183214. lajstromszámú szabadalom • Kompozíció halogénezett szénhidrogének sztabilizálására, illetve stabilitásuk fokozására
1 183 214 2 1. táblázat folytatása Ország A szabadalom száma A stabilizátorok összetétele és mennyisége a stabilizálandó anyagban Japán 7 211 203 0,002—0,2 % butilénoxid+ epiklórhidrin Japán 7 211 202 0,05—5 % epiklórhidrin+ 0,01—1 % amino-propionitril +0,01 — 1 % acetaldoxim USA 3 864 408 0,05—2 % metilacetát+ propilénoxid Belgium 831 254 N-metil-pírrol+fenol+terc.nitroalkán NDK 111 198 timol+trietanolamin+ pikolin; pikolin+trietanolamin USA 3 285 608 trietil-o-formiát vagy -acélát USA 3 845 147 0,5—1 % acetonitriH- etíléndiamin USA 3 787 509 0,5—10 % acetonitril+1,4- dioxán+etiléndiamin USA 3 848 004 0,1—5 %dioxán+0,01 — 0,1 % akrünitril+0,005— 3 %etilacetát+0,l—3 % nitrometán USA 3 860 665 tetrahidrofurán USA 3 898 195 0,001 —2 % diizopropilamin, N-metiI-pirrol+ butilénoxid, aceton, tere. amílén és metanol 0,002—1 % aceton, tere. amilén USA 3 862 250 0,05—2 % acetonitril+ propilénoxid SZU 454 804 0,01-0,1 % glicidol+alkilfoszfát+alifás keton+epiklórhidrin USA 3 959 397 0,5—3 % dioxán+nitril+0,2— 1 % nitrometán Japán 7 632 504 3 % 1,4-dioxán+0,5 % metilnitril+0,003 % metil-rodanid USA 3 974 230 3,5—6 % 3-meti!-l-butén-3-ol +terc.-amilalkohol NSZK 2 114 989 0,05—1 % metoxiacetonitril +nitroalkán+3—6 szénatomos epoxid+alifás monoketon+ 1—8 szénatomos alifás alkohol USA 4 062 901 0,05—10 % metilfurán+ epoxibután vagy glicidol USA 4 034 051 0,001-0,01 % N-alkilmorfolin+0,001—0,01 % alkilfenol USA 4 069 265 nitril+1,4-dioxán+nitrometán+etiléndíamin Az ismert stabilizátor-kompozíciókban felhasznált egyedi komponensek kémiai jellegüket tekintve a következeiképpen csoportosíthatók: hidrazin és szárrryizékai; epoxi-vegyületek (pl. 1,2-epoxi-propán, sztirqloxifj, epiklórhidrin, prqpjlénoxid, bytilénoxid); hidroxil-csopqrtQt tartalmazó alifás és aromás vçgyületek (pl. alifás alkoholok, glicerin, 3-metil-l-butén-3-Qj, fenol, o-krezol, timol, dimetil-xilenol, pirokateichip, 0-naftol); oxigéntartalmú heterociklusos vegyületek (pl. dioxán, dioxalon, tetrahidrofurán, dioxadién, dioxén); nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek (pl. pirol, N-metil-pirrol, pirrolidin, piridin, pikolin, piperidin); cximok (pl. acetaldoxim); nitrilek (pl. akrilnitril, acetonitril); karboxil-csoportot tartalmazó vegyületek (pl. benzoesav); karbonil-csoportot tartalmazó vegyületek (pl. dimetilketon, metil-etil-keton); aminok (pl. etiléndiamin, diizopropilamin, trietjlénamin, trietilamin, dietilén-triamin); netoxi-vegyületek (pl. dimetoxi-metán, dimetoxietér, metoxi-butadién, anizol); acetátok (pl. etilacetát, trietil-acetát); több oxigén- vagy nitrogéntartalmú funkciós csoporttal rendelkező vegyületek (pl. glicidol, ß-amino-propionitr 1); N- és O-funkciós csoportot tartalmazó vegyületek (pl. morfolin, N-metil-morfolin, metoxi-acetonitril-, triet anolamin, d imetil-benzál-hidrazin); alifás nitrovegyületek (pl. nitrometán, etilnitrit, tercier nitroalkánok); telítetlen szénhidrogének (pl. 1,3-ciklopentadién, diizobutilén); merkaptánok (pl. benzil-merkaptán, butil-merkaptán, tiofenol); rodanidok (pl. metilrodanid); szerves foszfát-vegyületek (pl. trifenil-foszfát, tributil-foszfát); fámszulfonátok. Jelenleg a halogénezett szénhidrogének mindig stabilizált állapotban kerülnek forgalomba. Az ismert stabilizátor-rendszerek nagy része szélsőséges körülmények között (tartós és/vagy ciklikus igénybevétel esetén) nem képes megfelelően hosszú ideig stabilizálni a halogénezett szénhidrogéneket. A felhasználás és a regenerálás(ok) során elkerülhetetlenül csökken a halogénezett szénhidrogének stabilizátortartilma, ezért a stabilizált állapotban forgalomba hozott halogénezett szénhidrogéneket előbb vagy utóbb újra stabilizálni kell. Az újrastabilizálásnak azonban határt szab az, hogy az ismert stabilizátor-rendszerek nem elegyíthetők egymással tetszőlegesen, mert az újrastabilizálandó oldószerben még jelenlevő és az újonnan beadagolt (az előzőtől eltérő összetételű) stabilizátorrendszer egyes komponensei között olyan kémiai reakciók mehetnek végbe, amelyek eredményeként a stabilizátor-rendszerek kölcsönösen kioltják vagy jelentősen csökkentik egymás tabilizáló hatását. Ilyen kémiai reakció lehet például a vízkilépéssel járó kondenzáció, amelynek eredményeként egyrészt stabilizáló hatással már nem rendelkező reakciótermékek képződnek, másrészt a felszabaduló víz gyorsítja a halogénezett szénhidrogének bomlását. Minthogy a felhasználó a rendelkezésére 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
