183249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hálózatok feszültségprofiljának vizsgálatára időfüggő elosztás alapján, elsősorban o,4 kV-os hálózatokhoz
1 183 249 2 áramfolyás irányát, mintegy szimulálva a hálózati adatgyűjtő berendezések méréspontjait a hálózat mentén. Egy-egy mérési pontban fázisonként és percenként nyert feszültségérték - sávok — alapján a teljes vizsgált hálózathosszra meghatározzuk a feszültségprofilokat, és ezek összességét, a feszültségprofil-hiszterézist. A feszültségprofilok hiszterézisét óránkénti, naponkénti és kéthetes összegzéssel határozzuk meg. d) Meghatározzuk óránként, 24 óránként és kéthetenként az átlagfeszültség-profilt és az átlagértékektől való eltérés szórását. A vizsgálat mérőszáma: — feszültség hiszterézis hurkok területe; — Un — 7,5 % = UIt1in tengelyhez viszonyított feszültség átlagprofilok alatti területek nagysága; — a feszültségprofilok alatti terület befolyó áramerősséggel súlyozott nagysága. e) A vizsgálati időtartam - óra, 24 óra, két hét - hány százalékában és melyik mérési pontban tartózkodott a feszültség a megengedett ±7,5 % felett, illetve alatt. Ugyanezen számítás végrehajtása ±7,5 % tűrési sávon belül. A vizsgálat mérőszáma óra, illetve százalék. f) 24 órás és két hetes vizsgálatnál a ±7,5 %-nál nagyobb eltérés időtartam %-os nagyságának pontos időbehatárolása. A behatárolt időintervallum napszakokba helyezése. A napszakok prioritása: 1. csúcsidő 2. nappali idő 3. éjszakai idő. Mérőszám: a prioritás alapján azon órák száma, amely idő alatt a feszültség a megengedett ±7,5 %-tól eltért. A felsorolt vizsgálatok mindhárom fázisra értendők. Asszimmetria vizsgálatnál a fázisonként végrehajtott órás, 24 órás és kéthetes feszültség hiszterézis hurkok és átlag feszültségprofilok összevetése alapján javaslat adható az RST-n belüli terhelés elosztásra. Az iteráció hatása a feszültség hiszterézis hurkok területei között lévő legkisebb különbség és a feszültségprofilok alatti területek közötti legkisebb eltérés. Tápponti feszültségvizsgálatnál a műszakilag megengedhető induló feszültség ismeretében megvizsgáljuk, hogy lehet-e emelni a tápponti feszültséget úgy, hogy a minimális terhelési időszakban az induló feszültség +7,5 %-nál nagyobb nem lehet valamennyi fázisban. A lépcsőzetesen emelt induló feszültséget feltételezve végrehajtjuk a korábban leírt feszültségviszony elemzést. Az egy áramkört értékelő programrendszer — amely az új eljárás számításának egyik fázisát jelenti - mindazon mért és származtatott adatot megőrzi, amely ahhoz szükséges, hogy az áramkörök között relatív sorrend legyen felállítható. Az új eljárás egy áramkört értékelő része számszerűsiti a vizsgálat szempontjait. Az új eljárás második fázisa, az áramkörök, transzformátor körzetek értékelése, kétféleképpen történhet: a) Az új vizsgálati eljárás szerint kidolgozható és szabványosítható minőségi paraméterek alapján a paraméterek prioritásának megfelelően valamennyi áramkört, transzformátor körzetet és körzeteket sorbarendezzük a döntés előkészítésére. A sorbarendezett adathalmazt megőrizzük a hálózati beavatkozásra kijelölt áramköröket, transzformátor körzeteket megjelöljük. A hálózati beavatkozást követően egy újabb méréssorozat elvégzése után összehasonlító vizsgálatot végzünk és minősítjük a beavatkozás mértékét a szabványosított paraméterekhez képest. b) Az egy áramkört értékelő programrész által számszerűsített értékek alapján relatív sorrendet állítunk fel a vizsgált áramkörök, illetve transzformátor körzetek között. A relatív sorrend felállítása a számszerűsített értékek prioritásának változtatásával módosítható külső beavatkozással. Hasonlóan a korábban leírtakhoz, a hálózati beavatkozást követően újabb méréssorozat elvégzése után értékelést tudunk végezni a beavatkozás jóságát illetően. A kisfeszültségű 0,4 kV-os hálózat mentén a hálózati alakzatnak megfelelően, de általában áramkörönként 4 darab hálózati adatgyűjtő berendezést kell elhelyezni. A hálózati adatgyűjtő berendezés elhelyezése a transzformátor elosztó szekrényében ahálózathossz 50-75 %-ánál, és a végpontnál történik. A transzformátor szekrényébe áram és feszültség, a vonalakra feszültség adatgyűjtő berendezés kerül. A berendezések hálózatra csatlakozását megelőzi egy pontos fázis-sorrend egyeztetés. A berendezések belső órájának beállítása központosán történik, így azokon a mérés megkezdése előtt semminemű beavatkozást, beállítást nem kell végrehajtani. A hálózatra telepítést követően — az RSTO bemenet a földelő rövidrezáró szerkezeteknél ismert csíptetéssel történik - a berendezések magukra hagyhatók. A maximum két hétig tartó mérést követően a berendezések leszerelhetők, az operatív tárak kicserélését követően azok más helyen azonnal alkalmazhatók. Az operatív tárak áramkörönként szelektálva a számítóközpontba kerülnek, ahol a kiértékelés és az új eljárás összes számításai végrehajtásra kerülnek. Az operatív tárak az adatátmentés és nullázás után újra felhasználhatók bármelyik hálózati adatgyűjtő berendezésben. A példakénti berendezés alkalmas háromfázisú váltakozó áramú hálózatok feszültség és áramerősségének folyamatos, max. 16 napon keresztül történő mintavételezési rendszerben történő mérésére. A berendezés lehetővé teszi a kisfeszültségű hálózat (3 X 380/220 V) közvetlen mérését, míg a nagyfeszültségű hálózat mérése feszültség- és áramváltók közbeiktatásával történik meg. A berendezés mechanikus és elektromos felépítése korszerű, hordozható kivitelű. Az alkalmazott áramkörök kis méreteket, kis fogyasztást és megbízható működés: biztosítanak. Az alkalmazott áramkörökkel a mérés —20 C és +40 C között az előírt pontosságon belül üzemképes. A berendezés megfelel a szabadtéri kivitel előírásainak. RSTO bemenet a kisfeszültségű földelő rövidrezáró berendezés csíptetőjével történik. A készülék oszlopra erősítése hevederrel megoldott. A találmány szerinti berendezés tömbvázlata az 1. ábrán látható. A bemeneti 1 feszültség- és áramátalakító az analóg 2 multiplexeren át a digitális 3 voltmérő bemenetére csatlakozik. A 3 voltmérő egyik kimenete a vezérlőjelek 7 blokkjának egyik bemenetére, másik kimenete pedig a 4 címregiszteren át az 5 operatív tár egyik bemenetére csatlakozik. Az 5 operatív tár kimenete a 6 tartalomregiszteren át az 5 operatív tár másik bemenetére van kapcsolva. A 8 órajelgenerátor kimenetei a 4 címregiszter és a vezérlőjelek 7 blokkjának bemenetéivel vannak összekötve. A 7 blokk kimenetei a 2 multiplexer, a 3 voltmérő, a 4 címregiszter és a 6 tartalomregiszter bemenetéire csatlakoznak. A bemeneti 1 feszültség- és áramátalakító feladata, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
