183059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás drótbetétkötegek előállítására gumiabroncsok köpenypereme számára

1 183 059 2 A találmány eljárás drótbetétkötegek előállítására négyszög keresztmetszetű fémhuzaloknak forgástestre való feltekercselésével, gumiabroncsok köpenypereme számára, ahol a darótbetétköteg belső felülete olyan csonkakúp, amely csúcsszögének fele a és sugara a gumi­abroncs drótbetétjének forgástengelyétől mérve R, és a huzalokban a forgástestre való feltekercselés előtt mara­dandó köralakú deformációt hoznak létre. A gumiabroncsoknál a talp és a két köpenyperem végpontja között levő gumi alap külső alakja csonkakúp. ' A gumiabroncs felszerelése során mindegyik köpenype­rem alakja megfelelő kúposságú kerékabroncs szakaszra ül fel, amely szakaszt a köpenyperem ülésének neveznek. Az alap nemcsak a köpenyperemnek, azaz a gumiab­roncsnak a kerékabroncshoz való hozzáerősítésében ját­szik lényeges szerepet, hanem az üléssel együtt biztosítja a tömlőnélküli gumiabroncs és a kerékabroncs közötti tömített kapcsolatot. Ebből a célból a kerékabroncs kö­­penypercmeínek üléseinél a kúposság 5° — 15° között van. A drótbetétek a köpenyperem megnyúlással szembeni állékonyságát biztosítják és a váz drótbetétjének rögzíté­sét szolgálják. A tömlő nélküli gumiabroncsoknál elő­nyösen drótbelétkötegeket alkalmaznak, amelyeket úgy állítanak elő, hogy acélhuzalokat folyamatos csigavonal alakban egy forgástestre tekercselnek fel, amelyet egy tárcsa vájata képez. így a drótbetét sugárirányú kereszt­­metszetének tengelyirányú szélessége nagyobb lehet, mint a sugárirányú magassága és sugárirányban a belső felülete esonkakúp alakú lehet, amely párhuzamos, vagy nem-párhuzamos a kerékabroncs ülésével. Annak érde­kében, hogy a drótbetét sugárirányú keresztmetszetének alakját a gumiabroncs öntésekor vagy alakításakor kelet­kező károsodástól megóvják, az acélhuzalok köralakú keresztmetszetét négyszög keresztmetsz.ettel helyettesítet­ték (lásd 73 08228 sz. francia szabadalom). Annak érdekében, hogy olyan sugárirányú keresztmet­szetet kapjanak, amelynél sugárirányban a belső felület egyenesvonalú, azt javasolták, hogy a négyszögletes ke­resztmetszetű huzaloknak feltekercselés előtt a gumiab­roncs belseje felé irányított állandó görbületet adjanak (26 53 553 sz. NSZK közzétételi irat). Bármilyen legyen is a felhasznált acélhuzal keresztmet­szete, a drótbetét sugárirányú keresztmetszetei — a gyár­tás során fellépő feszültségek és a drótbetét köré erősített váz betétjére ható erők hatására — nem maradnak válto­zatlanok. Ezek a hiányosságok a rugalmasságból adódnak, azaz az acélhzuzalokba tárolt maradó feszültségekből, ame­lyek a forgástestre való feltekercselésük során lépnek fel. A drótbetétet képező elemek összetartó ereje — sugárirá­nyú metszetben - nincs többé biztosítva. A huzalok a sugárirányú keresztmetszet fő-inercia tengelyének irá­nyát a legnagyobb inercia nyomatúknak megfelelően úgy akarják megváltoztatni, hogy az a huzal feltekercselésé­nek tengelyével párhuzamos legyen. A huzalok tehát igyekeznek a feltkercselés előtt alakjukat visszanyerni. Ebből következik, hogy nemcsak a drótbetétek eredeti szerkezete, hanem a drótbetétet képező huzalok közötti hézagok szerkezete is felbomnlik. A találmány célja ezeknek a hiányosságoknak a meg­szüntetése és olyan drótbetétköteg létrehozása, amelynek sugárirányban a belső felülete előre meghatározott kú­­posságga! rendelkezik és amelynek huzalai mentesek a feltekercselésük következtében bennük levő maradó ru­galmas feszültségtől. 1 Ebből a célból a találmány szerinti eljárásnál gumiab­roncsok köpenypereme számára drótbetétköteget állíta­nak elő, azáltal, hogy négyszög keresztmetszetű fémhu­zalokat forgástestre tekercselik fel, ahol a drótbetétköteg belső felülete sugárirányban olyan csonkakúp, amely csúcsszögének a fele a és sugara a gumiabroncs drótbe­tétjének forgástengelyétől mérve R, továbbá a huzalok­ban a forgástestre való feltekercselés előtt maradandó köralakú deformációt hoznak létre. Ismeretes, hogy a négyszög keresztmetszetű szilárd test síkkal való egyenes metszetének fő inercia tengelyei egy­mással derékszöget zárnak be és az említett metszet súly­pontjának közepében metszik egymást. Ezért a talál­mány szerinti eljárás értelmében elsősorban a huzalok keresztmetszetének fő inercia tengelyeit forgatjuk el a keresztmetszet súlypontja körül a szöggel úgy, hogy a fő inerciatengelyek a huzal belső felülletével sugárirányban 0° illetve 90°-ot zárnak be. A fő inercia tengelyek elforga­tását követő hajlításkor a keresztmetszet semleges vonala párhuzamos marad a drótbetétköteg forgástengelyével, a maradandó hajlítás sugara pedig a drótbetétköteg ten­gelyére merőleges, és egyenlő a csonkakúp R sugarával. ily módon a találmány szerinti maradandó köralakú deformációt a huzal elferdített hajlításával érjük el, amely a fém képlékeny deformációjának tartományába nyúlik be. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy a hu­zalokat egy forgástestre helyezzük rá anélkül, hogy a feltekercselésből származóan feszültségek lépnének fel. Szokásosan a drótbetétköteget képező acélhuzalokat bilincsek segítségével tartják össze, amelyek a drótbetét­köteget szabályos térközökben összeszorítják. Ela egy ilyen drótbetétköteget egy vízszintes sikra helyeznek és ezeket a bilincseket eltávolitják, a huzalok szabadon szét­nyílnak a bennük maradt rugalmas feszültség hatására. Ha ugyanígy járunk el a találmány szerint előállított drotbetétköteggel, akkor a huzalok megtartják hajlított alakjukat anélkül, hogy szét akarnának nyílni. Ez a tulaj­donság a drótbetétköteg keresztmetszetének változatlan­ságát biztosítja a gumiabroncsok gyártása és javítása során. A találmány szerinti eljárás egyébként független a drótbetétköteg gyártásához alkalmazott fémhuzal ke­resztmetszetétől. Előnyösen olyan huzalt alkalmazunk, amelynek kresztmetszetében két párhuzamos oldal van, amint azt a 73 08228 sz. francia szabadalomban ismertet­tük. Végül a találmány szerinti eljárásban szereplő mara­dandó hajlítást létrehozó szerszám viszonylag egyszerű szerszám. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertet­jük, amelyeken az 1. ábra a találmány szerinti drótbetétköteg egyik acélhuzal spirálisának sugárirányú keresztmetszetét áb­rázolja. A 2. ábra a drótbetétköteg tengelyirányú nézete és a 3. ábra a drótbetétköteg sugárirányú metszetét ábrá­zolja. Az a szög a drótbetétköteg-sugárirányú belső felülete által képezett csonkakúp csúcsszögének a fele. R a maradandó köralakú deformáció sugara. G a huzal egyenes keresztmetszetének súlypontja. GX és GY a fő inercia tengelyek. Az elferdített hajlítás GN semleges vonala a találmány szerinti megoldásnak megfelelően a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents