183116. lajstromszámú szabadalom • Diaril-amin-származékokat tartalmazó herbicid készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására
1 183 116 2- a képletben Q jelentése a fenti, L pedig kilépő csoportot, például alkil-tio- vagy alkil-szulfonil-csoportot vagy klór-, bróm- vagy jódatomot jelent — (VII) általános képletű anilinszármazékokkal kondenzáljuk — a képletben E, V és R1 jelentése a fenti, 0 pedig hidroxil- vagy 1-6 szénatomos alkoxicsoportot jelent; (ii) a kapott (VIII) általános képletű vegyületeket — a képletben Q 1-6 szénatomos alkoxicsoportot képvisel, 0, R1, E és V jelentése pedig a fenti — dezalkilezzük; és (iii) az (i) vagy (ii) lépésben kapott (IX) általános képletű vegyületeket a (B) reakcióvázlaton bemutatottak szerint (X) általános képletű vegyületekkel kondenzáljuk. Az eljárás (i) és (ii) lépését a (D) reakcióvázlaton szemléltetjük. A (B) reakcióvázlaton bemutatott kondenzációs reakciót előnyösen bázikus anyag jelenlétében, célszerűen oldószeres közegben játszatjuk le. Bázikus anyagokként például alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxidokat vagy -karbonátokat, így nátrium-hidroxidot, káliumhidroxidot, nátrium-karbonátot vagy kálium-karbonátot használhatunk fel. Oldószerként például ketonokat, így acetont, metil-etil-ketont vagy metil-izobutil-ketont, továbbá dipoláros aprotikus oldószereket, így dimetilformamidot, dimetil-acetamidot, dimetil-szulfoxidot, N- metil-pirrolidont, hexametil-foszforamidot vagy szulfolánt alkalmazhatunk. A (C) és (D) reakcióvázlaton bemutatott kondenzációs reakciókat előnyösen oldószer jelenlétében játszatjuk le. A (B), (C) és (D) reakcióvázlaton bemutatott kondenzációs reakciók körülményei a felhasznált reagensek és az oldószer jellegének megfelelően változhatnak. A reakció lezajlását rendszerint az elegy melegítésével gyorsítjuk. A reakciót általában 40—150 °C-on végezzük; ilyen körülmények között a kondenzáció rendszerint 0,5—20 óra alatt zajlik le. Kívánt esetben azonban a reakciót a fentieknél magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékleten és/vagy rövidebb vagy hosszabb idő alatt is lejátszathatjuk. A (D) reakcióvázlaton bemutatott dezalkilezéshez különféle, önmagukban ismert dezalkilező reagenseket használhatunk fel. Az aril-alkil-étereket például piridinhidrokloriddal, hidrogén-jodiddal, hidrogén-bromiddal, dimetil-formamidos közegben nátrium-tio-etoxiddal, acetil-p-toluolszulfonáttal, hangyasav vagy ecetsav jelenlétében nátrium- vagy kálium-jodiddal, 2,4,6-kollidin Vúenlétébenlítium-jodiddal vagy bór-tribromiddal hasíthatjuk. A reakcióidő és a reakciókörülményei a felhasznált dezalkilező reagens és a hasítandó éter jellegétől függően változnak. A felsorolt éter-hasító reagensek alkalmazásának körülményei szakember számára jól ismertek; így szakember a (D) reakcióvázlaton bemutatott dezalkilezést fölösleges előkísérletek végzése nélkül egyszerűen megvalósíthatja. Az (I) általános képletű vegyületek előállításában kiindulási . anyagként, illetve közbenső termékekként felhasználható (VIII) általános képletű vegyületek — a képletben 0, R1, E, V és 0 jelentése a fenti - újak. Miként már közöltük, az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények herbicid hatással rendelkeznek, ennek megfelelően a nem kívánt növényfajták növekedésének gátlására vagy a gyomnövények teljes kiirtására használhatók fel. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények igen sokféle növénnyel szemben fejtenek ki herbicid hatást. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények egyes képviselői szelektíven í tják az egyszikű gyomnövényeket, ugyanakkor azonban a kétszikű növényeket az egyszikű gyomnövények i tásához szükséges dózisban egyáltalán nem vagy csak 1 is mértékben károsítják. Ezeket a készítményeket igen előnyösen használhatjuk fel a kétszikű haszonnövények között élősködő egyszikű gyomnövények növekedésének gátlására, illetve a gyomnövények teljes kiirtására. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményeket közvetlenül a kezelendő növényekre 'ihetjük fel (kikelés utáni kezelés), eljárhatunk azonban úgy is, hogy a készítményeket a gyomnövények kikelése előtt juttatjuk a talajba (kikelés előtti kezelés). Az (I) általános képletű vegyületeket a mezőgazdaságban herbicid készítmények formájában használjuk fel. Ezek a készítmények a hatóanyag mellett egy vagy több szilárd vagy folyékony hordozóanyagot vagy hígítószert tartalmaznak. A találmány szerinti herbicid készítmények használtra kész, híg készítmények, vagy felhasználás előtt (rendszerint vízzel) hígítandó koncentrátumok lehetnek. \ herbicid készítmények 0,004—90 súly %, előnyösen 0,01—90 súly % hatóanyagot tartalmaznak. A használtra kész, híg készítmények előnyösen 0,01—2 súly % hatóanyagot tartalmazhatnak, míg a koncentrátumok hatóanyag-tartalma általában 20-90 súly r/r, előnyösen 20—70 súly % lehet. A szilárd herbicid készítmények granulátumok vagy oeporzásra alkalmas porkészítmények lehetnek, amelyek a hatóanyagot finom eloszlású szilárd hígítószerrel, például kaolinnal, bentonittal, szilikagéllel, dolomittal, kalcium-karbonáttal, talkummal, porított magnéziumoxiddal, fullerfölddel vagy gipsszel elegyítve tartalmazzák. A szilárd készítmények továbbá diszpergálható porkészítmények vagy granulátumok lehetnek, melyek a folyadékokban való diszpergálódás elősegítése céljából nedvesítőszert is tartalmaznak. A por alakú szilárd készítményeket például levelek beporzására használhatjuk fel. A folyékony készítmények például a hatóanyag vízzel készített oldatai vagy diszperziói lehetnek, amelyek adott esetben felületaktív anyagot is tartalmazhatnak. Folyékony készítményeket úgy is előállíthatunk, hogy a hatóanyagot vízzel nem elegyedő szerves oldószerben oldjuk vagy diszpergáljuk, majd a kapott oldatot vagy diszperziót finom cseppek formájában vízben oszlatjuk el. A készítmények kationos, anionos és neminos felületaktív anyagokat egyaránt tartalmazhatnak. Kationos felületaktív anyagokként például kvaterner ammóniumvegyületeket, így cetil-trimetil-ammónium-bromidot használhatunk fel. Az. anionos felületaktív anyagok például szappanok, alifás kénsav-monoészter-sók (így nátrium-lauril-szulfát), továbbá szulfonált aromás vegyületek sói (így nátrium-dodecil-benzol-szulfonát, nátrium-, kalcium- és ammónium-lignin-szulfonát butil-naftalinszulfonát, d- és tri-izopropil-naftalin-szulfonsav-nátriumsó elegye stb.) lehetnek. A nemionos felületaktív anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: etilén-oxid zsíralkoholokkal (így oleil-alkoholial vagy cetil-alkohollal) vagy alkil-fenolokkal (így oktil-fenollal, nonil-fenollal vagy oktil-krezollal) képezett kondenzációs termékei, hosszú szénláncú zsírsavak hexitanhidridekkel képzett részleges észterei, az említett részle5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
