183110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetpótlásra felhasználható anyagok előállítására biológiai szövetekből
1 183 110 2 A találmány tárgya új eljárás szövetpótlásra felhasználható anyagok előállítására biológiai szövetekből. Ismeretes, hogy biológiai szövetekből, főleg levágott állatok bőréből, inaiból vagy csontjaiból szövetpótlásra, különösen emberi szövetek pótlására alkalmas anyagok állíthatók elő. Ezeket az anyagokat ismert módon úgy állítják elő, hogy a levágott állat (főleg sertés) megfelelő szöveteit elkülönítik, megtisztítják, zsírtalanítják, majd a kívánt méretre darabolják, végül sterilizálják és csomagolják. Az ismert eljárásnál a sterilizálást hőhatással, vegyszerekkel vagy radioaktív sugárzással végzik. A hőhatással történő vagy vegyszeres sterilizálás egyrészt körülményes, másrészt nem elég hatékony. Ugyanakkor károsítja a szövet fehérjestruktúráját, ezáltal a szövet előnytelen fizikai tulajdonságúvá válik (csontszövet szilárdsága például csökken), és előnytelen biológiai tulajdonságokat vesz fel, például toxikussá válik, gátolja a sejtek osztódását, tehát a beültetés helyén a környező szövetekre kedvezőtlen biológiai hatást gyakorol. A radioaktív sugárzással való sterilizálást ismert módon úgy végzik, hogy a megtisztított, zsírtalanított és kívánt méretre darabolt állati szövetet közömbös gáz atmoszférába zárják (például nitrogéngázzal töltött polietilénzacskóba helyezik, és a zacskót hegesztéssel lezárják), majd ezt követően sugározzák be. Ennek a sterilizálási módnak az a hiányossága, hogy az így kezelt szövet a befogadó szövet számára többé-kevésbé „idegen” marad, nem segíti kellőképpen a beültetés helyének regenerációját, és nem gátolja megfelelően a baktériumok osztódását. A találmány célja a fenti ismert eljárás ezen hiányosságainak kiküszöbölése. A találmány feladata az eljárás olyan értelmű tökéletesítése, hogy a kapott anyag gátolja a baktériumok osztódását, segítse elő a beültetés helyének gyors regenerációját, ugyanakkor ne váltson ki intenzív immunreakciót. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a megtisztított, zsírtalanított és kívánt méretre darabolt állati szövetet nem közömbös gázt, hanem levegőt tartalmazó térben vetjük alá a radioaktív sugárzással való sterilizálásnak, a kapott anyag biológiai szempontból előnyös tulajdonságokat vesz fel, immunreakciót kiváltó hatása csökken, gátolja a baktériumok osztódását, és elősegíti a regenerációt. Ezen felismerés alapján a kitűzött feladat megoldása olyan eljárás szövetpótlásra felhasználható anyagok előállítására biológiai szövetekből, amelynek során a - főleg levágott állatból, célszerűen sertésből származó — biológiai szövetet, különösen bőr-, ín- vagy csontszövetet megtisztítjuk, zsírtalanítjuk, majd a kívánt méretre daraboljuk, ezután tartósítjuk - célszerűen liofilizáljuk vagy mélyhűtjük - továbbá ionizáló sugárzással sterilizáljuk és csomagoljuk, és amelynél a találmány értelmében a kívánt méretre - adott esetben porításig — darabolt, tartósított biológiai szövetet hermetikusan lezárt, oxigéntartalmú gázt — célszerűen levegőt — tartalmazó csomagolásba helyezzük, és a sterilizálást a csomagolás lezárása után végezzük. 0 A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál a liofilizálásos tartósítás során a biológiai szövet hőmérsékletét 0 és 40 °C, célszerűen 20 és 30 °C között, a liofilizáló kondenzor hőmérsékletét pedig -40 és - 70 °C között tartjuk, és a liofilizálást 2-12, célszerűen 5-7%-os nedvességtartalomig végezzük. Egy másik előnyös foganatosítási módnál a sterilizálást gammasugárzással — célszerűen Co60 sugárforrással - végezzük, a dózisteljesítményt 0,1 és 10 kGy/óra, célszerűen 0,1 és 1 kGy/óra közötti, a dózist 10 és 35 kGy közötti, a biológiai szövet hőmérsékletét pedig 0 és 30 °C közötti értéken tartjuk. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy nem különleges körülmények között tartott, illetve feldolgozott állatok szöveteiből is a gyógyítás szempontjából előnyös szövetpótló anyagokat állítsunk elő. Az eljárás során az anyag immunogenitásának szükséges mértékű csökkentésén túlmenően elérjük azt is, hogy a kapott anyag gátolja a baktériumok osztódását, és elősegíti a beültetés helyének gyors regenerációját, ugyanakkor fizikailag megfelel a szövetpótlás követelményeinek. Az oxigéntartalmú atmoszférában végzett sugársterilizálás következtében ugyanis olyan anyagi változások lépnek fel a szövetben, amelyek bakteriosztatikus és regenerációt serkentő tulajdonságúvá teszik a kapott szövetpótló anyagot. Az eljárás költséges csíraszegény vagy csíramentes környezetet nem igényel. A találmányt az elábbiakban példák kapcsán ismertetjük. 1. példa Frissen vágott sertés bőrét a húsiparban szokásos módon 80 °C-os vízzel szőrtelenítjük és tisztítjuk, majd leválasztjuk a bőr alatti szövetekről. Amennyiben a feldolgozás nem közvetlenül a vágás után történik, a bőrt legfeljebb 48 órán át +4 és - 10 °C közötti hőmérsékleten tároljuk. További feldolgozás előtt a bőr epythel réteg felé eső oldalát a zsír és egyéb szennyeződések eltávolítása céljából zsíroldószerrel szükség szerint lemossuk. Erre a célra pl. izopropilalkoholt, etilalkoholt vagy kloroformot használhatunk. A zsírtartalmat mintegy 2%-ig csökkentjük. Az ezt követő metszésig a tisztított bőrt úgy tároljuk, hogy a felszíni rétegek ne száradjanak ki. Az így előkészített bőrből - például célszerűen átalakított cipőipari metszőgéppel — első lépésben lemetsszük a zsírréteget, hogy a kb. 3 mm vastag bőr a stratum granulosum réteg mellett az irharéteget tartalmazza. További lépésekként a bőr külső, tehát stratum granulosum rétege felől kiindulva 20-40-10 6 m vastagságú bőrlebenyeket metszünk le az előbbi készüléken. A bőr minőségétől függően általában 2 — 3 metszés végezhető. A bőr mélyebb, irha rétegében a kollagén rosthálózat lazává válik, ami rontja a készítmény minőségét. A legjobb biológiai hatású készítmény a legfelső rétegből nyerhető. A metszést szobahőmérsékleten, tiszta körülmé5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
