183064. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag aktív anyagokat tartalmazó folyadákok komponenseinek szétválasztására és elemzésére

1 183 064 2 Eljárás biológiailag aktív anyagokat tartalmazó folya­dékok komponenseinek szétválasztására és elemzésére. À találmány tárgya új eljárás biológiaiig aktív anyago­kat tartalmazó folyadékok komponenseinek szétválasz­tására és elemzésére. A találmány szerinti eljárás oldott vagy oldatba vihető heterogén összetételű folyadékmin­ták összetevőinek, biológiai hatásvizsgálaton alapuló fo­lyamatos detektálására és gyors szétválasztására alkalmas. Oldott vagy oldatba vihető anyagokat tartalmazó heterogén összetételű folyadékminták biológiai aktivitást hordozó összetevőinek egymástól, és a biológiailag inaktív komponensektől való elválasztása, valamint a bio­lógiai hatás jelenlétének és milyenségének detektálása minden, biológiailag aktív anyag analízisében és/vagy elő­állításában érdekelt üzemi vagy laboratóriumi munka­hely' mindennapos feladatát képezi. E feladat megoldá­sára jeíénleg rendelkezésre álló módszereket mindenek­előtt a szakaszosság vagy lépcsőzetesség és - különösen a részben vagy egészben ismeretlen összetevőkből álló folyadekrrlinták elemzése esetében - nagyfokú munka- és időigényesség jellemzi. A heterogén összetételű oldatok összetevőinek szétvá­lasztására jelenleg alkalmazott módszerek a komponen­sek fizikai és fizikokémiai tulajdonságaiban (molekula­­tömeg, ionos tulajdonság, adszorpciós képesség, affini­tás stb.) fennálló különbségek kihasználásán alapulnak. Arra a két, főként a heterogén összetételű és mindenek­előtt ai ismèrétleh ÖssZétevők'ét tartalmazó folyadékok analízisénél felmerülő kérdésre, hogy a minta 1.) tárták maz-e biológiái" akti vitással rendelkező komponenseket, illetve, hogy 2!)' rnilyeh "biológiai Hatással rendelkező komponenseket tartalmaz, csak a szóbanforgó minta összetevőinek a.) szétválásztása, b.) részleges vagy teljes tisztítása és - ismeretlen összetételű folyadékok eseté-’ ben — valamennyi szétválasztott és többé-kevésbé tisztí­tott összetevő (frakció), alkalmasan kiválasztott biológiai ' rendszeren vagy rendszereken végzett sorozatos c.) vizs­gálata után adható válasz. (Szeparálás -> tisztítás vizs-’’ gálát: ezt. értjük szakaszosságon vagy lépcsőzetességen.) Elsősorban ismeretlen komponenseket tartalmazó folyadékminták esetében, olyan összetevők (frakciók) szeparálását, tisztítását, vizsgálatát is el kell végeznünk (és az esetek nem kis hányadában valamennyi ismeretlen komponens ilyennek bizonyulhat), amelyek biológiai hatástalanságáról és ezért érdektelenségéről csak a szepa­rálás -» tisztítás -> vizsgálat elvégzése után győződhetünk meg. Fentiek következtében a heterogén összetételű, biológiailag aktív, ismeretlen összetevőket tartalmazó folyadékmintákkal (pl. ismeretlen, természetes endogén hatóanyagokat tartalmazó szövetkivonatok és általában az ún. biológiai folyadékok) kapcsolatos kutató- és rutin - munka rendkívül hosszadalmas, fáradságos, nehézkes és minthogy számos, a későbbiekben feleslegesnek bizo­nyuló munkafázis elvégzésére is kényszerülünk (p!. bio­lógiailag inaktívnak bizonyuló, ismeretlen folyadékössze­­tevők szeparálása, tisztítása és vizsgálata) a munka rend­kívül gazdaságtalanná is válhat. A találmány szerinti eljárás segítségével a fent ismerte­tett nehézségek jelentős hányada kiiktatható. Mindenek­előtt azáltal, hogy az új eljárás a heterogén összetételű folyadékminták biológiailag aktív, esetleg ismeretlen komponenseinek, az eddig alkalmazott módszerekkel kényszerűen szakaszos módon végzett szétválasztását -*• -* tisztítását -*■ vizsgálatát folyamatossá, illetve egyidejű­leg végezhetővé teszi. Ezt azáltal biztosítjuk, hogy az oldott vagy oldatba vihető összetevők durva szétválasz­tását biztosító eljárások mellett, vagy helyett a kompo­nensek szétválasztását és detektálását elsősorban vagy ki­zárólagosan célzott biológiai hatásaik alapján végezzük el. Mivel pedig az eljárás azt a lehetőséget is magában rejti, hogy csak és kizárólagosan a bjológiai aktivitást mutató komponensek (frakciók) kerüljenek detektálásra és csak az ilyen összetevőket gyűjtsük össze, minden, az ismeret­len összetevőket is tartalmazó folyadékminta analízisénél jelenleg alkalmazott - a biológiailag hatástalan össze­tevőkkel is szükségképpen elvégzett — munkafázis feles­legessé és szükségtelenné válik! A találmány szerinti megoldás ilyenformán, a munka­folyamat egyszerűsítése és felgyorsítása mellett, jelentős mértékű időmegtakarítást is eredményez. A találmány szerinti eljárás legegyszerűbb fontiájában két alapművlet és a műveletek eredményeit külörí'-külön érzékelő és rögzítő két detektor kombinált és egyidejű alkalmazásán alapul (1. ábra). Az első alapművelet a heterogén összetételű folyadék- ' minta összetevőinek szétválasztásából (szeparálás), a má­­sodik, a szétválasztott komponensek (frakciók) biológiai hatásának detektálásából (vizsgálat) áll. ' Az eljárás alapvető ismérve, hogy á szeparálás, és a biológiai vizsgálat egyidejűleg (szimultáíi^történikjezt a szeparációs berendezés,- azi^ détekfór és a biológiái vizs­­gál ó - rend szer ‘sorfeiÍJa p’ésbl ás á val biztosítjuk. A sorbakap­­csolás^éfédményeként a folyadékminta összetevői a sze- - parácíós berendezés -► I. detektor -* biológiai vizsgálat-"1 rendszer utat teszik meg (az 1. ábrán nyilakkal jelölve). 1. Az elfő alapművelet (szeparálás) (1. ábra) Az első alapművelet' '(szeparálás) bármelyik általáno­san ismert, nem feltétlenül nagy felbontóképességű sze­­parálási eljárással elvégezhető, amely megfelel az alábbi feltételeknek: a) a'szeparálás folyamán a szétválasztandó kompo­nensek nem szenvedhetnek biológiai hatásajk tekinteté­ben károsodást; b) az analizálandó folyadékminta szétválasztott kom­ponenseinek (frakcióinak) folyékony, oldott állapotban kell távozniok a szeparációs rendszerről. E két kritériumnak megfelelnek például a különféle oszlopkromatográfiás és gélfiltrációs eljárások, a szabad­folyású (free flow) elektroforézis, izotachoforézis stb.). Az 1. ábra jelzései 1 szeparáló rendszer, 2 első detek­tor, 3 biológiai vizsgáló rendszer, 4 második detektö'r, M minta, MA manuális analízis, AA automatikus analízis. 2. Az első detektor (1. ábra 2) Az első detektor feladata, hogy a szeparációs rend­szerben egymástól fizikai, fizikokémiai tulajdonságaik alapján elválasztott anyagok olyan jeleket szolgáltassa­nak, amelyek jellegéből a komponensek jelenléte és — legalább.hozzávetőlegesen — mennyisége is megbecsül­hető.'(Legegyszerűbb esetben, első detektorként a fény­elnyelés mérésére alkalmas optikai regisztráló rendszerek jöhetnek számításba.) Az első detektor alkalmazása a találmány szerinti eljá­rásnak nem nélkülözhetetlen eleme, minthogy a minta 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents