183289. lajstromszámú szabadalom • Kondenz levesető
1 183 289 A találmány kondenz levezető vezérlőtaggal, amely nyomóoldalon elrendezett bimetállal és nyomás által nyitási irányban terhelt zárórésszel rendelkezik és a bimetáll egyik végével egy ellenágyra támaszkodik és másik végével a zárórésszel áll működő kapcsolatban, továbbá a zárórész számára szolgáló szelepülékkel van ellátva. Ezeknél a kondenz levezetőknél szakaszos munkamenet kívánatos, azaz ütésszerű gyors, teljes nyitás és ugyancsak ütésszerű teljes zárás. Nagy átfolyó mennyiségek esetén erre a célra például ismeretes megoldás, a zárórészt kiáramlási oldalon nagy nyomásnak kitett felülettel ellátni, amelyre áramló kondenzátum járulékos nyomóerőt fejt ki és így a nagymértékű nyitást idézi elő. Ez a járulékos nyitóerő azonban csak egy bizonyos nyitási löket után következik be, azaz amikor kondenzátum már folyik. Kisebb kondenzátum mennyiség képződése esetén már bekövetkezik kismértékű nyitásnál egyensúlyi helyzet a bimetáll záróereje és a nyomás által ébresztett nyomóerő között. Mivel az utóbbi, az áramlási kopás és esetleges szennyeződés lerakódás miatt előálló hátrányos fojtás következtében kedvezőtlenül alakul, nem következik be a teljesen nyitott helyzetbe történő csappanás. A találmány feladata a bevezetőben említett típusú kondenz levezető létesítése, amelynél a zárórész már kisebb mennyiségű kondenzátum esetén is zárt helyzetéből nyitott helyzetébe csappan, és a kondenzátum levezetése után záróhelyzetébe ugrik vissza. A találmány szerinti feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a kondenz levezetőnek legalább egy ellenágyra támaszkodó csappanórugója van, amely a zárórésszel és a bimetállal áll hatáskapcsolatban és a csappanórugó rugóállandója nagyobb, mint a bimetáll rugóállandója. A csappanórugónak ugyanis ismert tulajdonsága, hogy amennyiben a terhelőerő egy határértéket átlép, vagy egy határérték alá esik a rugó ugrásszerűen végzi el a löketét. Amennyiben a bimetáll a kondenz levezetőben az előre meghatározott nyitási hőmérsékletre hűl, a bimetáll hatásos záróereje lecsökken és kisebb lesz, mint a csappanórugó ereje. Ekkor ez a bimetáll egyidejű összenyomásával nyitási irányba mozdul. Ugyanakkor természetesen a kondenzátum lefolyása után a zárórészt a szerkezet újra záróhelyzetbe hozza, mégpedig szintén ugrásszerűen. A találmány szerint lehetséges, hogy a kondenz levezetőnek legalább egy, a zárórészre nyitási irányban ható monostabil csappanórugója van. A csappanórugó és a zárórész között csak löketirányú formazáró kapcsolat van. így biztosítható, különösen nagy kondenzátum átfolyó teljesítmény érdekében, hogy a zárórész maximális lökete nagyobb, mint a csappanórugó lökete. Továbbá a monostabil csappanórugó szemben a bistabil csappanórugóval nem fejt ki záróerőt a zárórészre úgy, hogy hideg nyomásmentes levezető esetén a zárórész automatikusan egy nyitott helyzetet foglal el. A találmány esetén előnyös lehet, ha a csappanórugó a bimetáll és a szelepülék között fekvőén van elrendezve és a csappanórugó, valamint bimetáll számára rögzített helyzetű ellenágya van. Kialakítható továbbá, úgy is hogy a szelep zárórész a szelepülék és a csappanórugó között fekvő, a zárórész számára szolgáló továbbító ütközővel rendelkezik. Ez a megoldás különösen gyártástechnikai szempontból előnyös. A nagyobb csappanó löket elérése érdekében célszerű, hogy a csappanórugó több, azonos értelemben egymásra helyezett csappanórugó-lapból áll. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti kondenz levezető kiviteli példájának metszete a levezető teljesen nyitott állapotában. A 2. ábra az 1. ábra szerinti kondenz levezető közbenső nyitott állapotban és ugyancsak metszetben, míg a 3. ábra a kondenz levezető metszetét szemlélteti zárt állapotban. A találmány szerinti kondenz levezető nem ábrázolt háza 1 válaszfallal van két részre osztva és a válaszfalban 2 furat van kialakítva. Az 1 válaszfal 2 furatában 3 szeleptest van elrendezve, rajta kialakított 4 szelepülékkel. A kondenz levezető továbbá el van látva egy szabályzótaggal, amely a 4 szelepülékkel együttműködő és nyitási irányban terhelt 5 zárórésszel rendelkezik, valamint ezt működtető, nyomóoldalon elrendezett 6 bimetállal. Ez utóbbi több, váltakozó, egymásra fekvő bimetáll tárcsából van összeállítva. A 6 bimetáll és a 4 szelepülék között monostabil, tányér alakú 7 csappanórugó van elrendezve, amelynek rugóállandója lényegesen nagyobb, mint a 6 bimetáll. A csappanórugó különleges jellemzője abban van, hogy a rugólöket legalább egy részét a rugóerő csökkenése mellett teszi meg. A monostabilitás esetén a hatásos rugóerő iránya az egész rugólöket alatt azonos marad. Tehát nem lép föl például nyomóerőről húzóerőre történő átváltás. A 7 csappanórugó kerületén gyűrű alakú rögzített helyzetű 8 ellenágyra fekszik fel, amely a 3 szeleptesten van kialakítva. Ez a 8 ellenágy közvetve a bimetáll helyhez kötött támasza is. Végezetül az 5 zárórész a 7 csappanórugó és 4 szelepülék között, egy, a szárán elrendezett 9 továbbító ütközővel rendelkezik. Hideg állapotban a 6 bimetáll tárcsái kihajlatlanok és a 7 csappanórugó stabil, a 4 szelepülék pedig konvexen kihajló véghelyzetében van. Az 5 zárórész ekkor az 1. ábra szerinti teljesen nyitott helyzetét foglalja el úgy, hogy a hideg kondenzátum nagy mennyisége vezethető el. Felmelegedés közben fokozatosan kihajolnak a 6 bimetáll tárcsái. Eközben az 5 zárórészt a bimetáll fokozatosan emeli, és a 9 továbbító ütköző egyidejűleg a 7 csappanórugó megfeszíti. Eközben ennek nyitási irányba ható ereje folyamatosan nő, míg az előre beállított zárási hőmérsékletnél, például a megközelíthetően telített gőz hőmérsékletnél a rugó jelleggörbe csökkenő szakaszához érkezik, amikor a 7 csappanórugó további kompressziójánál a nyitási erő csökken. Ekkor, mivel a 7 csappanórugó löketegységre eső erőváltozása nagyobb, mint ugyanez a 6 bimetállnál, az 5 zárórész a 2. ábra szerinti nyitott helyzetéből hirtelen a 3. ábra szerinti záróhelyzetébe csappan. A kondenz levezető hőmérséklet esésekor, a 6 bimetáll záróereje csökken. A nyomás nyitóereje egy idő után legyőzi a 7 csappanórugó erejét. A 6 bimetáll hatására az 5 zárórész újra a 2. ábra szerinti közbenső nyitott helyzetébe kerül. Itt következik be azután ismét egy egyensúlyi helyzet nyitó- és záróirányba ható erők között. Ezen két helyzet közötti csappanó jellegű mozgás bekövetkezik függetlenül a levezetésre kerülő kondenzátum mennyiségétől. A nem kívánt fojtási helyzetek ily módon ki vannak küszöbölve. Különlegesen nagy csappanólöket érhető el viszonylag kicsi rugóátmérővel, azonos értelemben egymásra helyezett több, vékony csappanórugóval, melyet egy vasta2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
