183007. lajstromszámú szabadalom • Fungicid készítmény

183 00/ 2 porok, mint nagy diszperzitású sziijcium-dioxid, alu­­mlnium-oxid és szilikálok; a granulátumokhoz használt szilárd liodrozóanyagok között említjük meg például a természetes zúzott és frakcionált kőzeteket, mint a kaiéit, márvány, habkő, szcpiolit, dolomit, továbbá szervetlen és szerves zúzalékból készült szintetikus granulátumokat, mint például fűrészporból, kókuszdió héjából, kukoricacsutkából, dohány szárából készült granulátumokat; emulgeáló és/vagy habképző-szerként az alábbiak jöhetnek figyelembe, mint például nem ionos és aniorros emulgeátorok, mint polifoxi-etilén)-zsírsav­észter, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-éler, így például alkil­­aril-poli(glikol-éter), alkil-szulfonát, alkil-szulfát, aril­­szulfonát, továbbá fehérje-hídrofizátumok; diszpergáló- S'zerként például ligninszulfltlúg vagy metil-cellulóz jöhet figyelembe. A készítményekhez alkalmazhatunk ragasztóanyago­kat is, mint karboxi-metil-cellulóz, természetes vagy szintetikus, poralakú, szemcse formájú vagy látex alakú polimereket, mint gumiarabicum, poli(vinil alkohol) vagy poli(vinil-acetát). Színezőanyagként szervetlen pigmenteket, például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkéket vagy szerves színezéseket, így alizarint, azol-fémftalciano-színezéke­­ket, továbbá nyom tápanyagként vas-, mangán-, bór-, réz- kobalt-, molibdén- és cinksókat alkalmazhatunk. A készítmények általában 0,1-95, célszerűen 0,5- 90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagkombinációkat készítmények formájában vagy az ezekből készített további hígítások alakjában, kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták, granulátumok formájában használhatjuk fel. A felhasz­nálás szokásos módon történhet, így öntözés, merítés, be fújás, felhordás, ködképzés, párologtatás, injektálás, iszapolás, fölkenés, szórás, porozás, száraz pácolás, ned­ves pácolás, vizes pácolás, iszapos pácolás, továbbá kéreg­képzés útján. A hat óanyagkoncentrá tu mókát a növények kezelésé­nél széles határok között változtathatjuk. A koncentráció általában 1 és 0,0001, célszerűen 0,5 és 0,001 súly % között van. À vetőmag kezelésénél általában a vetőmag kilófára számítva 0,001-50 g, célszerűen 0,01-10 g hatóanyagot használunk. A talaj kezelésénél a hatóanyagkoncentráció 0,00001- 0,1 súly%, célszerűen 0,0001-0,02 sú!y% között van A találmány szerinti megoldást az alább következő példák szemléltetik, és igazolják, hogy az (I) általános képletű hatóanyagok és a (11) képletű dikiórfluanid együttes alkalmazásával a növények tűrőképessége meg­növelhető. A kísérleti eredményekből megállapítható, hogy a (II) képletű hatóanyag-komponens pozitív hatása függetlenül a kísérleti évtől, minden egyes megvizsgált fajtánál kimutatható volt. A 3. példa bizonyítja, hegy az ismert vegyületek együttes alkalmazásuk esetében a vegyületek fungicid hatása nem csökken, a kísérleti ered­ményekből inkább a fungicid hatás javulására lehet következtetni, 1. példa Mesterséges esőztető-berendezéssel ellátott kísérleti telep, amely magas levegőnedvességet és tartós levél­nedvességet biztosít. A szőlőt a találmány szerinti készítménnnyel (3. ki­i szerelési példa) négyszer nedvesre befújjuk, a befújást 4 10 napos időközökben megismételjük. Hogy a nö­vény károsodását elősegítsük, a kezelések közötti időben mesterséges csőztctést végzünk. A negyedik kezelést követő 6. napon megvizsgáljuk a szőlőlevclek károso­dását. A kísérletet Müller Thurgau-féle szőlőfajtával 1977- ben végeztük. A szőlőt az ismert anyagokkal külön-külön, így az (la) képletű procimidorral, az (Ib) képletű vinklo/.olin­­nal és a (II) képletű diklórflnaniddal, továbbá a talál­mány szerinti kombinációval permetezzük be. A kom­bináció az (la) és (II) képletű vegyülctcket 2:3 arány­ban, továbbá az (Ib) és (II) képletű vegyülctet 2:3 arány­ban tartalmazza. Azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti kombináció alkalmazásakor a szőlő lényegesen magasabb toleranciát mutatott, mint a karboximld vegyületek egyedüli alkalmazása esetén. Az eredmények értékelését az alábbi skála szerhv végeztük. Jelzőszám: Károsodás mértéke 1 károsodás nem lép fel 2 a növények/levelek 2,5%-a károsodott 3 a növények/levelck 5 %-a károsodott 4 a növények/levelck 10%-a károsodott 5 a növények/levelck 15 %-a károsodott 6 a növények/levelek 25%-a károsodott ’ 7 a növények/levelek 35 %-a károsodott 8 a növények/levelek 67,5%-a károsodott 9 a növények/levelek teljes mértékben elpusztultak Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze: /. táblázat Kísérleti eredmények Müller-Thurgau-féle szőlőfajtával (1977) Hatóanyag Koncentráció súly% hatóanyag A szőlő károsodása Károsodás jelzőszáma kezeletlen __ 1 Hatóanyagok külön-külön: (la) (Procimidor) 0,05 8 (Ib) (Vinklozolin) 0,05 7 (II) (Dikiórfluanid) 0,1 1 Találmány szerinti kombináció : (la) i 0,05 (2:3) HU) i 0,075 3 (Ib) , 0,05 (2:3) +00 1 0,075 2 2. példa A kísérleteket szokásos szőlőtenyészeten, különféle növényfajtákkal végezzük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents