183021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-androsztén-3,17-dion-származékok előállítására
1 183 021 2 alkálifématomot vagy magnéziumhalogenidcsoportot képvisel -, így az adóit esetben jelenlévő ketálcsoport Ichasítása után a (III) általános képletű 17ß-hidroxi-4- androsztén-3-on-származékokat kapjuk, ahol X a fenti jelentésű és R., jelentése megegyezik R4 jelentésével 5 vagy jelenthet még hidrogénatomot is. R, jelentésében rövidszénláncú telített vagy telítetlen szénhidrogéncsoporton előnyösen metil-, etil-, vinilvagy ctinilcsoportot kell érteni. Az (I) általános képletű 4-androsztén-3,17-dion-szár- 10 mazékok 17-ketocsoportjának redukcióját a szakember számára ismert eljárásokkal végezzük [lásd például Fried, John: Organic Reactions in Steroid Chemistry, van Nostrand Reinhold Comp., New York, 1. kötet 61. oldal (1972)]. Így például ezeket a vegyületeket ketállá tör- 15 ténő átalakítás után nátriumbórhidriddel vagy lítiumalunüniirmhidriddel reagáítatjuk, és a ketálcsoport elbontása után a megfelelő (III) általános képletű 17(3-hidroxí-4-androsztén-3-on-származékokat kapjuk, amelyek ismert módon anabolikus és/vagy androgén hatásúak. 20 Ugyanígy ismertek módszerek a 17-ketocsoport alkiiezésére [lásd például Fried, John: Organic Reactions is Steroid Chemistry, van No +rand Reinhold Comp., New York, 2. kötet 53. oldal (1972)]. Így az (1) általános képletű 4-androsztén-3,17-dion-származékokat adott eset- 25 ben a 3-oxocsoport ketálcsoporttá történő átalakítása után például alkilmagnéziumhalogenidekkel, vinillítiummal vagy alkálifémacetilidekkel reagáltathatjuk, és az adott esetben jelenlevő ketálcsoportok lehasítása után a (III) általános képletű 17aR-17/3-hidroxi-4-androsztén- 30 3-on-származékokat kapjuk, amelyek ismerten farmakológiailag hatásos anyagok vagy farmakológiailag hatásos szteroidok előállítására használhatók kiindulási anyagokként. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagok- 35 ként alkalmazott (II) általános képletű szterin származékokat a megfelelő szterinekből állíthatjuk elő olyan módszerek segítségével, amelyeket a megfelelő 1- és/vagy 2-helyzetben levő szubsztituensek szteroidokba történő bevitelére általánosan alkalmaznak. 40 A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. A) Oldallánc mikrobiológiai lebontása 45 1. példa 2 literes Erlemneyer lombikban levő, 500 ml térfogatú steril táptalajt, amely 1 % élesztőextraktumot, 0,45% dinátriumhidrogénfoszfátot, 0,34% káliumdi-50 hidrogénfoszfátot és 0,2 % Tween 80 ernulgeátort tartalmaz, és amelynek pH-értékét 6,7-re állítottuk, a Mycobacterium spec. NRRL-B-3805 törzs száraz kultúrájának szuszpenziójával beoltunk, és három napon át rázzuk 30 °C hőmérsékleten, percenként 190 fordulattal. 