozott biztonságú villamos szigetelés, végül a gőzszárításhoz felhasznált segédenergia. A találmány feladata olyan konstrukció kidolgozása, mellyel száraz gőzt segédenergia felhasználása nélkül le­het a megmunkálandó anyagra juttatni. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a gőzszelepnek a gőzkamra felőli oldalán kiképzett beömlőfurata a gőzkamrától egy gőzJómmal van elvá­lasztva, melyen célszerűen egyetlen egy fojtófurat van kiképezve, a gőzkamrában pedig célszerűen osztólemez van beépítve. Az egyik kiviteli alak esetében a gőzdóm a gőzszelep szelepházán vagy betétjén van rögzítve. Egy kiviteli alak szerint a gőzölőkamra a vasalótalp belső felszínén rögzített, félbevágott csőből van kiké­pezve. Egy további kiviteli alakja, hogy a gőzszelep a gőz­kamrában van elrendezve. A találmányt a továbbiakban egy célszerű példakénti kiviteli alakjának rajza segítségével részletesen ismertet­jük. A rajzon az 1. ábra részben kitört oldalnézet, a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszete. A célszerűen hegesztett kivitelű vasalótest az 1 vasaló­talpból, a 2 és 3 oldallemezből, a 4 tetőlemezből és az 5 hátlemezből van összeállítva. A 4 tetőlemezre 6 alátétek közbeiktatásával van a 7 kengyelből és 8 nyélből álló fo­gantyú csavarkötéssel felerősítve. Az 1 vasalótalpon a vasalótest függőleges szimmetria­­síkjában, teljes hosszának az 5 hátlemeztől számítva mintegy 2/3 részére kiterjedő 9 osztólemez van célsze­rűen rögzítve, melynek eredményeként a vasalótestben egy U-alaprajzú gőzkamra jön létre. Az 5 hátlemez egyik, esetünkben a 2. ábra szerinti bal oldalán a 10 tápcsonk, jobb oldalán, azaz a gőzkamra kilépő végénél pedig a 11 kondenzcsonk van elrendezve. A 11 kondenzcsonkhoz a gőzkamrában, egy az 1 vasalótalp síkjáig lenyúló 12 csőtoldat van csatlakoztatva. A vasaló’testben a 9 osztólemez előtt van a 13 gőz­­szelep 14 szelepháza célszerűen hegesztéssel rögzítve. A 14 szelepházba van behajtva a tömített 15 betét, mely­nek belső, a gőzkamra felőli oldalán van a 16 beömlő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents