183280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés közlekedési útegyenetlenségek mérésére

1 183 280 2 Az eltérések: — nem szükséges, hogy tartalmazzon az ismert megoldás szerint egy egyik irányban önzáró abszolútérték kép­zőt.- Az y elmozdulásokkal arányos számú elektromos impulzust szolgáltató elmozdulás 12 jeladó felbontó­­képessége elegendő nagy legyen. Rétegegyenetlenség mérések esetén a legnagyobb y elmozdulás ±50 • 10'3 m nagyságú is lehet. Az elmozdulás 12 jeladó felbontóképessége ennél 2-3 nagyságrenddel nagyobb kell legyen, vagyis 1 ■ 10’3 m y elmozdulás hatására 2—10 impulzust szol­gáltasson. Ilyen elmozdulás 12 jeladó egyszerűen megvalósítható például a kereskedelemben kapható inkrementális szög­adó és egy egyszerű, a lineáris y elmozdulást forgó-moz­gássá átalakító áttétel alkalmazásával. Egyéb megoldások is lehetségesek: például megfelelő finomságú fésűszerű fénykapu egy fényforrás és egy foto-elektromos átalakí­tó között a lineáris y elmozdulást közvetlenül elektro­mos impulzusokká konvertálja, így az áttétel elmaradhat. A találmány szerinti mérőrendszerjellemzője, hogy az elmozdulás 12 jeladó kimenete az elmozdulás (célsze­rűen elektronikus) 13 számláló léptető bemenetére csat­lakozik. A 13 számláló összegezi (akkumulálja, integ­rálja) a függőleges y elmozdulással arányos számú, az elmozdulás 12 jeladóból származó impulzus sorozatot, mégpedig az y elmozdulás irányától független előjellel, vagyis az abszolútérték képzés itt is megtörténik. A találmány szerint az út 11 jeladó kimenete közvet­lenül, vagy a 14 osztón át a 15 tároló-indító bemenetére csatlakozik. Az elmozdulás 13 számláló D adatcsatornája a 15 tároló adatbemenetére csatlakozik. A 14 osztó alkalmazása akkor szükséges, ha az út 11 jeladó olyan kivitelű, hogy nem egy, hanem több impul­zust szolgáltat a vizsgált egységnyi x útszakasz megtétele során. A 14 osztó osztásarányát úgy kell megválasztani, hogy minden egységnyi x útszakasz megtétele után ki­menetén egyetlen impulzus jelenjék meg. A találmány szerinti berendezésben tehát a 13 szám­láló az egységnyi x útszakaszok kezdetétől végéig szám­lálja az elmozdulás 12 jeladó jeleit, majd ez az akkumu­lált - integrált - y elmozdulás érték regisztrálásra kerül. Amint a 4. ábrán látható az út 11 jeladó kimenete közvetlenül, vagy a 14 osztón, esetleg a késleltető 16 elemen keresztül a 13 számláló nullázó bemenetére csat­lakozik. Az egységnyi x útszakasz végén ugyanis, miután a vonatkozó integrált y elmozdulás érték regisztrálása megtörtént, az elmozdulás 13 számlálót azonnal (az adott v vontatási sebesség mellett a megválasztott egy­ségnyi út megtételéhez képest elhanyagolhatóan rövid időn belül) törölni kell, hogy az készen álljon a követ­kező egységnyi x útszakasz y irányú elmozdulásainak — impulzusainak — integrálására. A késleltető 16 elem feladata az, hogy időt biztosít­son a 15 tárolónak az előző x útszakaszra integrált y elmozdulásainak tárolására, a t késleltetés értéke tehát a 15 tároló fogadási sebességétől függ, és t késleltetés ér­téke a gyakorlatban (elektronikus sebességeket figye­lembe véve): 0< t< 1 psec, megfelelő sebességű 15 tá­roló esetén tehát a 16 késleltető elem el is hagyható. A találmány szerinti berendezés további példakénti kiviteli alakját az 5. ábra szemlélteti. Ennél 3 kiviteli alaknál a berendezésnek 17 impulzusgenerátora, ehhez csatlakozó 18 impulzusszámlálója és a 15 tárolónak 21 adatszelektora is van. A 21 adatszelektor egyik bemenő csatornájára az elmozdulás 13 számláló D kimenő csator­nája, a másikra a 18 impulzusszámláló E kimenő csator­nája, h vezérlő kimenetére, illetve G kimenő adatcsator­nájára pedig a 15 tároló vezérlő bemenete, illetve be­menő csatornája van kapcsolva, C! vezérlőbemenetére a 14 osztó kimenete csatlakozik. A nagy pontosságú 17 impulzusgenerátor és 18 impulzusszámláló segítségével mérhető és regisztrálható az adott egységnyi x útszaka­szok megtételéhez szükséges idő, amelyből kiértékelés során a v vontatási sebesség tényleges értéke nyerhető, ezzel lehetővé téve korrekciós faktorok bevezetését, illet­ve alkalmazását. Egy további példakénti kiviteli alaknál (5. ábra) a 21 adatszelektornak további F bemenő csa­tornája és további g vezérlő bemenete is van. A 21 adat­szelektor ezen g vezérlő bemenetére 20 kilométer kap­csoló, F bemenő csatornájára pedig kilométer 19 szám­láló kimenő csatornája csatlakozik. Előnyös bizonyos referenciapontok (például országúti mérések esetén a kilométertáblák) helyzetének sorszá­mozott regisztrálása a mért és regisztrált adatok között, amelyek megkönnyítik a lokális hibahelyek pontos hely­megjelölését, a mérés-kiértékelés során. Erre szolgál a ki­lométer 19 számláló, amelynek bemenetét manuálisan működtetjük a kilométer 20 kapcsolóval, vagy nyomó­gomb segítségével. Automatikus működtetés is megold­ható, de az automatikusan érzékelhető referenciapontok elhelyezését igényli az út mentén. Ezek az információk a 21 adatszelektoron át csatlakozhatnak a 15 tároló be­menetére. Ezen 21 adatszelektor vezérlését az út 11 jel­adó jele közvetlenül vagy a 14 osztón keresztül és,'vagy a kilométer 20 kapcsoló kimenőjele végzi. Ezen 21 adat­szelektor olyan felépítésű, hogy a bemenő vezérlőjelek hatására belső logikája segítségével (például prioritás lo­gika) kimenő vezérlőjelet is előállít a 15 tároló digitális adatregisztráló-vezérlőbemenete számára. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás közlekedési útegyenetlenségek mérésére, vontatott mérőkocsi segítségével, melynek tengelyét, csillapított rugózással felfüggesztett tömeggel terheljük és az útegyenetlenséget a megtett út hosszának, valamint a mérőkocsi függőleges irányú elmozdulásának mérté­kével arányos számú impulzusok generálásával és regiszt­rálásával határozzuk meg, azzal jellemezre, hogy a vizs­gálandó utat egységnyi, előnyösen méteres nagyságrendű útszakaszokra osztjuk, továbbá a függőleges elmoz­dulások egyenértékének megfelelő impulzusszámot (pél­dául 2—10 impulzus/mm-re) választunk és ezt az hegy­ségekre eső függőleges elmozdulásokkal arányos ímpul­­zusszámot megszámláljuk és útegységenként tároljuk, valamint a tárolt adatokból az útegyenetlenséget (a glo­bális egyenetlenségi indexet) ismert módon meghatá­rozzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezre, hogy az egységnyi útszakaszok megtételéhez szükséges időt ugyancsak impulzusok alak­jában megszámlálva tároljuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy a tárolt impulzusszámok alap­ján az adott impulzusszámhoz tartozó hegységhez tar­tozó útegyenetlenséget (a lokális egyenetlenségi indexet) meghatározzuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents