183039. lajstromszámú szabadalom • Berendezés exoterm reakciók, különösen szuspenziós, emulziós, vagy tömbpolimerizációk megvalósítására

1 183 039 2 A találmány berendezés exoterm reakciók, külö­nösen szuszpenziós, emulziós, oldószeres vagy tömb­­polimerizációk megvalósítására, amelyek során nagy reakcióhő keletkezik. A polimerizációs reakciók, mint például a vinil­­klorid szuszpenziós polimerizációja, 0,8 és 1,2 MPa közötti nyomáson 40 °C és 80 °C közötti hőmérsék­leten (a polimer kívánt típusától és jellemzőjétől függően) egy hűtőköpennyel, ill. duplikátorral el­látott nyomásreaktorban mennek végbe. A dupli­­kátoron átfolyó technológiai hűtőfolyadék a poli­­merizáció során keletkezett többlethő elvezetésére szolgál. A duplikátorral történő hűtés hatásfoka azonban a reaktor geometriai méreteitől, különösen átmérőjének és magasságának arányától függ. Álta­lában a polimerizáció során keletkezett többlethő elvezetése a duplikátor segítségével a reaktorok 15-20 m3-es térfogatáig elegendő. A polimerek, mint például szuszpenziós és emulziós vinilkloridok, nyersgumi stb. ún. tömeges felhasználása és a gaz­dasági okok következtében megnőtt a polimerizá­ciós tér szisztematikus növelésének igénye. A vilá­gon jelenleg max. 200 m3-es térfogatú reaktorokat helyeznek üzembe. A reaktorok geometriai mére­teinek szisztematikus növelésekor ezen méretek aránya mindig meghaladja azt a határt, amelynél a duplikátorral történő hűtés már nem hatásos. À reaktor köpenyével történő hőelvezetést magát is korlátozzák a reaktoron belüli hidrodinamikus feltételek, azaz a keverés, a plattírozott reaktorfal vastagsága és a duplikátor hőátadási tényezője. To­vábbi korlátozó tényezőt jelent a hűtőfolyadék hő­­mérsékleti különbsége is, amit gyakran a hatékony vízhűtés lehetőségei és hűtőberendezései is korlá­toznak. A vinilklorid és más monomerek polimerizációjá­­nak modem technológiája olyan reakció, indítók kombinációjának alkalmazására épül, amelyek lehe­tővé teszik a polimerizációs ciklus lényeges meg­rövidítését. Ez ismét a reakció során fellépő hő in­tenzív fejlesztését okozza és növeli a reakció során fellépő hő elvezetésének, ill. a hőcserélő felületek nagyságának igényét. A nagy belső terű reaktorok új típusainál az em­lített problémát a reaktorfalon keresztül történő hőelvezetésen kívül a reaktorfalon keresztül nem elvezethető reakciós hő további elvezetésével old­ják meg a monomer forralásával és gőzének a visz­­szafolyó hűtőben történő kondenzálásával. Ez az elv közismert és iparilag hasznosított. Fennáll itt még egy másik, meggondolandó té­nyező is, éspedig az a körülmény, hogy a reakció során keletkező hő nem teljesen egyenletes, vagyis ez a hő a folyamat egy bizonyos fázisában egy maxi­mális értéket ér el és a hűtés ebben a fázisban túl­nyomórészt a monomergőzök elpárologtatásával és a visszafolyó hűtőben történő kondenzálásával tör­ténik. A visszafolyó hűtővel ellátott nagy terű reaktorok üzemeltetésekor nyert tapasztalatok azonban arra utaltak, hogy a visszafolyó hűtők alkalmazása is egy sor új problémát vet fel, amelyek különösen a hűtő­nek a polimer által történő eltömítésével kapcsola­tosak, mivel a polimer a reagáló komponensek ha­­bosodásának, a reakció-indítók illékonyságának és a rákövetkező polimerizáció következtében megnő. A hűtő polimerizálódása miatt nemcsak a reakció során keletkezett hő elvezetésének hatékonysága csökken, ami a termék minőségét közvetlen módon befolyásolja, hanem egyidejűleg nehézségek is lép­nek fel a hűtőberendezéssel kapcsolatban. Ideális tehát az az állapot lenne, ahol a reaktor egész belső terét lehetne hűteni a visszafolyó hűtő alkalmazása nélkül. Ez azonban a reaktorok évi több száz ton­­na/m3 termelésigénye mellett nem valósítható meg. Ezért törekednek mind jobban arra, hogy optimali­zálják a hőelvezetést a nagy terű reaktorokból, és különösen hogy javítsák a reaktorfal hőátadási té­nyezőjét. Jelentős fejlődést hoz ebben az irányban a beren­dezés exomterm reakciók, különösen szuszpenziós, emulziós, oldószeres és tömbpolimerizációk meg­valósítására, amely egy iceverőszerkezettel ellátott henger alakú reaktor hűtőduplikátorral, ill. vissza­folyó hűtővel. A duplikátor egy félcsőből van ki­alakítva, amely a belső reaktorköpenyre csavar­formában van feltekerve és felhegesztve. A beren­dezés azzal jellemezhető, hogy a duplikátor egy többjáratú csavarvonalként, különösen egy dupla­járatú csavarvonalként vagy általában páros számú járatokkal ellátott csavarvonalként van kialakítva. A páratlan számú járatok félcsövei a reaktorköpeny külső kerületéhez, míg a páros számú járatok fél­csövei réses elrendezésben a páratlan számú járatok félcsöveinek oldalfelületéhez vannak felhegesztve. A csavarvonal egyes járatai vagy párhuzamosan, vagy egymás után vannak egy vagy több hűtőközeg forrásához csatlakoztatva. Az összes csavarvonaljárat félcsöveinek átfolyási keresztmetszete, valamint a csavarvonal összes jára­tának menetemelkedése azonos. Az egyes csavarvonaljáratok egymás után vagy párhuzamosan csatlakoztathatók egy vagy több hűtő- vagy fűtőközeg forrásához. Az egy- vagy többjáratú csavarvonalak ezen túl­menően a hűtőközeg saját be- és elvezetésével el­látott több szekcióra oszthatók. Ezek a szekciók vagy egymás után, vagy párhuzamosan, ill. részben párhuzamosan és részben egymás után csatlakoznak egy vagy több hűtőközeg forrásához. Ily módon egy sor további szerkezeti eltérés érhető el, amelyekkel lehetővé válik a reaktorfalon keresztül történő hő­átadás érzékeny és a helyi igényeknek megfelelő irányítása, valamint optimális feltételek biztosítása a folyamat lefolyásához és az egyenletes hőelosztás­hoz a reaktorfal mentén tengelyirányban. Ezáltal különösen azokon a területeken valósul meg a reak­ció során keletkezett hő intenzívebb elvezetése, ahol az szükséges, mint pl. a folyékony és gáznemű fázis érintkezési területe a reakciókeverék tükrén, amivel ismét csökkenthető a habtermelődés és a visszafolyó hűtő elárasztása. A találmány szerinti berendezés kiviteli példájá­nak vázlata látható a mellékelt rajzokon, ahol az l.ábra egy visszafolyó hűtővel és egy egyszerű egyjáratú csavarvonalként kialakított dupliká­torral ellátott polimerizációs reaktor felépítését mutatja részben függőleges hosszmetszetben és részben oldalnézetben, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents