183037. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szénpor és az azt szállító gáz keverékéből meghatározott szemcseméretnél durvább szemcséjű szénpor leválasztására, anyagáramok képzésére
1 183 037 2 A találmány tárgya berendezés, szénpor és az azt szállító gáz keverékéből meghatározott szemcseméretnél durvább szemcséjű szénpor leválasztására, és különféle szénpor-koncentrációjú gáz—szénpor anyagáramok képzésére. A találmány szerinti berendezés különösen olyan kazánokkal kapcsolatban alkalmazható előnyösen, amely kazánoknál szénportüzelést használnak, és ahol a szénpor a szénőrlő malomból közvetlenül a kazánba kerül. Ismeretes, hogy a szénőrlő malommal ellátott tüzelési rendszereknél a szén szárítására és szállítására szolgáló gáz-szénpor keverék áramlik a szénőrlő malomtól a szénporégő felé. A gáz—szénpor keverék több követelménynek kell hogy eleget tegyen. Kötött a szénpor szemcsemérete, továbbá kötött a gáz-szénpor keverékben a szénpor koncentrációja. Igen sokszor felmerül annak szükségessége, hogy a gáz-szénpor anyagáramból különféle olyan anyagáramokat különítsenek el, amelyeknek eltérő a szénpor-koncentrációja. Az ismert berendezéseknél általában külön szérelő szerkezetet és külön anyagáramosztó berendezést alkalmaznak a vázolt feladatok ellátására. A szénőrlő malmot elhagyó gáz-szénpor keverékből a szérelő berendezés segítségével választják le a durva szemcséjű szénport, és azt általában visszavezetik a szénőrlő malomba további aprítás végett. Ugyancsak külön anyagáramosztó berendezést alkalmaznak annak biztosítása érdekében, hogy a különféle technológiai célokra más és más szénporkoncentrációjú gázszénpor anyagáramot szolgáltassanak. Az ismert többrészes berendezések, nevezetesen ahol külön szérelő és külön anyagáramosztó berendezést, illetve szerkezetet alkalmaznak, számos hátránnyal rendelkeznek. A legszembetűnőbb hátrány, hogy mivel mind a szérelő, mind az anyagáramosztó külön-külön szerkezeti egységet képez, ennek megfelelően mind a helyigény, mind a fajlagos anyagfelhasználás, mind a fajlagos gyártási és üzemeltetési költség is magasabb, mint amit a berendezések létrehozása, illetve üzemeltetése egyébként indokolttá tesz. Másik hátrány, hogy a külön-külön egységeket alkotó szérelő és anyagáramosztó szerkezetek igen nehezen vagy egyáltalán nem hangolhatok úgy össze, hogy azok mind az aprítási, mind a tüzelési szempontokat kielégítsék, vagy e téren legalább optimális feltételeket biztosítsanak, különleges szabályozástechnikai eszközöket kell alkalmazni, amelyek tovább drágítják a kétféle berendezés létrehozását és üzemeltetését. Az említett külön egységekként szereplő szérelő berendezések és anyagáramosztó szerkezetek általában növelik a szállítási ellenállást, ebből eredően önfogyasztásuk is nagyobb, és üzemeltetési szempontból még más kedvezőtlen körülményeket is támasztanak. Az ismert szérelő berendezéseknél az azokban alkalmazott terelőlapok igen jelentős ütközési ellenállást képeznek, továbbá a különféle irányelterelésék - amelyek a gáz-szénpor áram iránytörését vannak hivatva biztosítani - jelentős áramlási veszteségeket, nyomásveszteségeket jelentenek, és ezáltal az ilyen berendezések önfogyasztása számottevő. A találmány szerinti berendezés elé kitűzött cél az volt, hogy egyszerű eszközökkel, olcsóbban mint a korábbiak, biztosítsa a gáz—szénpor megfelelő összetételét, mind a szénpor szemcsenagyságát illetően, mind a szénpor koncentrációja tekintetében. Cél volt még a találmány szerinti berendezés létrehozásakor, hogy lehetőleg csökkentse a gáz-szénpor anyagáramának áramlási ellenállását, és ezáltal a beruházási költségek csökkentése mellett az üzemeltetési viszonyokat is kedvezőbbé tegye. A találmány szerinti berendezés révén a kitűzött célt azáltal lehet elérni, hogy a berendezésben egy egységet képez a szérelő berendezési részlet és az anyagáramosztó szerkezet. E két különböző funkciót ellátó berendezési részlet egy közös házban van, és ennek megfelelően igen előnyös áramlási viszonyokat lehet kialakítani ezen egy házon belül mindkét berendezési részlet tekintetében. A szérelő résznél olyan perdítő elem van alkalmazva, amely a berendezésbe vezetett gáz-szénpor anyagáramnak perdületet biztosít és ez eredményezi azt, hogy a durva szemcséjű szénpor kiválik az anyagáramból és visszavezethető a berendezés gyűjtőteréből a szénőrlő malomhoz. A szérelőhöz tartozó, célszerűen állítható helyzetű ütközőlemezek vannak kialakítva és elhelyezve. A szérelő után - a gáz-szénpor anyagáram áramlási útjában értelmezve - foglal helyet az anyagáramosztó, ami önmagában ismert módon, egymással koaxiális osztócsöveket tartalmaz. Célszerű, ha a legnagyobb átmérőjű osztócső a berendezés házának hengeres nyúlványát alkotja. A találmány szerinti berendezésnél a berendezés házát hengeres és kúpos szakaszokból úgy lehet megszerkeszteni, hogy az a legkedvezőbb áramlási viszonyokat biztosítsa a gáz-szénpor számára, és ennek megfelelően a legcsekélyebb áramlási ellenállás lépjen fel a szóban forgó anyagárammal szemben. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy közös házban van szérelő és anyagáramosztó, ahol a szérelőhöz bevezetőcső, ennek kiömlési vége után perdítőelem, a ház és a bevezetőcső egy szakasza közötti gyűjtőtér és a gyűjtőtérhez csatlakoztatott elvezetőcső tartozik, az anyagáramosztónak fjedig több, egymással koaxiális osztócsöve van. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakját képezi az a megoldás, ahol a szérelőnél a perdítőelem környezetében a ház fala mellett ütközőelemek vannak. Ezek az ütközőelemek előnyösen állítható helyzetűek, így a berendezés középvonalához képesti dőléseik változtathatók. A találmány szerinti berendezést részletesebben a csatolt vázlaton szemléltetett példakénti kiviteli alak kapcsán magyarázzuk. A rajz vonalas vázlat, és a példakénti berendezést hosszmetszetben tünteti fel. A berendezést a 2 ház fogja egy szerelési egységbe. A 2 ház alsó részébe nyúlik az 1 bevezetőcső. Az 1 bevezetőcsőnek az áramlás irányában értelmezett kiömlési vége fölött foglal helyet a 3 perdítőelem. A 3 perdítőelemnek a környezetében, előnyösen a 2 ház áramlásirányban szűkülő kúpos szakaszánál vannak elhelyezve a 4 ütközőelemek. A 2 ház áramlásirányban értelmezett további részében foglal helyet az egymással koaxiális 6 osztócső, illetve 7 osztócső. A 2. háznak az 1 bevezetőcső egy szakasza körüli része van kiképezve 8 gyűjtőtérként, és ehhez a 8 gyűjtőtérhez csatlakozik az 5 elvezetőcső. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
