183005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, különösen felületi és kötött nedvességet tartalmazó szemcsés termékek vagy termények állandó teljesítményű, energiatakarékos szárítására.
183005 oldalát a száritoközeg—nyomoventillátor befuv ócsatornájába előnyös bekötni. Bizonyos esetekben előnyös lehet, ha a berendezésnek szá— ritoköze^-elszivóventillátora van, melynek elvezetőcsatornája a szárltoter melegítő- és intenzív szárítási zónájához csatlakoztatott elvezető^tás kával van összekötve. A találmányt a továbbiakban a berendezés egy példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben. Ehhez ábráinkat használjuk fel, amelyek közül- az 1. ábra kukoricaszemek szárítási görbéjét szemlélteti, bejelölve a száritótér egyes zónáit;- a 2. ábrán egy kiviteli alak elvi vázlatát mutatjuk be. Rátérve az 1. ábráira, jól látható, hogy a mintegy 4,5 ó— rás szárítási összidőből kb. 1/5 óra - azaz 20 perc - a szemek felmelegedési ideje, ez az I. zóna. További kb. 1 óra a közel ' állandó sebességgel történő intenzív szárítás zónája - ez a II. zóna -és a többi idő, kb. 3»2 óra a kötött nedvesség anyagtranszport-zónájának ideje, amit III-mal jelöltünk. Az "A" görbéhez tartozó baloldali ordinátán látszik hogy az I. és II. szakaszban - azaz a teljes szárítási idő 29 ‘/-a alatt - a nedvesség 68,8 %-a távozik, mig az idő maradék 71 %-ában mindössze a nedvesség 31»2 %-a távozik el. A "B" görbén a jobboldali ordinátán a szemek felszíni hőmérsékletének alakulása látható 120 °0 száritólevegő-hőmérséklet esetén. Az egyes szaggatott vonalak a különböző kezdeti nedvességtartalomhoz kapcsolódó hőmérséklet-értékeket jelzik. áttérve a 2. ábrára, azon egy, a találmány szerint kialakított szemestermény-toronyszáritó látható, elvi vázlatban. A szárítandó anyag pl. kukorica az 1 szárítandó anyagbevezetésen át lép be. Nedvességtartalmát a 2 nedvességérzéke-, lő érzékeli. Értéke mikrőszámítógépes vezérlés memóriába kerül, hogy a szárítási folyamat ideje alatt bármikor elektronikusan elővehető legyen. A kukoricaszemek folyamatosan áthaladnak az I. és II. zónákon, ahol az 1. ábra szerinti melegítés és állandó sebességű intenzív szárítás történik. Ezután folyamatosan haladva, átmegy a III. zónán és a H hütőzónán. A szárítási folyamatban résztvevő anya^ jellemzőinek ismeretében pl. mikroprocesszoros bázisú szabályozóval matematikai formulák és a szárítóra empirikus utón felvett diagramok segítségével az anyagáram modulációs mélysége meghatározható. A 8 üritőny ilásnál elhelyezett 5 nedvességérzékelő jele alapján eltérés esetén az empirikusan felvett görbe szerint meghatározott szabályozási jellemzők korrigálásra kerülnek. Az igy előállított jelet a T transzmitterben történt erősítés után impulzusként használjuk fel a 4 és 5 jelű mágnesszelepek vezérlésére, amelyek a 6 munkahengerbe pl. a hidraulika-olaj beáramlását vezérlik, a differenciális analóg-jel által előirt mértékig. Ezáltal a 7 siktolattyu a 8^ üritőnyilást olymértékben nyitja, illetve zárja, amilyen mértékben a kilépő szemestermény előirt nedvességtartalma azt megkívánja. Ilymódon automatikusan beáll a számítóban az'a tömegáram, amely a teljes rendszer optimális üzemét biztosítja. Erősen változó nedvességtartalmu szárítandó anyagesetén a 12 választólajb helyzete változtatható, ami által a II és III zónák elhatárolása is változik. 5
