183172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indolo[2,'3':3,4]pirido[2,1-b]kinazolin-5-onok előállítására

1 183 172 2 II. Jelen találmányunk tárgya eljárás új (I) általános kép­lett! inclolo[2,,3,:3_.4]pirido[2,l-b]kinazolin-5-onok elő­állítására vonatkozik. Az (1) általános képletű vegyüietek a növényvilágból ismert (III) képletű Rutecarpin (J. Pharm. Soc. Japan 1915, 405,(1293) új szubsztituált származékait alkot­ják. A (III) képletű Rutecarpint a népi gyógyászaiban mint diuretikumot kedvező szíy-és keringési hatásokkal, valamint a légzést kedvezően befolyásoló szert alkalmaz­ták. [Yao Hsuch Hstieh Pao 1966,13, 265;Comp. rend. 220, 792 (1945); 255, 1152 (1962)J. A (III) képletű Rutecarpinhoz hasonlóan az (I) általános képletű vegyü­ietek kiemelkedő képviselői a fentebb említett hatásuk révén mint gyógyszer nyerhetnek alkalmazást. A (111) képletű Rutecarpin előállítására, tehát az índo­­lofl^:3,4]pirido[2,l-b]kinazolin-5-on alapváz kiépíté­sére legáltalánosabban alkalmazott eljárás szerint az 1,2, 3,4-tetrahidro-uorharman-l-ont vagy 3,4-dihidro-béta­­karbolint egy antranilsav-származékka! reagáltatják. [J. Pharm. Soc. Japan 543, 51 (1927); 60 311 (1940); J. Chem. Soc. 1927, 1710; Angew. Chem. 50, 779 (1937); Acta Chim. Hung. 72, 221 (1972); Helerocycles 4, 23 (1976); 4, 1487 (1976); J. Am. Chem. Soc. 98, 6186 (1976); 99, 2306(1977)]. Találmányunk szerint az (I) általános képletű iiidolo [2',3,:3,4}pirido[2,l-b]kinazolin-5-onok — mely képlet­ben R jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomszámú alkil-csoport; R1 jelentése hidrogénatom, R2 jelentése hidrogénatom, vagy adott esetben R5 és R2 együttesen — (CH—CHh— csoportot alkot, amely a henzolgyűrű két szomszédos szénatomjá­hoz kapcsolódik, R?' jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szén­atomos alkil-, ciano-, feniloxi- vagy 1—4 szénato­mos alkoxi-csoport — jó hozammal állíthatók elő a (II) általános képletű 6-fenil-hidrazono-6,7.8,9- tetrahidro-1 lH-pirido[2,l-b]kinazoiin-l 1-onokból vagy savaddíciós sóikból — mely képletben R, R1, R2 es R3 4 jelentése a fent megadott a Fischer féle indol szintézis [Chem. Rév. 63, 373 (1963): 69, 230 (1969): Tetra­hedron 36, 161 (1980)] körülményei között. Eljárásunk előnyös kivitelezési módja szerint a (II) általános képletű pirido-kinazolin származékokat ásványi sav vagy Lewis-sav jelenlétében melegítjük. Ásványi savként előnyösen polifoszforsavat, Lewis­­savként fémhalogenidekct, előnyösen cink-kioridot alkal­mazhatunk. A reakciót az alkalmazott katalizátortól függő hőmérsékleten hajtjuk végre. Eljárásunk különösen előnyös megvalósításakor a (II) általános képletű pirido-kinazolinl vagy savaddíciós só­ját, poli foszforsavban 160 °C és 220 °C közötti hőmér­sékleten melegítjük, egy súlyegység (FI) általános képletű vegyületre előnyösen öt-húsz súlyegység polifoszfor­savat alkalmazva. A reakciót előnyösen 5 perctől 120 percig végezhetjük. A keletkezett (I) általános képletű indolo[2,,3':3,4] pirido[2,l-b]kinazo!in-5-onokat szokásos módon, elő­nyösen, a szobahőmérsékletre hűtött reakcióelcgy vízzel történő hígításával, majd a kristályosán kiváló termék eltávolításával (például szűréssel, centrifugálással) nyer­hetjük ki. Találmányunk tárgya kiterjed az (I) általános képletű vegyüietek optikailag aktív izomerjeire Az optikai izo méria akkor léphet fel, ha az (I) általános képletű ve gyű­lölheti R jelentése 1-4 szénatomszámú alkil-csoport. A kiindulási anyagként alkalmazott (II) általános kép­letű pirido-kinazoiinok általában a (IV) általános képletű 6,7.8.9-tetrahidro-l lII-pirido(2,1 -b]kinazolin-l 1 -ónokból az (V) általános képletű fenil-diazónium-kloriddal vég­zett diazokapcsoldsi reakcióval állíthatók elő. A diazo­­kapcsolást irodalomból ismert módon hajtjuk végre, előnyösen vizes -ecelsavas közegben. A (IV) általános képletű 6,7,8,9-tetrahidro-l lH-pirido[2,l-b]kinazo)in-l 1- onok irodalomból ismert vegyüietek, és például 2-pi­­peridon-származékból és megfelelő antranilsav-szárma­­zékból állíthatók elő [J. Am. Chem. Soc. 99, 2306 (1977)]. Az (I) általános képletű vegyüietek kiemelkedő kép­viselőit előnyös biológiai aktivitásuk révén gyógyszer­ként nyerhetnek alkalmazást. Egyes származékokat ked­vező kardiovaszkuláris, például diuretikus hatásuk révén fejleszthetünk gyógyszerré. Az (I) általános képletű vegyüietek diuretikus aktivi­tására példát az 1. számú táblázatban mutatunk be. A kísérletet 16 órán át éheztetett mindkét nemű CFY patkányon per os adagolás mellett (1 %-os metil-cello­­szolv szuszpenzióban) végeztük. Egy-egy csoportot 3—3 egynemű állat alkotott. A vegyidet: metil-celloszolv B vegyület: 6-klór-3,4-dihidro-2H-l ,2,4-benzotiadia­­zin-7-szulfonamid-l ,1-dioxid (Hypothiazid) C vegyidet: 10-metil-7,8-dibidro-5H, lSH-indololl', 3’:3,4]pirido[2,l -b]kinazo!in-5-on ( 1. példa) A készítményeket orális, vagy parentcrális adagolásra alkalmas formában készíthetjük ki például tabletta, drazsé, kapszula, porkeverék, aerosol spray, vizes szusz­penzió vagy oldat, vagy injektálható oldat vagy szirup alakjában. A készítmények megfelelő szilárd hígító- vagy hordozó-anyagokat, steril vizes oldószert vagy nem­toxikus szerves oldószert tartalmazhatnak. Az orális 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents