183169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sztiril-ciklopropán-karbonsav-észterek előállítására

1 183 169 2 Ornithodoros spp., Dermanyssus gallinae, Eriophyes ribis, Phyllocoptruta olcvora, Boophilus spp., Rhipicc­­phalus spp., Amblyomma spp., Hyalomma spp., Ixodes spp., Psoroptes spp., Chorioptes spp., Sarcoptes spp., Tarsonemus spp., Bryobia preetiosa, Panonychus spp., Tetranychus spp. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos keres­kedelmi készítmények és/vagy a készítményekből készí­tett hígítások formájában használjuk fel. A kereskedelemben forgalomba kerülő készítmények hatóanyagtartalma széles határok között változhat. A kü­lönféle hatóanyagok koncentrációja 0,0000001-95 síily%, célszerűen 0,01 és 10 súly% között lehet. A felhasználás a készítmény formájától függően tör­ténik. A találmány szerinti hatóanyagok fán és agyagon kedvező maradékhatást, továbbá meszes felületen jó alkáli-stabilitást mutatnak, ezért higiéniás célokra, to­vábbá a takarmányt károsító férgek irtására eredménye­sen alkalmazhatók. Példa Phaedon-Iárva-vizsgálat Oldószer: 3 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkil-aril-poliglikol-éter Az 1 súlyrész hatóanyagot fent megadott mennyiségű oldószerrel, és a megadott mennyiségű emulgeátorral elegyítjük, majd vízzel kívánt mértékben meghígítjuk. Káposztaleveleket (Brassica oleracea) megfelelő kon­centrációjú készítmény oldatába merítünk, majd torma­­ievélféreg lárvákat (Phaedon cochleariae) viszünk a még nedves levelekre. Kívánt idő után ellenőrizzük a lárvák pusztulását. Az eredményt százalékban adjuk meg: 100 % jelenti, hogy az összes lárva elpusztult; 0 % jelenti, hogy egy lárva sem pusztult el. A vizsgálat során a (XXX) képletű vegyület kedve­zőbb hatást mutatott, mint a technika állásából ismert vegyiiletek, 1. példa (l. eljárás) 34,5 g 5-(4'-metoxi-fenil)-5-klór-3-(l'-kiór-l'-metiI)­­-eíil-pent-4-en-sav-etil-észtert 200 ml toluolban oldunk és ehhez 5 g tetrabutil-ammónium-bromidot adunk. Az elegyet 30 °C-ra felmelegítjük és 30 perc alatt 56 g 50 %-os kálium-hidroxidot adunk az elegyhez. A műve­let közben a hőmérsékletet 30-35 °C-on tartjuk. Ezt követően az elegyet még további 2 óráig 35 °C-on tart­juk, az elegyhez 200 g jeges vizet adunk, majd a szerves fázist elkülönítjük. A vizes fázist 50-50 ml toluollal kirázzuk, az egyesített szerves fázisokat 1 n sósavat tartalmazó vízzel semlegesre mossuk, a nátrium-szulfát­tal szárítjuk, majd bepároljuk. Vákuumdesztillációval 25 g (XXXI) képletű 2,2-dimetil-3-[2'-klór-2'-(4'-met­­oxí - fenil) -víriil] -ciklopropán -1 - karbonsav - etil - észtert kapunk. (A kapott vegyület 4 izomer elegye; a négy közül egyik izomer túlsúlyban képződik.) A kapott anyagot egy második desztillációval tovább tisztíthatjuk; forrás­pont 162-168 °C/0,08 mbar. A fentiek szerint eljárva (I. eljárás) állíthatjuk elő az alábbi vegyüictcket: 2,2-dimetil-3-[2'-k!ór-2'-(4'-tri­­fluor - metoxi - fcnil) - vinil] - ciklopropán -1 - karbonsav - -etil-észtert, 2,2 - dimetil - 3 - [2' - klór - 2 ' - (3 ' ,4' - metilén - - dioxi - f2nd) - vinil) -ciklopropán -1 - karbonsav- etil -ész­tert. 2. példa (4. eljárás) 141,0 g 4,4-dimetil-3-[2'-k!ór-2'-(4'-metoxi-fenil)­­-vinil]--y-butirolaktont 500 ml toluolban oldunk. Az ol­dathoz 125 ml tionil-kloridot adunk, majd az elegyet 6 óra hosszat 80 °C hőmérsékleten tartjuk. Ezt követően az elegyhez további 125 ml tionil-kloridot adunk, és a hőmérsékletet ismét 80 °C-ra emeljük. Ezt követően a felesleges mennyiségű tionil-kloridot és valamennyi touiolt víz kizárása mellett normál nyomáson ledesztil­láljuk (mintegy 250 ml-t). Az elegyet ülepítjük, majd hűtés közben 3 óra alatt 400 ml sósavval telített ctanoll adunk 20 °C hőmérsékleten az elegyhez. Ezt követően további 3 óra hosszat keverjük az elegyet, majd egy éjszakán át állni hagyjuk. Az oldószer csökkentett nyo­máson (vízszivattyú) ledesztillált, a visszamaradó nyers (XXXII) képletű 5-(4'-metoxi-fenil)-5-klór-3-(l'-klór­­l'-metil)etiI-pent-4-en-savetil-észtert az 1. eljáráshoz felhasználjuk. A fentiek szerint eljárva a következő vegyületeket állíthatjuk elő: 5-(4'-trifluor-metoxi-fenil)-5-klór-3-(l'­­-klór-1 '-inetil)-etil-pent-4-en-savetil-észter, 5-(3,4'-me­­tilén-dio:<i-fenil)-5-kIór-3 -( 1 ' - klór- l'-metilj-etil-pent­­-4-en-sav -etil-észter. 3. példa (4. eljárás) 0,7 liter méretű autoklávba 134 g 4,4-dimetiI-3-[2'­­-klór-2’-(4'-metoxi-feni!)-vinil]-y-butirolaktont és 120 g tionil-kloridot adunk. Ezt követően 50 g etanolt pumpá­lunk az elegyhez. Ezt követően az autoklávot 1 óra hosszat 80 °C-ra felhevítjük, majd lehűtjük, és nyomás­mentesítjük. A felesleges mennyiségű tionil-kloridot, illetve kénsavas etil-észtert ledesztilláljuk (vízsugárszi­­vaftyú). A maradék lényegében 5-(4'-mctoxi-fenil)-5- - klór-3-( i ' - klór-1 ' - mctil)-etil-pent-4-en-sav-etil -ész­terből áll. a kapott anyagot közvetlenül felhasználhatjuk az 1. eljárásnál. 4. példa (6a eljárás) 52,4 g 4,4-dimetil-3-(4'-metoxi-fenacil)-y-butirolak­­tont 300 ml toluolban oldunk, 87 g foszfor-pentakloridot adunk az elegyhez és mindaddig szobahőmérsékleten keverjük, amíg az oldat feltisztul (mintegy 8 óra hosz­­szat). Ezt követően az elegyhez 20-25 °C hőmérsékleten 500 ml vizet adunk és további 4 óra hosszat keverjük. Ezt követően a toluolos fázist elkülönítjük, nátrium­szulfáttal szárítjuk, majd desztillációval betöményítjiik (vízsugárszivattyú). A (XXXIV) képletű 4,4'-dimctil­­-3-[2'-klór-2'-(4'-metoxi-fenil)-vinil]-y-butirolakton marad vissza (E- és Z-ízomerek). 5 10 15 20 25 30 ‘35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents