183326. lajstromszámú szabadalom • Eljárás A-gyűrűn szubsztituált új apovinkaminol-3',4',5'-trimetoxi benzoátok és savaddíciós sóik előállítására

1 183 326 2 A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű A-gyűrűn szubsztituált új apovinkaminol-3’,4’,5’-tri­­metoxi-benzoátok és savaddíciós sóik előállítására. Az (I) általános képletben R1 metoxicsoportot vagy brómatomot, és R2 hidrogénatomot, vagy R1 hidrogénatomot és R2 brómatomot jelent. Az (I) általános képletű vegyületeket oly módon állít­hatjuk elő, hogy a megfelelő (II) általános képletű ve­­gyületet, vagy sóját — a (II) általános képletben R1 és R2 jelentése a fenti — 3,4,5-trimetoxi-benzoesavval, vagy annak acilezésre képes származékával reagáltatjuk és a kapott terméket kívánt esetben savaddíciós sóvá ala­kítjuk. Az (I) és (II) általános képletű vegyületek vala­mennyien újak. A szerkezetileg legközelebb álló ismert vegyületek a 11-metoxi-apovinkaminol (vagy más néven apovincinol), illetve ennek trimetoxi-benzoátja, melyeknek természe­tes vincinből kiinduló előállítását és szelektív agyi ér­tágító hatását a 170 888. sz. magyar szabadalmi leírás (mely megfelel a 4 065 458. amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírásnak és a 2 674 789. számú NSZK- beli közzétételi iratnak) ismerteti. Az ismert vegyületek oly (I), illetve (II) általános képletű vegyületeknek felel­nének meg, melyekben R1 hidrogénatomot és R2 me­toxicsoportot jelent. Az új (II) általános képletű vegyületek közül az R1 helyén metoxicsoportot és R2 helyén hidrogénatomot tartalmazó a 10-metoxi-apovinkaminból állítható elő. A 10-metoxi-apovinkamint elsőként a 2 458 164. számú NSZK-beli nyilvánosságra hozatali irat, más úton történt előállítását pedig Kalaus György és munkatársai [ffetero­­cycles 6 (3), 321 (1977)] írták le. Az új (II) általános képletű vegyületek közül azok, amelyek R1 helyén brómatomot és R2 helyén hidrogén­­atomot tartalmaznak, vagy fordítva, a 10- vagy 11-bróm­­apovinkaminból állíthatók elő. A 10- vagy 11-bróm-apovinkamin eddig ténylegesen még elő nem állított vegyületek, bár a 2 458 164. számú NSZK-beli nyilvánosságra hozatali irat, oltalmi körébe beleesnek. A 10- és 11-bróm-apovinkamin előállításmód­ját, illetve a vegyületek fizikai állandóit a 3. és 6. pél­dában adjuk meg. Mind a 170 888. számú magyar szabadalmi leírás, mind a 2 458 164. számú NSZK-beli nyilvánosságra hozatali irat, oly vegyületeket ismertet, amelyek az erek állapotára hatnak. Ezzel szemben a találmány szerinti új vegyületek a foszfodiészteráz enzimaktivitását gátolják, és elsősorban kóros sejt-proliferációval járó bőrbetegsé­gek gyógyítására, illetve e betegségek kiújulásának meg­előzésére használhatók. Az epidermis kóros proliferációjával járó megbetege­dések viszonylag gyakoriak és a lakosság néhány száza­lékát érintik. Ezek között a betegségek között jó- és rosszindulatúak egyaránt előfordulnak, így például psoriasis atopias dermatitis, primer kontakt dermatitis, allergiás kontakt dermatitis, baso- és spinocellularis kar­­cinoma, ichthyosis, premalignus hyperkeratosis, fény indukálta keratosis, acne és seborrhoeas dermatitis. Bi­zonyos kórformák csak emberen, mások emberen és állaton egyaránt előfordulhatnak. Minthogy a kóros sejt-proliferációval járó bőrbeteg­ségek egy része, így például a psoriasis állatokon nem fordul elő, a vegyületek psoriasis elleni hatását állatkísér­letekkel csak indirekt módon lehet valószínűsíteni. Voorhees és munkatársa [Arch. Derm. 104 359—365 (1971)] megállapította, hogy a kóros sejt-proliferációt a ciklusos-adenozin-monofoszfát (c—AMP) szintjének csökkenése kíséri. Mint ismeretes a c—AMP adenilcikláz hatására keletkezik és foszfodiészteráz hatására bomlik el. Voorhees eredményesen befolyásolta a psoriasisos folyamatot olyan szerekkel, melyek az adenilcikláz mű­ködését stimulálják, (például norepinephrin), vagy amelyek a foszfodiészteráz működését gátolják (például papaverin). Modellkísérleteink megtervezésénél abból a feltevés­ből indultunk ki, hogy Voorhees megállapítása fordítva is igaz: ha egy vegyület esetében bizonyítható, hogy gá­tolja a foszfodiészteráz működését, akkor ez a körül­mény indirekt módon valószínűsíti, hogy a vegyület psoriasis vagy más kóros sejt-proliferációval járó bőrbe­tegségek gyógyítására alkalmas. A feltevés utólag igazo­lódott: amely vegyületeknél in-vitro foszfodiészteráz­­gátló hatást találtunk, azok a klinikai kísérletben is be­váltak psoriasis kezelésére. A modellkísérleteket állati testszövetekből (patkány­agy, marhaagy, marhaszív) izolált foszfodiészteráz segít­ségével végezzük. Az enzim-izolálás J. Schröder és H. V. Richenberg módszerével [Biochem. Biophys. Acta 302, 50 (1973)] történt, majd az izolált foszfodieszterázt J. G. Hardman és E. W. Sutherland módszerével tisztítottuk [J. Biol. Chem. 240 3704 (1965)], s végül a tisztított enzim aktivitását G. Pöch rádióizotópos módszerével triciált c—AMP fölöslege (0,1 mmól c—AMP szubsztrát, melyből a 3H—c—AMP 2,59 kBq) jelenlétében inkubá­ciós rendszerben először a gátlószer nélkül, majd az (I) általános képletű vegyületek valamelyike, mint gátlószer jelenlétében 20 perc inkubálási idő után megmértük [N. S. Arch. Pharmacol. 268 272 (1971)]. A vizsgált vegyü­­letekből 1 mmólos sósavas-vizes, vagy utólag vízzel hígí­tott dimetilszulfoxidos törzsoldatot készítettünk, s a törzsoldatok segítségével az inkubált enzim-prepará­tumhoz különböző mennyiségeket adtunk úgy, hogy az inkubált mintában a vegyület koncentrációja 5X1CT7, 1X10T6, 1X1CT5, 5.1CT5 és 1(T4 mól/liternek feleljen meg. Analóg módon adtuk az enzimpreparátumhoz a re­ferenciaanyag (papaverin) oldatát is. A kontroll (gátlószer nélküli enzim-oldat) aktivitását 100%-nak vettük, és az (I) általános képletű vegyületek valamelyikét, valamint papaverint tartalmazó oldatok aktivitását a kontroll százalékában fejeztük ki. A marhaszívből preparált enzimen mért eredmények a kö­vetkezők: Vizsgált vegyület A vizsgált vegyület (enzim-inhibitor) 5X10"6 lxlO-5 5xl(T! mól/liter koncentrációjú oldata hatása az enzimaktivitásra a kontroll %-ában 10-metoxi-apovinkaminol­-3’,4’,5’-trimetoxi-benzoát (DMSO-ban) 59,1 40,3 21,3 10-bróm-apovinkaminol­­-3’, 4’,5 ’-trimetoxi-benzoát (DMSO-ban) 67,8 61,8 (—)-l 1-bróm-apovinkaminol­­-3’,4’,5 ’-trimetoxi-benzoát. HC1 (vízben) 31,9 21,8 21,8 Papaverin.HCl (vízben vagy DMSO-ban) 91,3 82,7 43,7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents