183280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés közlekedési útegyenetlenségek mérésére
1 183 280 2 Az eltérések: — nem szükséges, hogy tartalmazzon az ismert megoldás szerint egy egyik irányban önzáró abszolútérték képzőt.- Az y elmozdulásokkal arányos számú elektromos impulzust szolgáltató elmozdulás 12 jeladó felbontóképessége elegendő nagy legyen. Rétegegyenetlenség mérések esetén a legnagyobb y elmozdulás ±50 • 10'3 m nagyságú is lehet. Az elmozdulás 12 jeladó felbontóképessége ennél 2-3 nagyságrenddel nagyobb kell legyen, vagyis 1 ■ 10’3 m y elmozdulás hatására 2—10 impulzust szolgáltasson. Ilyen elmozdulás 12 jeladó egyszerűen megvalósítható például a kereskedelemben kapható inkrementális szögadó és egy egyszerű, a lineáris y elmozdulást forgó-mozgássá átalakító áttétel alkalmazásával. Egyéb megoldások is lehetségesek: például megfelelő finomságú fésűszerű fénykapu egy fényforrás és egy foto-elektromos átalakító között a lineáris y elmozdulást közvetlenül elektromos impulzusokká konvertálja, így az áttétel elmaradhat. A találmány szerinti mérőrendszerjellemzője, hogy az elmozdulás 12 jeladó kimenete az elmozdulás (célszerűen elektronikus) 13 számláló léptető bemenetére csatlakozik. A 13 számláló összegezi (akkumulálja, integrálja) a függőleges y elmozdulással arányos számú, az elmozdulás 12 jeladóból származó impulzus sorozatot, mégpedig az y elmozdulás irányától független előjellel, vagyis az abszolútérték képzés itt is megtörténik. A találmány szerint az út 11 jeladó kimenete közvetlenül, vagy a 14 osztón át a 15 tároló-indító bemenetére csatlakozik. Az elmozdulás 13 számláló D adatcsatornája a 15 tároló adatbemenetére csatlakozik. A 14 osztó alkalmazása akkor szükséges, ha az út 11 jeladó olyan kivitelű, hogy nem egy, hanem több impulzust szolgáltat a vizsgált egységnyi x útszakasz megtétele során. A 14 osztó osztásarányát úgy kell megválasztani, hogy minden egységnyi x útszakasz megtétele után kimenetén egyetlen impulzus jelenjék meg. A találmány szerinti berendezésben tehát a 13 számláló az egységnyi x útszakaszok kezdetétől végéig számlálja az elmozdulás 12 jeladó jeleit, majd ez az akkumulált - integrált - y elmozdulás érték regisztrálásra kerül. Amint a 4. ábrán látható az út 11 jeladó kimenete közvetlenül, vagy a 14 osztón, esetleg a késleltető 16 elemen keresztül a 13 számláló nullázó bemenetére csatlakozik. Az egységnyi x útszakasz végén ugyanis, miután a vonatkozó integrált y elmozdulás érték regisztrálása megtörtént, az elmozdulás 13 számlálót azonnal (az adott v vontatási sebesség mellett a megválasztott egységnyi út megtételéhez képest elhanyagolhatóan rövid időn belül) törölni kell, hogy az készen álljon a következő egységnyi x útszakasz y irányú elmozdulásainak — impulzusainak — integrálására. A késleltető 16 elem feladata az, hogy időt biztosítson a 15 tárolónak az előző x útszakaszra integrált y elmozdulásainak tárolására, a t késleltetés értéke tehát a 15 tároló fogadási sebességétől függ, és t késleltetés értéke a gyakorlatban (elektronikus sebességeket figyelembe véve): 0< t< 1 psec, megfelelő sebességű 15 tároló esetén tehát a 16 késleltető elem el is hagyható. A találmány szerinti berendezés további példakénti kiviteli alakját az 5. ábra szemlélteti. Ennél 3 kiviteli alaknál a berendezésnek 17 impulzusgenerátora, ehhez csatlakozó 18 impulzusszámlálója és a 15 tárolónak 21 adatszelektora is van. A 21 adatszelektor egyik bemenő csatornájára az elmozdulás 13 számláló D kimenő csatornája, a másikra a 18 impulzusszámláló E kimenő csatornája, h vezérlő kimenetére, illetve G kimenő adatcsatornájára pedig a 15 tároló vezérlő bemenete, illetve bemenő csatornája van kapcsolva, C! vezérlőbemenetére a 14 osztó kimenete csatlakozik. A nagy pontosságú 17 impulzusgenerátor és 18 impulzusszámláló segítségével mérhető és regisztrálható az adott egységnyi x útszakaszok megtételéhez szükséges idő, amelyből kiértékelés során a v vontatási sebesség tényleges értéke nyerhető, ezzel lehetővé téve korrekciós faktorok bevezetését, illetve alkalmazását. Egy további példakénti kiviteli alaknál (5. ábra) a 21 adatszelektornak további F bemenő csatornája és további g vezérlő bemenete is van. A 21 adatszelektor ezen g vezérlő bemenetére 20 kilométer kapcsoló, F bemenő csatornájára pedig kilométer 19 számláló kimenő csatornája csatlakozik. Előnyös bizonyos referenciapontok (például országúti mérések esetén a kilométertáblák) helyzetének sorszámozott regisztrálása a mért és regisztrált adatok között, amelyek megkönnyítik a lokális hibahelyek pontos helymegjelölését, a mérés-kiértékelés során. Erre szolgál a kilométer 19 számláló, amelynek bemenetét manuálisan működtetjük a kilométer 20 kapcsolóval, vagy nyomógomb segítségével. Automatikus működtetés is megoldható, de az automatikusan érzékelhető referenciapontok elhelyezését igényli az út mentén. Ezek az információk a 21 adatszelektoron át csatlakozhatnak a 15 tároló bemenetére. Ezen 21 adatszelektor vezérlését az út 11 jeladó jele közvetlenül vagy a 14 osztón keresztül és,'vagy a kilométer 20 kapcsoló kimenőjele végzi. Ezen 21 adatszelektor olyan felépítésű, hogy a bemenő vezérlőjelek hatására belső logikája segítségével (például prioritás logika) kimenő vezérlőjelet is előállít a 15 tároló digitális adatregisztráló-vezérlőbemenete számára. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás közlekedési útegyenetlenségek mérésére, vontatott mérőkocsi segítségével, melynek tengelyét, csillapított rugózással felfüggesztett tömeggel terheljük és az útegyenetlenséget a megtett út hosszának, valamint a mérőkocsi függőleges irányú elmozdulásának mértékével arányos számú impulzusok generálásával és regisztrálásával határozzuk meg, azzal jellemezre, hogy a vizsgálandó utat egységnyi, előnyösen méteres nagyságrendű útszakaszokra osztjuk, továbbá a függőleges elmozdulások egyenértékének megfelelő impulzusszámot (például 2—10 impulzus/mm-re) választunk és ezt az hegységekre eső függőleges elmozdulásokkal arányos ímpulzusszámot megszámláljuk és útegységenként tároljuk, valamint a tárolt adatokból az útegyenetlenséget (a globális egyenetlenségi indexet) ismert módon meghatározzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezre, hogy az egységnyi útszakaszok megtételéhez szükséges időt ugyancsak impulzusok alakjában megszámlálva tároljuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tárolt impulzusszámok alapján az adott impulzusszámhoz tartozó hegységhez tartozó útegyenetlenséget (a lokális egyenetlenségi indexet) meghatározzuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
