183115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Candida Guilliermondii-fertőzés kimutatására, megelőzésére és/vagy kezelésére alkalmas immunbiológiai készítmények előállítására
1 183 115 2 sejtekből kivont mannán-fehéije összetett vegyületek magas antigén hatása (Tomsikova, A.,Sikl, D., Nováckova, D. 1976: Antigenic activiti of the cell components of C. albicans. Mykosen. 19. 175—182). Azonban a Candida sejt sok antigén hatású anyaga még jelenleg is meghatározásra vár. Mind a szerológiai, mind az allergiás próbákhoz a candidiasis esetében évek óta változatlanul problémát jelent a fajspecifikus antigén előállítása. Főleg a belső sejt antigének előállítása során eddig igénybe vett feltárási eljárások és kivonások (a sejtek autoklávozása, főzése, autolízise, naphtolos hydrolisise, fenolos, acetonos kezelése) alkalmával károsodást szenvedtek natív, eredeti állapotukban olyan fehéqék is, melyek a specifikusságban játszanak szerepet. Ugyanakkor ezekkel az eljárásokkal a sejtekből többnyire a belső antigén természetű anyagoknak csak egy bizonyos részét sikerült kivonni, melyek ugyan jó antigén hatásúnak bizonyultak (pl.: mannán, mannán-prőtéin), de az élesztő sejt faj specifikusságát hordozó fehérjéket, fehérjékhez kötődő többféle hapténeket nem, vagy kis mennyiségben tartalmazták, s az így nyert antigének nem bizonyultak teljes értékűeknek az immundiagnosztika, de főleg az immunprevenció és immunbiológiai gyógykezelések szempontjából. (Szpeszivceva, N. A.: Metodü iszledovánija v veterinarnoj mikologii. „Kolosz”. Moszkva. 1971: Chemical Abstracts: 1968-1129988 p: 1976:—175335; NDK-beli szabadalmi leírás 113843) Ugyancsak az ilyen jellegű antigénekhez sorolható a 23080378 számú NSZK-beli Közrebocsátási iratban foglaltak szerint előállított Candida sejtből leválasztott mannan hapten és a hozzá kötött heterogén fehérje is, melyet a Candidák kizárólagos laboratóriumi szerológiai identifikálására dolgoztak ki. A találmányunk tárgyát képező feltárt antigének a 2308037 számú NSZK-beli Közrebocsátási iratban leírtak szerint előállított C. guilliermondií antigéntől lényegében azzal különböznek, hogy tartalmazzák a C. guilliermondii sejt fajspecifikus fehérjéit a mannan, lipoid és egyéb haptenek mellett, valamint más antigén hatású anyagokat. Az utóbbi időben a Candida sejt mechanikai úton történő feltárásával és az oldható komponensek különböző centrifugálásával állítottak elő antigéneket, melyeket jelenleg is használnak a latex agglutinációs, immundiffúziós, counter immunprecipitaciós eljárásokhoz (Palmer, D. F. és munkatársai: Serodiagnosis of mycotic diseases. Charles C. Thomas. Illinois, Amerikai Egyesült Államok: 1977; 4.051,232 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás). Találmányunk újdonsága, haladó jellege a fenti eljárásokhoz viszonyítva az antigén előállítás vonatkozásában magában foglalja a C. guilliermondii sejt mechanikai úton történő feltárásán kívül az élettani konyhasóval végzett extrakciót, az evtraktum előnyös alkoholos kezelését, a csapadék adott esetben további tisztítását, s az ezt követő immunbiológiai készítménnyé alakítását (pl.: antigén-líofilizált ampulla kiszerelésben). Találmányunk szerint ily módon előállított oldódó antigének az alkalmazott előnyös kivonás következtében a C. guilliermondii sejt elsősorban fajspecifikus fehérjéit, fehérjékhez kötődő hapteneket, valamint más eddig ismeretlen antigén hatású anyagokat tartalmazzák. Ezért az ezidáig előállított antigénekhez viszonyítva a találmány szerint előállított antigének immunbiológiai hatáskifejtés vonatkozásában hatékonyabbak. A systemas candídiasisok laboratóriumi úton történő kimutatására alkalmazott ismertetett eljárások a rutin gyakorlatnál magasabb fokú felkészülést igényelnek. Ezidáig nem rendelkeztek olyan fajspecifikus C. guilliermondii antigénekkel, melyekkel a beteg ágyánál, vagy a rutin szűrővizsgálatok alkalmával az állatorvosi gyakorlatban a helyszínen kimutatható lenne a fertőzöttség. Új és haladó jellegű találmányunk magában foglalja az ilyen antigének előállítási eljárásának a kidolgozását. Az antigén készítés során többnyire csak a Candidák 48—72 órás tenyészeteinek sejtjeiből állítottak elő antigén hatású anyagokat. Ezidáig nagyon keveset foglalkoztak a Candida sejtben a prolongált tenyésztés alkalmával végbemenő változásokkal, s az ott képződő anyagokkal. Pedig in vivo, a fertőzött, beteg szervezetben különböző korú Candida sejtek termékei is megtalálhatók. Először állapítottuk meg, hogy a prolongált tenyésztés alkalmával a Candida sejtben olyan új anyagok keletkeznek, melyek helyszínen alkalmazhatók a korai túlérzékenységi próba kiváltására, és a csőprecipitácíós diagnosztikai eljárás kivitelezésére, valamint a gombával fertőzött, beteg szervezet immunbiológiai jellegű gyógykezelésére. Uj és haladó jellegű találmányunk magában foglalja ezeknek az anyagoknak az általunk először kidolgozott előállítási eljárását. Felhasználásukkal állategészségügyi vonatkozásban lehetővé válik az állományok laboratóriumi jellegű szűrővizsgálata mellett a farmokon, közvetlenül a helyszínen a gyors diagnosztizálás végrehajtása a korai túlérzékenységi reakción alapuló bőrpróba és szérum csőprecipitáció alkalmazásával. Figyelembe véve, hogy a Candida guilliermondii-fertőzés kérődző állatokon (elsősorban az élelmiszeripari szempontból alapvető jelentőségű szarvasmarhákon) komoly vérfertőzéssel, húgyivarszervi és szaporodásbiológiai rendellenességekkel, tejtermelési zavarokkal, az ezzel járó közegészségügyi problémákkal is járó megbetegedéseket vált ki, amelynek következtében igen komoly gazdasági kár keletkezik, igen nagy szükség van a fertőzés kimutatására, megelőzésére, illetve kezelésére alkalmas állatgyógyászati készítményekre. Ezek a készítmények megfelelő kiszerelési formában — a gomba humán kórokozó jellegére tekintettel — a humán gyógyászatban is alkalmazhatók. A találmány ilyen készítmények előállítására vonatkozik. A Candida guilliermondií-fertőzés kimutatására, megelőzésére és/vagy kezelésére alkalmas immunbiológiai készítményeket a találmány értelmében a következőképpen állítjuk elő: a) Candida guilliermondii törzset aerob körülmények között, 24—42 °C-on, előnyösen 32—38°C-on a gomba által asszimilálható szénforrást és nitrogénforrást tartalmazó folyékony táptalajon végzett tenyésztéssel elszaporítunk, majd a kapott populációt, vagy populációkat azonos körülmények között fenntartjuk meghosszabbított tenyésztés céljából, ezután a gombasejteket elkülönítjük a tenyészettől, előnyösen élettani konyhasó oldattal mossuk, mechanikai úton (így őrléssel és/vagy ultrahangos kezeléssel) feltárjuk, előnyösen élettani konyhasó oldattal extraháljuk, az extraktumot szerves oldószerrel, előnyösen alkohollal, még előnyösebben etanollal kezeljük, és a kapott csapadékot — adott esetben további tisztítás után — immunbiológiai célokra alkalmas készítménnyé alakítjuk; vagy b) Candida guilliermondii-törzset aerob körülmények között, 24—42 °C-on, előnyösen 32—38 °C-on a gomba 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