55 20 darab, Erlenmeyer-lombikban levő 100-100 ml steril táptalajt, amely 2,0% kukoricalevárt, 0,3% diammóniumhidrogénfoszfátot és 0,25% Tween 80 emulgeátort tartalmaz, és amelynek pH-értékét 6 5-re állítottuk be, beoltunk a Mycobacterium spec, tenyész- o0 kultúrájának 5-5 ml-ével és 24 órán át rázzuk 30 °C hőmérsékleten, percenként 220 fordulattal. Ezután mindegyik kultúrához hozzáadunk 100 mg, 1 ml dímetilformamidban oldott la,2a-metilén-4,6-koIesztadién-3-ont, és további 96 órán át fermentáljuk 30 °C hőmérsékleten. Az egyesített kultúrákat etilénkloriddal extraháljuk, az extraktuinot vákuumban bepároljuk, a maradékot kovasav oszlopon végzett kromatografálással tisztítjuk, és így diizopropiléterböl való átkristályosítás után 0,9 g lo,2a-metilén-4-androsztén-3,17-diont kapunk, amelynek olvadáspontja 155 °C. A kiindulási anyagot az alábbi módon állítjuk elő. a) 111 g 3/Múdroxi-5-koIesztént 2,2 liter toluol és 111 ml ciklohexán elegyében az elegy forráspontjára melegítünk, hozzdcsöpögtetjük 55,5 g alumíniumizopropilát 666 ml toluollal készített oldatát, majd 90 percen át tovább melegítjük lassú ledesztillálás közben. A lehűlt reakcióelegyet éterrel felhígítjuk, híg kénsavval és vízzel mossuk és bepároljuk. A maradékot vízgőzdesztillációnak vetjük alá, és a metilénkloriddal végzett extrakcióval kapott nyersterméket sziiikage'len kromatografáljuk. Metanolból való átkristályosítással 70 g 4-kolesztén-3-ont kapunk, amelynek olvadáspontja 79-80,5 °C. b) 60 g 4-kolesz!én-3-ont feloldunk 2 liter éter és 1 ml, brómhidrogénsavat tartalmazó 37%-os ecetsav elegyében, keverés közben hozzáadjuk 52,4 g bróm 300 ml ecetsavval készített oldatát, és a reakcióelegyet 15 percen át keverjük. Ezután további kis mennyiségű éterrel felhígítjuk, és egymást követően vízzel, nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és vízzel mossuk. Szárítás és bepárlás után 90 g nyers 2,6-dibróm-4-kolesztén-3-ont kapunk olajszerű anyag alakjában. c) 90 g nyers 2,6-dibróm-4-ko!eszlcn-3-ont 20 órán át keverünk 100 °C hőmérsékleten 900 ml dimetilformamidban 36,9 litiumkarbonáttal és 43,3 g lítiumbromiddal. Ezután jeges vízbe keverjük, a csapadékot leszűrjük, vízzel mossuk és metilénkloridban felvesszük- Szárítás és bepárlás után a maradékot szilikagélen kromatografáljuk, így 42 g 1,4,6-kolesztatrién-3-ont kapunk clajszerű anyag alakjában. d) 31,9 g trimetilszulfoxóniumjodidot 2 órán át keverünk szobahőmérsékleten 1 liter dimetilszulfcxidban 5,6 g elporított nátriunahidriddel. Ezt az oldatot azután 40 g, 200 ml abszolút tetrahidrofuránban oldott í ,4,6-kolesztatrién-3-onhoz adjuk, és a reakcióelegyet 24 órán át keverjük szobahőmérsékleten. Ezután ecetsavat tartalmazó jeges vízbe keverjük, a kivált olajszerű anyagról dekantáljuk, és ezt éterben felvesszük. Szárítás és bepárlás után kromatográfiásan tisztítjuk, majd metanolból átkristályosítjuk a terméket. így 10,5 g lot,2ametilén-4,6-kolesztadién-3-ont kapunk, amelynek olvadáspontja 68-69 °C. i?. példa 20 darab Erlenmeyer-lombikban az 1. példa szerinti körülmények között 1 00—100 mg la-metil-4-kolesztén-3-ont a Mycobacterium spec. NRRL-B-3805 törzs kultúrájával reagáltatunk és feldolgozzuk. Így la-metil-4- androsztén-3,17-diont kapunk, amelynek olvadáspontja 134-137°C. A kiindulási anyagként alkalmazott la-metil4-kolesztén-3-on ismert [C. A. 61., 8367 (1964)]. B) A 4-androsztén-3,17-dion-származékok további átalakítása 3
