183256. lajstromszámú szabadalom • Bipoláris diafragmás vagy membrános elektrolizáló kád és bipoláris elem

1 183 256 2 2. ábra az 1. ábra felső részének kinagyított képe, a 3. ábra a találmány egy másik kiviteli alakját kép­viselő bipoláris, diafragmás elektrolizáló kád bipoláris elemének részleges felülnézete, a 4. ábra az 1. ábra IV-IV vonala mentén vett függő­leges metszeti képe, az 5. ábra egy további előnyös kiviteli alakot jellemző bipoláris elem felülnézetének részleges, kinagyított ké­pe, a 6A és 6B ábrák a találmány szerinti elektrolizáló kád bipoláris elemének perspektivikus nézete az anód felől nézve, a 7. ábra az összeszerelt állapotban lévő elektrolizáló kád oldalnézete. Hivatkozással az 1. ábrára, amely a bipoláris, diafrag­más elektrolizáló kád elemsorát reprezentáló két bi­poláris elemet mutat be, melyek nátriumklorid-oldat elektrolízisére alkalmasak, valamint a 2. ábrára, amely ennek kinagyított részletét mutatja be, mindegyik bi­poláris elem egy bipoláris 1 falat vagy válaszfalat foglal magába, ez előnyösen bimetall és robbantásos kötéssel és/vagy laminálással állítható elő. Az említett bimetall magába foglal egy acéllemezt vagy egyéb alkalmas la katódanyagot, amely mintegy 7—15 mm vastagságú, és egy másik fémlapot, ami vagy titán, vagy „szelepfém” (valve metal), amelynek vastagsága 1—2,5 mm. A négy­­szögletes 2 keret 15—30 mm vastagságú hegesztett acél­­rudakból készül. Az anódteret meghatározó keretfelület titánból vagy „szelepfémből” (valve metal) készült 2b lemezzel van bevonva, amely tömített módon van rá­­hegesztve a bipoláris 1 fal titánból vagy „szelepfémből” készült 1b lemezére. Az előnyösen 1,5-3 mm vastagságú titánlemezből készült, csatornaként kialakított, trapéz alakú 3 terelő­lemezeket előnyösen az lb lemezen, a 3 terelőlemezek fenekén kialakított nyílásokon vagy lyukakon keresztül hegesztjük fel. A 3 terelőlemezek függőleges irányban az anódtér majdnem teljes magasságában elnyúlnak és a 2 keret belső felületétől bizonyos távolságban (ami előnyösen néhány centiméter nagyságrendű, lehetőleg több mint 3 cm) végződnek. A 3 terelőlemezek egymás­tól egységes távolságban vannak elhelyezve az anódtér teljes szélességében. Az anód titánból vagy „szelepfémből” készült szita vagy terpesztett lemez alakú 4 elektróda, ami be van vonva megfelelő ellenállással rendelkező, nem passzivál­­ható anyaggal (lásd a 3.711.385 és 3.778.307 sz. USA szabadalmi leírásokat). A célnak megfelelő anódbevona­­tok lehetnek a platinacsoporthoz tartozó fémoxidok, nem-nemesfémek oxidjainak vezetőképes keveréke, így például pervoszkitok, spinellek stb. a háló vagy terpesz­tett lemez alakú 4 elektróda a komplanárisan elrende­zett 3 terelőlemez szélére hegeszthető fel, de ahogy ez a leírás további részéből kitűnik, a felhegesztés el is hagyható. Az anódtér A mélységének függvényében a trapéz alakú 3 terelőlemez 3a és 3b oldalainak lejtése, valamint az egyes 3 terelőlemezek közötti B távolság oly módon van kialakítva, hogy a 3 terelőlemez 3a és 3b oldalainak két éle által befogott anódfelület (az 1. ábrában C-vel jelölve) és a 3 terelőlemez áramlási keresztmetszete közötti arány eltér a két szomszédos 3 terelőlemcz 3a és 3b oldala által befogott anódfelület (az 1. ábrában D-vel jelölve) és a szomszédos két 3 terelőlemez ugyanazon két 3a és 3b oldalai által oldal­irányban meghatározott áramlási keresztmetszet közötti aránytól. Teljesen lényegtelen, hogy a két említett arányszám közül melyik a nagyobb, csak az a lényeges, hogy egy­mástól különbözzenek. Jelen kiviteli alak esetében pél­dául az egyik arányszám 1,5-8-szor nagyobb lehet, mint a másik, így például egy körülbelül 1 méter magasságú 3 terelőlemez esetében előnyösen 3—5-ször nagyobb az egyik arányszám, mint a másik. Az 1. és 2. ábrákban ábrázolt kiviteli alak esetében a C anódfelület 3 terelőlemez áramlási keresztmetszet arányszám háromszor akkora, mint a D anódfelület és a mellette lévő két szomszédos 3 terelőlemez áramlási keresztmetszetének arányszáma. Lényegében a bipoláris elemek anódoldalával kap­csolatosan leírtaknak megfelelően, a bipoláris elem acél­lemezéből készült la katódanyagára 1,5-3 mm vastag­ságú trapéz alakú 5 terelőlemezek vannak felhegesztve, amelyek előnyösen acél-, nikkel- vagy egyéb más lemez­anyagból készülnek és jó ellenálló képességet tanúsíta­nak a kausztikus anyagokkal és a hidrogénnel szemben; a felhegesztést előnyösen a megfelelő anódoldali 3 té­­relőlemezekkel ellentétes irányban végezzük. Ebben az esetben a trapéz alakú 5 terelőlemezek függőleges irány­ban majdnem a katódtér teljes magasságában kinyúlnak és a keretfelülettől 3 cm-nyire végződnek. A katódszita vagy terpesztett lemez alakú 6 elektróda acélból, nikkel­ből vagy bármely más anyagból készülhet, amely jó ellenálló képességgel rendelkezik a kausztikus anyagok­kal és a hidrogénnel szemben. A szita vagy terpesztett lemez alakú 6 elektróda felhegeszthető - bár ez nem szükségszerű - a trapéz alakú 5 terelőlemezek ferde­síkú oldalainak komplanáris élére. A befogott katódfelületek és a megfelelő áramlási keresztmetszetek közötti arányszám — ahogy azt már az anódoldallal kapcsolatosan ismertettük — 1,5—8 értékű tényezővel különbözhet. így például, ha egy katódtér egy méter magasságú, a tényező értéke előnyösen három és öt között van. A bipoláris elemeket vonórudakkal vagy a két mono­poláris véghelyzetű anódos vagy katódos elem között elhelyezett pneumatikus vagy hidraulikus emelőkkel szereljük össze, ily módon létrehozva a nagy teljesít­ményű elektrolizáló kádat. Ahogy az az 1. ábrából kitűnik, a 7 diafragma az egyik bipoláris elem anódrácsozata és a sorban mellette lévő bipoláris elem katódrácsozata között helyezkedik el; ez előnyösen egy kationokat átbocsátó membrán, ami viszont nem ereszti át a gázt és a hidrodinamikus folya­dékáramot. Előnyös kialakítású membrántípusnak te­kinthető például az a 7 diafragma, ami egy vékony tetrafluoretilén/perfluorszulfoniietoxivinil éter kopolimer filmből áll ; ez néhány tized mm vastagságú és a du Pont de Nemours cég hozza forgalomba NÀFION név alatt. A 2 keretek tömítő felülete és a 7 diafragma között megfelelő 8 tömítések vannak elrendezve. Előnyösen mind az anódrácsozat 4 elektródája, mind pedig a katódrácsozat 6 elektródája majdnem érintik a 7 diafragmát a cella összeszerelése után, de ezek egy­mástól bizonyos távolságban is elhelyezkedhetnek úgy, hogy a közöttük lévő távolság általában ne haladja meg a 2 mm-t. Mind az anód 4 elektróda, mind pedig a katód 6 elektróda valamilyen villamosán vezető, elektrokémiai­­lag ellenálló anyag részecskéinek porózus rétegeiből állhat, amely a 7 diafragma megfelelő oldalára meleg­r; 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents