183147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és benendezés többkomponensű áramló anyagok homogenitásának és összetételének automatikus meghatározására és szabályozására

1 183 147 2 tartályba betölti. A betöltés a 12 betároló csiga teljesít­ményétől függően 30-120 sec-ig tart. A méréshez felhasznált 238PuBe radioaktív 14 gerjesztő­forrás alaphelyzetben a 15 tárolótartályon átvezetett és ólom 19 védőburkolattal ellátott 20 ejtőcsőben hajlé­kony 21 zsinórra felfüggesztve van elhelyezve. Az ólom 19 védőburkolat a 14 gerjesztőforrás y-sugárzása ellen nyújt védelmet. A kibocsátott neutron-sugárzás ellen a 15 tárolótartályban elhelyezett 16 polietilén granulá­tum és 17 víz keveréke nyújt védelmet. All keverék­­takarmány-minta betöltését követően a 14 gerjesztő­forrást a 22 mozgatószerkezet a 23 görgőkön átvezetett és 24 ellensúllyal előfeszített hajlékony 21 zsinór segít­ségével a bizmutból készített és a neutron-sugárzás megszórására szolgáló 26 szóróhüvellyel körülvett 25 mérési helyre juttatja. A 22 mozgatószerkezet a 15 tárolótartályra van felerősítve. A 13 vizsgálótartály oldalfalán a 25 mérési hellyel azonos vízszintes síkban legalább két szcintillációs első 27 és második 28 detektor van elhelyezve. A 27, 28 detektorok által szolgáltatott jeleket a 29 mérő- és adatfeldolgozó berendezés dolgozza fel. A 22 mozgatószerkezeten a 30 első helyzetérzékelő van elhelyezve, mely a 14 gerjesztőforrásnak a 25 mérési helyre történő érkezésekor leállítja a 22 mozgatószerke­zetet és indítja a 29 mérő- és adatfeldolgozó berendezést. A 27 első és 28 második detektor érzékeli all keverék­­takarmány-mintában kialakuló promt gamma-sugárzási felhőt, melyet impulzusok formájában a 27, 28 detekto­rok a 29 mérő- és adatfeldolgozó berendezésbe juttatnak. A hajlékony 21 zsinórba olvadóbetét van beiktatva, amely tűz esetén kiolvad és a balesetveszélyes 14 gerjesztő­forrás a 20 ejtőcső alsó szakaszán keresztül sugárvédett helyre kerül. A 300—600 sec tartalmú mérésidő letelte után a 14 gerjesztőforrást a 22 mozgatószerkezet segítségével a 19 védőburkolattal védett 18 tárolási helyre emeljük. A 31 második helyzetérzékelő a 14 gerjesztőforrásnak a 18- tárolási helyre történő érkezésekor leállítja a mozgatószerkezetet. A 14 gerjesztőforrásnak a 25 mérési helyről történő eltávolításával egyidőben a 32 ürítőajtó kinyílik és a 13 vizsgálótartályból a 11 keveréktakarmány-minta a 33 ürítőtartályba kerül, ahonnan a 34 ürítőcsiga vissza­juttatja a technológiai anyagáramba. A mérés teljes ciklusideje 7-13 perc, ezáltal lehetőség van a mérési adatoknak a keverés ellenőrzésére és annak irányítására történő felhasználására. A 2. ábrán látható 29 mérő- és adatfeldolgozó beren­dezés alapvetően a szcintillációs első 27 és második 28 detektorból a 40 nukleáris spektrométerben elhelyezett 41 differenciál diszkriminátorokból és a 42 scalerekből a 43 számítóegységből, a 44 kinyomtatóegységből és a 45 alfanumerikus kijelzőből van felépítve. A 29 mérő- és adatfeldolgozó berendezés all keverék­­takarmány-mintában kialakuló promt gamma-sugárzási felhő fizikai jellemzőinek megfelelő impulzusokat a 40 nukleáris spektrométerben elhelyezett, a 27, 28 detek­torok számával azonos csatornaszámú többcsatornás amplitúdó analizátorba juttatják. Az egyes csatornák alsó és felső energiaértékét a csatornában mérni kívánt H hidrogén, Cl klór, illetve N nitrogén, mint jellegzetes elem promt gamma-sugárzásának a mérés szempontjá­ból legkedvezőbb gamma vonalára kell állítani. A mérési adatok a 40 nukleáris spektrométerből a 43 számító­­egységen keresztül a 44 kinyomtatóegységbe, illetve párhuzamosan a 45 alfanumerikus kijelzőbe kerülnek. A 45 alfanumerikus kijelzőn megjelenő adatok a keverés irányítását végző személy részére nyújtanak információt a késztermék fő minőségi jellemzőiről. Keverőüzem számítógépes vagy mikroprocesszoros irá­nyítása esetén az adatok közvetlen felhasználásra kerül­nek a szabályozási folyamatban. A 3. ábrán látható diagram a beépített szcintillációs 27 és 28 detektorok által érzékelt Njmp impulzusszám és a promt gamma-sugárzás E energia (MeV) szerinti megoszlását mutatja. A spektrumban adott energiákon jellegzetes csúcsok találhatók, ezek alkalmasak a vizs­gált keveréktakarmányban levő összes hidrogén- (A), klór- (B) és nitrogén- (C) tartalom meghatározására. Az összes hidrogén (A) a víz hidrogénjéből és a szerkezeti hidrogénből tevődik össze. Meghatározása indirekt módon a nedvességtartalomról nyújt információt. Az összes klór­­(B) tartalom ismerete hasznos, mivel fontos biogén elem, a 27 és 28 detektorok adatai felhasználhatók a homo­genitás nyomon követésére. Az összes nitrogén (C) alkalmas a vizsgált keveréktakarmány nyersfehérje­tartalmának kiszámítására. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnyei az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1. a keveréktakarmányok homogenitásának ellenőrzése és fő beltartalmi mutatóinak meghatározása a tech­nológiai sorba iktatott berendezéssel automatikus feltételek mellett folyamatosan elvégezhető ; 2. a mérési adatok rövid idő alatt rendelkezésre állnak, és így mód van a technológiai folyamat irányítására, a minőségi paraméterek felhasználásával; 3. az adatok birtokában mód van arra, hogy a keverés optimális ideig történjen ; 4. módot nyújt arra, hogy az előírásoknak jobban meg­felelő takarmány készüljön; 5. a homogén és a beltartalmi követelményeket kielé­gítő takarmányokkal biztosítható az állatoknál a minimális takarmányköltség és a maximális súly­­gyarapodás. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnyösen felhasználható az állatok takarmányozására szolgáló keveréktakarmányok homogenitásának ellenőrzésére és fő beltartalmi mutatóinak meghatározására és ezen muta­tók alapján a technológiai folyamat irányítására szolgáló mérési adatok képzésére. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás többkomponensű áramló anyagok homo­genitásának és összetételének automatikus meghatározá­sára és szabályozására, mely során az összetevő anyago­kat előírt mennyiségben adagoljuk és meghatározott ideig összekeverjük, majd az összekevert anyagból meghatá­rozott részt vizsgálunk, azzal jellemezve, hogy a vizsgált anyagot neutron-, fény- vagy mágneses sugárzással ger­­jrsztjük és az anyag egyes részeinek rezonáló helyzetéből következő fizikai paramétereket legalább két ponton mérjük, majd a mérés eredményét a kívánt paraméterek­kel összehasonlítjuk és ezek ismeretében az összetevő anyagok keverési arányát módosítjuk. 2. Berendezés többkomponensű áramló anyagok homo­genitásának és összetételének automatikus meghatáro­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents