183251. lajstromszámú szabadalom • Nyomás alatti tartály
1 183 251 2 súlyának hatására magától a nyitott állásába jut a nyomás alatti 1 tartály olyan billenési helyzetében, amely mellett a 14 ferde sík az óramutató állásával kifejezve 11 és 3 óra között van, ha egyébként a nyomás alatti tartályban nem uralkodik a fedelet belülről a zárt állásában tartó nyomás. Az 1. és a 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknál ezenkívül 15 nyomórugó alakjában kiegészítésképpen olyan működtető szerkezet van felszerelve, amely az egyik végével a nyomás alatti tartályon lévő 16 fülhöz, a másik végével pedig a 8 emelőkaron lévő 17 fülhöz csatlakozik. A 15 nyomórugó úgy van beállítva, hogy a 8 emelőkart és ezzel a 6 fedelet zárt fedél esetén az 1. ábrán feltüntetett állás felé oly módon feszíti elő, hogy a fedél és a perem esetleges, a visszamaradt termék következtében'! összetapadását legyőzi. Az előfeszítés arra is elegendő, hogy a nyomás alatti tartálynak a 13 nyíl irányában történő 360°-os elfordítása esetén is a fedél a nehézségi erő ellenére nyitott helyzetben maradjon. A nyomás alatti tartályt körülvevő helytálló 18 kerethez a 20 fül segítségével a kettős működésű 19 dugattyús szerkezet van csatlakoztatva. Ezenkívül a kereten található még a villaszerű 21 tartó, amely lényegében a tartály forgástengelyével párhuzamos állású 22 forgástengelyt tartja, e körül pedig a kétkarú emelőként kiképzett 23 emelő billenthető el. A 23 emelő egyik 24 vége a 19 dugattyús szerkezet 25 dugattyúrúdjának a végével úgy van csuklósán összekötve, hogy a 23 emelő másik 26 vége az 1. ábrán feltüntetett helyzet és a 2. ábrán eredményvonallal jelölt helyzet között ide-oda mozgatható. A 8 emelőkarhoz a mindkét oldalán kiálló, előnyösen görgőként kiképzett 27 támaszok vannak. A 23 emelő szabad karjának hossza olyan, hogy végének a 2. ábrán feltüntetett lefelé haladásakor a folytonos vonalú helyzetből az eredményvonallal jelölt helyzetbe, a villa alakú végződésének alsó felén kiképzett 28 csúszófelületeivel érintkezik a 27 támaszokkal. A nyomás alatti 1 tartály és a kettős működésű 19 dugattyús szerkezet között a 29 védőfal helyezkedik el úgy, hogy a dugattyús szerkezet védve van a nyomás alatti 1 tartály nyitásakor kilépő gőz ellen. A nyomás alatti 1 tartály ismert módon van a 2 üreges tengelyen keresztül sűrített közeggel feltöltve, illetve ezen az üreges tengelyen keresztül nyomásmentesítve. A 2 üreges tengelyen van a 30 nyomásmérő elhelyezve, ami az 1 tartály belsejében uralkodó nyomás függvényében szolgáltat jelet. Üzem közben a nyomás alatti 1 tartály nyomásmentesítése után a 6 fedél saját súlyának hatására az 1. ábrán feltüntetett nyitott helyzetbe jut és a 15 nyomórugó segítségével ebben megmarad a nyomás alatti 1 tartály billenési helyzetének változásakor is. Amikor a nyomás alatti 1 tartályt le kell zárni, akkor az 1. ábrán ábrázolt billenési helyzetbe juttatjuk. Ezt a helyzetet olyan fel nem tüntetett helyzetjelző jelzi a nem ábrázolt vezérlésnél, ami például közeledésre jelző kapcsolóval lehet megoldva. Ennek a billenési helyzetnek az elérése után a kettős működésű 19 dugattyús szerkezetbe a 31 vezetéken keresztül hidraulikus közeg jut, úgyhogy a 23 emelő szabad végével a 2. ábrán látható módon terheli a 27 támaszt és a 8 emelőkart a 15 nyomórugó ereje ellen az eredményvonallal ábrázolt záró helyzetbe juttatja. Ezt követőleg a sűrített közeg bevezetése megtörténik a nyomás alatti 1 tartály belsejébe. A fellépő belső nyomás a 6 fedelet zárt helyzetben megtartja. Mihelyt a 30 nyomásmérő az előírt nyomást jelzi, ami a fedelet a zárt helyzetben tartja, a 19 dugattyús szerkezet felső terét a 32 vezetéken sűrített közeggel feltöltve és alsó terét a 31 vezetéken keresztül nyomásmentesítve, az 1. ábrán feltüntetett kiindulási helyzetbe tér vissza a 23 emelővel együtt. Ezt követőleg lehet a zárt nyomás alatti 1 tartályt forgatni. Azért, hogy a 6 fedél lehetőleg központosán tudjon az 5 tömítésen elhelyezkedni, a 8 emelőkar és a 6 fedél a 9 csukló segítségével elmozdulhatóan csatlakozik egymáshoz. A 4. ábrán feltüntetett kiviteli alak a nyomás alatti 1 tartály, a 8 emelőkar és az ezt lezáró 23 emelővel ellátott 19 dugattyús szerkezet kiképzése tekintetében megegyező az előbbiekben ismertetett kiviteli alakkal. Egyszerűség kedvéért az egymásnak megfelelő alkatrészeket azonos hivatkozási jelek jelölik. A 4. ábrán bemutatott kiviteli alak az első kiviteli példától abban különbözik, hogy a 6 fedelet nyitott helyzetben nem a 15 nyomórugó tartja meg, hanem a nyomás alatti tartályhoz csatlakozó rögzítődéin, nevezetesen a 33 rögzítőkilincs, ami lényegében a nyomás alatti 1 tartály forgási tengelyével párhuzamos forgástengelyen van elforgathatóan ágyazva. A 33 rögzítőkilincsnek olyan alakja van, hogy saját súlyának hatására — a nyomás alatti 1 tartálynak abban a helyzetében, amelyben a 6 fedél is saját súlyának hatására nyitott helyzetbe esik le - maga a 8 emelőkarra bibén a 4. ábrán feltüntetett helyzetbe és a 8 emelőkar 34 vállával találkozik, ezáltal pedig létrejön a 6 fedél olyan rögzítése a nyitott helyzetben, ami a nyomás alatti 1 tartálynak a 13 nyíl irányában történő forgatásakor me gmarad. A 33 rögzítőkilincs 35 szabad végének olyan hosszúsága van, hogy a 2. ábra szerinti ábrázolásnak megfelelő zárási művelet során a 23 emelő a villa alakú végévé1 először visszanyomja a 33 rögzítőkilincset a rögzítési he'yzetéből és ezután érintkezésbe kerül a 27 támaszokká5, a 8 emelőkart pedig úgy lenyomja, hogy a 6 fedél zárt helyzetbe jut. \z 5. ábrán bemutatott kiviteli alak a 2. ábrán látható kb iteli alaktól csak abban különbözik, hogy a 15 nyomórugó helyett olyan 36 csuklós nidazata van, amely a 37 húzórugó következtében közelítőleg kinyújtott helyzet felé van előfeszítve. A 37 húzórugónak olyan a feszítése, hegy ha nincs nyomás az 1 tartály belsejében, akkor a 6 fedelet, az 1 tartály billentési helyzetétől függetlenül, nyitott helyzetben tartja. A zárás hasonló módon történik, mint az 1. és 2. ábra kapcsán ismertetett kiviteli példáknál. Alapjában véve a 36 csuklós rudazatot is úgy lehet kialakítani, hogy az a nyitott helyzetben teljesen kiegyenesedik úgy, hogy a 37 húzórugótól függetlenül létrejön a rögzítés. Ilyenkor a rögzítés feloldása azáltal lehetséges, hogy a 23 emelő kiképzése olyan, hogy annak szabad vége először olyan hatást gyakorol a 36 csuklós rudazatra, hogy az a kiegyene sített helyzetből a megtört helyzetbe mozdul ki, majd ezt követőleg a 27 támaszokkal kerül érintkezésbe és a 6 fedelet, az előzőleg leírt módon, zárja. A 6. ábrán bemutatott kiviteli alak az előzőleg ismertetettektől a 6 fedél nyitott helyzetében való rögzítésére szolgáló szerkezet megváltoztatott kiviteli alakjában tér el. A nyomás alatti 1 tartályhoz csatlakozó 50 csapágybakra úgy van az 52 tengely körül forgathatóan felszerelve az 51 rögzítőkilincs, hogy az az 52 tengelytől a 27 támaszok felé irányul. A 8 emelőkar felületén a 49 ütköző felületekkel rendelkező rovásszerű mélyedések van5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 3