183305. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus szelep,főként változó terhelésű munkahengerk és hidromotorok mozgatására

1 183 305 2 A találmány tárgya hidraulikus szelep, főként irányát és nagyságát tekintve változó terhelésű munkahengerek és hidromotorok mozgatására. A bevezetőben említett, például konténerürítő szer­kezeteknél alkalmazott hidraulikus szelepeknek egy­szerre több funkciót kell ellátniuk: biztosítaniuk kell — az olajáramlás egyenirányítását, — a teher fékezését és tartását, valamint = a teher rángatásmentes, finom emelését és süllyesz­tését. Már ismertek és léteznek olyan hidraulikus szelepek, amelyek az említett funkciókat ellátják, de ezen szelepek közös tulajdonsága, hogy bennük az egyes feladatok ellátására szolgáló elemek külön egységeket képeznek. Ebből is következik az ismert szelepek egyik alapvető hátránya, mégpedig az, hogy meglehetősen sok (álta­lában több mint húsz) aktív alkatrészből állnak. További hátrányuk, hogy az alkatrészek megmunká­lása nehézkes, mivel sok szigorú előírás kielégítése szük­séges üzembiztos működésükhöz. Az ismert konstrukciók hátrányai közé tartozik még, hogy az egyes elemek különállása miatt nagy az átfolyási ellenállásuk, ezért a szelepeket több névleges méretben kell készíteni, ami tovább növeli a gyártandó alkatrészek számát. Ezenkívül nem elhanyagolható szempont ezen szelepek meglehetősen nagy súlya sem, különösen na­gyobb névleges méreteknél. A találmány által megoldandó feladat olyan hid­raulikus szelep létrehozása, amely az eddig ismert szer­kezetek hátrányait kiküszöböli, és azoknál egyszerűbb, kisszámú alkatrészből álló, megbízható konstrukciót képez. A találmány alapja az a felismerés, hogy a különböző funkciókat ellátó elemeket egymással közvetlen, működ­tető kapcsolatba hozva a hidraulikus szelep felépítése lényegesen leegyszerűsíthető. A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a szelepházban egymáshoz képest cél­szerűen tükörszimmetrikusan kialakított két szelepkam­rában, amelyek egyenként két-két munkafolyadék-csatla­kozónyílással állnak összeköttetésben, és amelyeket egyetlen tolattyúfurat köt össze egymással, munkafolya­dék-egyenirányító és teherfékező egységként egy-egy, tolattyúból és nyomórugó ellenében elmozdítható szelepülékből álló visszacsapó szelep van elrendezve, amelynek tolattyúján nyugalmi helyzetben a szelepülé­­ken felfekvő tolattyúfej és a szelepkamra belső végén feltámaszkodó ütköző van kialakítva, amelyek közül a tolattyúfej hatásos felülete valamivel nagyobb, mint az ütközőé, emellett a visszacsapó szelepek tolattyúi be­nyúlnak a két szelepkamrát összekötő tolattyúfuratba, hossztengelyük irányában végigmenő' belső furattal vannak ellátva, belső végeik között pedig teheremelő és -süllyesztő egységként kialakított vezértolattyú van el­rendezve. Ezzel a megoldással a szelepházon belül két olyan szelep jön létre, amely az olaj áramlását egyik irányba nagy ellenállással engedi, ezáltal fékezi és tartja a terhet, ellenkező irányban viszont kis ellenállással engedi át az olajat. Ezek a szelepek tehát megoldják az egyenirányí­­tást, valamint a teher fékezését és tartását. A teher rán­gatásmentes mozgatását e két visszacsapó szelep között a tolattyúfuratban elrendezett vezérlőtolattyú biztosítja, amely az előbb említett szelepek tolattyúját nyitja vagy zárja a vezérlés függvényében. Mivel a visszacsapó sze­lepek és a vezérlőtolattyú egy furatban helyezkednek el és a két visszacsapó szelep között a vezértolattyú mind­két irányba működhet, így a süllyesztés és az emelés vezérléséhez egyetlen tolattyú is elegendő. A vezérléshez szükséges nyomást a vezérlőtolattyú az egymással szemben elhelyezkedő két szelep tolattyúinak belső furatain keresztül kapja. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti hidraulikus szelep metszete; a 2. ábra pedig a találmány szerinti hidraulikus szelep egyik lehetséges alkalmazási módját tünteti fel, egy hidraulikus kapcsolási vázlaton. Amint az az 1. ábrán látható, a találmány szerinti hidraulikus szelep teljesen szimmetrikus felépítésű 1 sze­lepházában egymással szemben két 2 szelepkamra van kialakítva, amelyek két-két munkafolyadék-csatlakozó­nyílással állnak összeköttetésben. Az A és A[ csatlakozó­nyílásokon keresztül vezető csatorna a 2. ábrán látható 15 munkahenger a terével áll összeköttetésben, ez a munkahenger úgynevezett befolyó ága. A hidraulikus szelep B] és B csatlakozónyílásain keresztül a 15 munka­henger b teréből távozó olaj útja vezet. A két 2 szelep­kamrát 3 tolattyúfurat köti össze. A 2 szelepkamrákban egy-egy 4 visszacsapó szelep van elrendezve, amely 7 tolattyúból és 9 nyomórugó ellenében elmozdítható 8 szelepülékből áll. A 7 tolattyú külső végén 5 tolattyú­­fejjel van ellátva, amely nyugalmi állapotban felfekszik a 8 szelepüléken, középső részén pedig 6 ütköző van ki­alakítva, amely felütközik a 2 szelepkamra belső végére és hatásos felülete valamivel kisebb, mint az 5 tolattyúfej hatásos felülete. A 9 nyomórugó a 6 ütközőre támaszkodva a 8 szelep­ünket 10 zárófelületre szorítja. A 4 visszacsapó szelep 7 tolattyúja benyúlik a két szelepkamrát összekötő 3 to­lattyúfuratba és hossztengelyének irányában egy végig­menő 11 belső furat van kialakítva. A két 7 tolattyú között 13 vezérlőtolattyú van elrendezve, amely a 7 tolattyúk 11 belső furatain keresztül bevezetett nyomás révén mindkét irányba elmozdítható, s ily módon nyitja vagy zárja a 4 visszacsapó szelepeket. A találmány szerinti hidraulikus szelep működés­módja a következő: A 2. ábrán látható 16 teher emelése esetén egy há­romállású, kézi működtetésű irányváltó kapcsoló meg­felelő beállításával a működtető közeg a 14 hivatkozási számmal jelölt hidraulikus szelep A csatlakozónyilásán belépve, majd az A) csatlakozónyíláson kilépve jut a 15 munkahenger a terébe. Amint az az 1. ábrán jól látható, ilyenkor a nyomás a viszonylag nagy hatásos felületű 8 szelepülékre hat, így azt a 9 nyomórugó ellenében könnyen elmozdítja, így az olaj kis ellenállással jut át a szelepen. Ezzel szemben a 15 munkahenger másik, b te­lében levő olaj a Bi csatlakozónyíláson belépve a B csat­lakozónyílás felé kényszerül átfolyni, amihez a 7 to­­lattyút kell a 9 nyomórugó ellenében elmozdítani. Ez azonban csak nagy ellenállás mellett lehetséges, mivel a Bi csatlakozónyíláson belépő olaj nyomása nemcsak az 5 tolattyúfej belső felületére, hanem ezzel ellentétesen, a é ütköző felületére is hat, és csak a két felület közötti különbségből adódó nyomásdifferencia érvényesül a 9 nyomórugó erejével szemben. Ebből adódik, hogy a sze­lep fékezi, illetve megtartja a terhet. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents