183084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfamidsav-kloridok előállítására
A reakciót már a c) változat első lépésében és a c) változat első és második lépésében » a (IV) általános képletű kiindulási vegyület 1 móljára számítva 1-2,5 mól, előnyösen 1-1,5 mól, különösen előnyösen 1—1,1 mól kén-irioxiddal és 1-1,5 mól, előnyösen 1—1,2 mól, különösen előnyösen 1—1,1 mól kénsavval hajtjuk végre. Előnyös a körülbelül 1 mól kén-trioxid: 1 mól kénsav arány, és előnyös, ha a sztöchiometrikus aránytól való eltérés 10 súlyánál kevesebb. Különösen előnyös 45 súly%-os óleumot (H2S207 képletű pirokénsavat) az említett mennyiségi arányban, különösen 1 mól (IV) általános képletű kiindulási vegyületre számítva 178— 195 súly% óleumot használni. Óleum - célszerűen 45 súly%-os óleum - helyett nagyobb koncentárciójú óleum és/vagy kén-trioxid kisebb koncentrációjú óleummal, kénsavval és/vagy vízzel alkotott elegy ét is lehet alkalmazni, és az elegyetji találmányjzerinti kén-trioxid mennyiségének és kénsav mennyiségének megfelelő óleumkoncentrációra állítjuk be. óleum képzésére rendszerint 100 súly%-os kénsavat (monohidrát) alkalmazhatunk; adott esetben 96-100 súly%-os, vizet tartalmazó kénsav is felhasználható az óleum előállításához. Óleum előállítására a kén-trioxid szilárd, vagy célszerűen folyékony alakban vagy gázként is alkalmazható; előnyösen 100 %-os kén-trioxid használható, adott esetben ezt közömbös gázzal, például szén-dioxiddal, vagy nitrogénnel lehet hígítani. Az óleum képzésére azonban olyan anyagok is felhasználhatók, amelyek az összekeverés körülményei között kén-trioxidot adnak le; ilyenek például a kén-trioxid addíciós vegyületei, például éterekkel, így tetrahidrofuránnal, di-(/3-klór-etil)-éterrel, 1,4-dioxánnal; N,N-diszubsztituált karbonsavamidokkal, például N,N-dimetil-formamiddal; tercier aminokkal, például piridinnel, trietil-aminnal, trimetil-aminnal, tributil-aminnal, kinolinnal, kinaldinnal, dimetil-anilipnal, trifenil-aminnal, N-metil-morfolinnal, N-etil-nTorfolinnal, N-metil-piperidinnel, N-etil-imidazollal, N-meti!én-iminnel, N-etil-pentametilén-iminnel; vagy klór-szulfonsav és az említett aminok addíciós vegyületeivel, különösen piridinnel alkotott addíciós vegyületek; vagy ezen vegyületek megfelelő elegyei. A 100 %-os kén-trioxid definíciójára vonatkozóan Ullmanns, Encyklopädie der technischen Chemie, 15. kötet, 465-467. oldalain írtakra, és az addíciós vegyületekre vonatkozóan Houben-Weyl, Methoden der organischen Chemie, VI/2. kötet, 455-457. és IX. kötet, 503-508. oldalain írtakra utalunk. A c) változat első lépésében az eljárást -20 és +50 °C közötti, célszerűen -10 és +30 °C közötti, előnyösen -5 és +27 °C közötti hőmérsékleten, a második lépésben 50 °C-nál magasabb, 140 °C-ig terjedhető hőmérsékleten, célszerűen 51-100 °C-on, előnyösen 51-85 °C hőmérsékleten, légköri nyomáson vagy nyomás alatt, folyamatos vagy szakaszos műveletben hajtjuk végre. A reakció körülményei között közömbös szerves oldószerben reagáltatunk, és a szerves oldószer teljes mennyiségét előnyösen már az első műveleti lépésben hozzáadjuk. Oldószerként például az előbb említett oldószereket, különösen klórozott szénhidrogéneket használhatunk. A reakciót a következő módon hajtjuk végre: a (IV) általános képletű vegyület, az oldószer és az óleum keverékét 0,2—2 óra hosszat az első lépés megadott reakcióhőmérsékletén tartjuk. A (IV) általános képletű karbamidot előnyösen először az oldószerben szuszpendáljuk, és a szuszpenzióhoz alapos keverés közben hozzáadjuk az óleumot. Ezután a reakcióelegyet a második lépésben 0,2- 5 óra hosszat a második lépés reakcióhőmérsékletén tartjuk. Ekkor célszerűen foszfort vagy foszfor-trihalogenidet és adott esetben további oldószert adunk az elegy - hez. A harmadik lépésben a halogént adjuk az elegyhez, és az átalakítást 0,5-8 óra alatt hajtjuk végre. Adott esetben a reakcióhőmérsékletet az említett hőmérséklethatárok között még változtathatjuk, például 60—130 °C- ra, elsősorban 60-100 °C-ra emelhetjük. Az (I) általános képletű végterméket a korábban említett módon különítjük el. A találmány szerinti eljárásban előállított vegyületek értékes kiindulási anyagok növényvédőszerek, festékek és gyógyszerek hatóanyagai előállításához. Például ezekből a vegyületekből antranilsawal vagy sóival a 21 04 682. számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali iratban leírt o-szulfamido-benzoesavakat állíthatjuk elő. Ezeket a vegyületeket például a 21 05 687. számú német szövetségi köztársaságbeli nyiívánosságrahozatali iratban leírt eljárással ciklizálva, 2.1.3- benzotiadiazin4-on-2,2-dioxidokat kapunk; ezek •növényvédőszerek hatóanyagaként vagy gyógyszerként való alkalmazását ugyanez a leírás ismerteti. Ezt a vegyületet hatóanyagként tartalmazó szerek nagyon jó gyomirtó tulajdonságait a 3 621 017. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, továbbá a 19 37 551. számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás és a 21 31 401. számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat ismerteti. A gyomirtószerek hatóanyagai előállításához fontos közbenső vegyületként való alkalmazást továbbá a 15 42 836. számú német szövetségi köztársaságbeli 'szabadalmi leírás és a 23 49 114. számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat ismerteti; ezenkívül a 19 53 356. számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás szerint az alkil-szulfamidsavklo‘ridokat szulfenil-kloridokkal reagáltatva, gombaölőszerek hatóanyagainak közbenső termékei állíthatók elő. Az (I) általános képletű végterméket szubsztituált glikolsav-anilidekkel reagáltatva, további gyomirtószer hatóanyagok állíthatók elő (22 01 432. számú és 23 10 757. számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat). Végül az N-alkil-szulfamidsav-klorídpkból előállított 2.1.3- benzotiadiazin-4-on-2,2-dioxidoknak értékes farmakológiái tulajdonságaik vannak. így például a 3 041 336. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti, hogy a 3-oxo-l,2,6-tiádiazin-l,l-dioxidok gyulladásellenes, lázcsillapító és fájdalomcsillapító hatásúak. A következő példák szemléltetik a találmány szerinti eljárást. 1. példa Etil-szulfamidsav-klorid A) 290 térfogatrész 1,2-diklór-etánban 58 sr N,N'-dietií-karbamidot szuszpendálunk, és a szuszpenzióhoz 20-25 °C-on hozzáadunk 89 sr, 45 súly% kén-trioxidot tartalmazó óleumot, majd a reakcióelegyet 75 °C-ra melegítjük, és 2 óra hosszat ezen a hőmérsékleten tartjuk. B) A reakcióelegyet ezután lehűtjük. Hozzáadunk 50°C-on 137,5 sr foszfor-trikloridot, és a reakcióelegybe 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
