183337. lajstromszámú szabadalom • Eljárás belsőégésű motoroknál tűzelőanyagbefecskendező fúvókák nyitási időpontjának meghatározására
1 183 337 2. példa 2 Az 1. ábrán a rezgésérzékelő elem által adott rezgésjeltartomány részlete látható, ahol a szűk vizsgált rezgéstartományrészt 1 hivatkozási számmal, a felső holtpontot 2, a fúvóka felütközésekor keletkező rezgésjelhelyét pedig a vízszintes időtengelyen 3-al jelöltük. A szűk vizsgált 1 rezgéstartományrész kezdetét 4-el jelöltük, amelyet a felső holtpont előtt 30—60° közöttire, jelen esetben 35° főtengelyszöggel választhatjuk. Amint ebből kitűnik, a fúvóka nyitási jelét (B) reprezentáló felütközési rezgésjele biztonságosan és pontosan meghatározza a fúvókanyitás időpontját, azaz a tüzelőanyagbefecskendezés kezdetét. A fúvóka nyitási jele (B) és a felső holtponti jel (H) tehát már rendelkezésünkre áll, most már ezek viszonylagos szöghelyzetét kell meghatározni. Ehhez a főtengely ismert szöghelyzetű pontjának (a jelen esetben a felső holtpont) körülfordulási idejét önmagában ismert módon mérjük, majd a fordulatonkénti időértékből származtatott egységnyi főtengely-szögelfordulás segítségével határozzuk meg a fúvóka nyitási jelének (B) a felső holtponti jelhez (H) képesti szöghelyzetét (a), azaz az előbefecskendezési szöget, mégpedig a következő összefüggés alapján: _a = 360° t T ’ ebből a = -^r • 360° ahol T = a teljes körülfordulás ideje (sec) t = B és H jelek közötti idő (sec) A 2. ábrán jól láthatók az első hengerhez (I) tartozó felső holtponti jelek (H) és az egyes hengerekhez tartozó befecskendezési jelek (B) viszonylagos helyzete, ahol az egyszerűség kedvéért csak az I. és II. henger befecskendezési jeleit (B) tüntettük fel. Az I. henger előbefecskendezési szögét (a) a fenti öszszefüggés alapján önmagában ismert módon áramkörökkel, vagy programokkal számíthatjuk ki. A II. henger előbefecskendezési szögét (a) a jelen esetben ugyancsak az I. henger felső holtponti jeleihez viszonyítva határozzuk meg, tekintettel arra, hogy az I. és II. hengerek felső holtpontjainak egymáshoz képesti szöghelyzete (ß°) előre ismeretes és konstans. Következésképpen a fenti összefüggés az alábbi módon változik: a°l+i3° =36(f t T • ebből a°l =^r (360°-/3°) (Itt (3 = 90°) A III—VIII. hengerek előbefecskendezési szögét a ß megfelelő konstans értékének behelyettesítésével értelemszerűen számítjuk, ahol a ß szögeket a főtengely forgattyúinak elrendezése határozza meg. Az egyes hengerekhez tartozó előbefecskendezési szöget (a) itt is a 2. ábra szerinti módon számítjuk. A találmány szerinti eljárásnak ennél a példakénti foganatosítási módjánál azonban a befecskendezés kezdetét jelentő jelként (B) nem a fúvóka nyitási felütközésekor keletkező rezgésjelet használjuk, hanem a megfelelő üzemanyagvezetékben uralkodó nyomásváltozás méréséből nyert diagrammból (Fig. 3) választott pontot. Ez a nyomásmérés történhet pl. ismert piezo-elektromos kvarc nyomásadóval. A 3. ábra szerinti diagramból a 3 ponthoz tartozó nyomásértéket úgy kapjuk meg, hogy a kimenő jelet előre meghatározott feszültségszintre, vagy jelalakra komparáljuk, a mindenkori motortípustól függően. 3. példa Az előbefecskendezési szöget (a) lényegében a 2. példa szerint határozzuk meg a motor egyes hengereinél, azzal az eltéréssel, hogy itt a befecskendezés kezdetijeiét (B) a porlasztó fúvókatűjének elmozdulási diagramjából (4. ábra) választjuk ki. A fúvókatű elmozdulása mérhető pl. ismert, kapacitív elven működő elmozdulásadóval. A tényleges befecskendezés kezdetét reprezentáló jelet (B) itt is a kimenő jel komparálásával határoztuk meg önmagában ismert módon. A fenti példákon túlmenően a találmány szerinti eljárás egyéb foganatosítási módjai is lehetségesek. Tekintve, hogy az üzemanyagcsőben nagy nyomások uralkodnak befecskendezéskor(2000-4000 N/cm2), ezek még a viszonylag vastagfalú üzemanyagcsőben is jól mérhető deformációkat idéznek elő. Az üzemanyagcsőben lezajló nyomásváltozás arányos a csődeformációval, amely pl. ismert nyúlásmérő bélyeggel is folyamatosan mérhető. A befecskendezés kezdetét jelző jel (B) tehát ily módon is előállítható. A találmány szerinti eljárással a kísérleti eredményeink szerint a motor tetszőleges fordulatszám- és terheléstartományában gyors, pontos és egyszerűen elvégezhető mérés válik lehetővé. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás belsőégésű motoroknál a tüzelőanyagbefecskendező fúvókák nyitási időpontjának meghatározására, amelynél a tüzelőanyagszállító rendszerben ciklikusan lezajló fizikai jelenségek közül, például a motor rezgésképéből a tüzelőanyagbefecskendező fúvóka nyitási felütközésekor keletkező rezgést kiválasztva, vagy a f ívóka tűszelepének elmozdulását, vagy az üzemanyagcsőben lezajló nyomásváltozást, illetve az ezzel előidézett csődeformációt érzékelve határozzuk meg a fúvóka nyitási időpontját, azzal jellemezve, hogy a főtengely ismert szöghelyzetű pontjának (H) körülfordulási idejét mérjük, majd a fordulatonkénti időértékből származtatott egységnyi főtengely-szögelfordulás segítségével határozzuk meg a fúvóka nyitási jelének (B) a főtengely ismert szöghelyzetű pontjához (H) képesti szöghelyzetét (cí). (Elsőbbsége: 1981. 02. 19.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a főtengely egyetlen ismert 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
