182999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2,3-tia-diazo5-il -karbamid-származékok előállítására

1 182 999 2 A találmány tárgya új eljárás l,2,3-tiadiazol-5-il-kar­­bamid-származékok előállítására. Az említett karbamid-származékok előállítására már ismertek eljárások (22 14 632. sz. és 26 36 994. sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali iratok). Ezek az eljárások 5-amino-l,2,3-tiadiazolt igé­nyelnek kiindulási anyagként, olyan anyagot, amely nem egyszerűen hozzáférhető és nem teljesen veszélytelen. A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, amely 1,2,3-tiadiazol-5-il-karbamid-származékok műszakilag egyszerű és biztonságtechnikailag megbízható előállítását teszi lehetővé. A találmány szerint az (I) általános képletű 1,2,3- tiadiazol-5-il-karbamid-származékokat — a képletben R, jelentése hidrogénatom, metil-, etil-, propil-, butil-, izopropil-, izobutil-, szék-butil- vagy allilcsoport, R2 jelentése metil-, etil-, allil-, ciklopropil-, ciklohexil­­fenil-, 2-metil-fenil-, 3-metil-fenil-, 4-metil-fenil-, 2- izopropil-fenil-, 2-klór-fenil-, 3-klór-fenil-, 4-klór­­fenil-, 3,4-díklór-fenil-, 2-metoxi-fenil-, 2-nitro-fenil-, 3- nitro-fenil-, 4-nitro-fenil-, 2-(trifluor-metil)-fenil-, 3-(trifluor-metil)-fenil-, 2-klór-6-metil-fenil-, piridil-, pirimidil-, 3-metil-2-piridil, 4-metil-2-piridil-, 5-metil- 2-piridil-, 6-metil-2-piridil-, 4-metil-2-pirimidil- vagy 5-klór-2-piridil-csoport vagy Rí és R2 együtt morfolino-, piperidino-, vagy pirro­­lidino-csoportot képez — úgy állítjuk elő, hogy (II) képletű 1,2,3-tiadiazol-5-kar­­bonsav-azidot (III) általános képletű — a képletben Rí és R2 jelentése a fenti — aminnal reagáltatunk szerves oldó­szerben, 20 és 180 °C közötti, előnyösen 50 és 120 °C közötti hőmérsékleten és a reakcióterméket önmagában ismert módon elkülönítjük. A találmány szerinti eljárást előnyösen ügy hajtjuk végre, hogy a reakciót az oldószerelegy forrási hőmérsékletén vé­gezzük ; a (II) képletű azid és a (III) általános képletű amin ekvimoláris mennyiségeit reagáltatjuk; a (II) képletű azidot a (III) általános képletű aminnal egy fokozatban reagáltatjuk; és olyan (II) képletű l,2,3-tiadiazol-5-karbonsav-azidot használunk, amelyet önmagában ismert eljárással állítunk elő, és nem különítjük el a kapott reakcióelegyekből, ügy hogy folyamatos eljárásmód is lehetséges. A (II) képletű 1,2,3-tiadiazol-karbonsav-azid a követ­kező, önmagukban már ismert eljárásokkal állítható elő úgy, hogy a) egy (IV) általános képletű l,2,3-tiadiazol-5-karbon­­savat (V) általános képletű klór-hangyasav-észterrel reagáltatunk valamilyen inert oldószerben savmegkötő­szerek jelenlétében a (VI) általános képletű vegyes anhídriddé, és utána (VII) általános képletű alkálifém­­azidok oldatával reagáltatjuk; vagy b) (VIII) általános képletű l,2,3-tiadiazol-5-karbon­­sav-halogenidet inert szerves oldószerben (VII) általános képletű alkálifém-azid vizes oldatával reagáltatunk; vagy c) (Xl) képletű 1,2,3-tiadiazol-5-karbonsav-hidrazidot inert oldószerben (X) általános képletű alkálifém-nitrit oldatával vagy (XI) általános képletű alkil-nitrittel sav jelenlétében (II) képletű 12,3-tiadiazol-5-karbonsav­­aziddá reagáltatunk — a képletekben R3 jelentése 1—6 szénatomos alkilcsoport; Me jelentése egyvegyértékű fématom, előnyösen nát­rium-, kálium- vagy lítium-atom, és X jelentése halogénatom, előnyösen klóratom. A keletkező (II) képletű azidot a kapott reakcióele­gyekből előnyösen nem kell elkülönítenünk, hanem a reakcióelegyek közvetlenül felhasználhatók a találmány szerinti eljáráshoz. Nagy műszaki előny, hogy a (II) képletű 1,2,3-tiadi­­azol-5-karbohsav-azidot nem kell az előállítás után a reakcióelegyekből elkülöníteni, hanem ezek az elegyek közvetlenül reagáltathatók egy (III) általános képletű aminnal. Különösen meglepő, hogy ennél az eljárásmódnál a kí­vánt termék keletkezik, és nem — mini várható volt - az azidcsoportnak az aminnal 1,2,3-tiad iazol-5-karbonsav - amiddá való szubsztituálása megy végbe. A találmány szerinti eljárást például úgy hajthatjuk végre, hogy a nyers azid ekvimoláris mennyiségű aminnal készült elegyét valamilyen inert oldószerbe csepegtetjük az utóbbi visszafolyatási hőmérsékleten, vagy úgy, hogy az azid oldatát oldószerrel hígított aminhoz csepegtetjük az elegy visszafolyatási hőmérsékletén. A visszafolyatás intenzitása szabályozási lehetőséget nyújt a spontán reakciólefutás részére. Azonban az azidot az aminnal inert oldószer jelenlé­tében is melegíthetjük. A hőmérséklet — mint említettük — célszerűen 20—180 °C, előnyösen 50-120 °C. A reakciót azonban a legelőnyösebben a reakcióelegy forrási hőmérsékletén végezzük. A reakciópartnerekkel szemben inert oldószerekként a következők említhetők: alifás és aromás szénhidro­gének, így ciklohexán, heptán, petroléter, benzol, klór­benzol, toluol és xilol, éterek, így dioxán, tetrahidrofu­­rán, diizopropil-éter, észterek, így etil-acetát és malon­­észter, ketonok, így aceton, metil-izobutil-keton, izo­­foron és ciklohexanon, halogénezett szénhidrogének, így diklór-metán, kloroform és széntetraklorid, karbonsav­­nitrilek, így acetonitril. A reakció befejezése után a reakcióelegyet önmagá­ban ismert módon dolgozzuk fel, például az oldószer légköri vagy csökkentett nyomáson való ledesztillálá­­sával, vízzel való kicsapással vagy legtöbbször a kívánt reakciótermék egyszerű kiszűrésével. Ilyen módon rend­kívül tiszta formában és közel kvantitatív kitermeléssel kapunk 1,2,3-tiadiazol-5-il-karbamid-származékokat, és a további felhasználáshoz nincs szükség semmilyen ezt követő tisztítási műveletre. Az olyan elválasztási prob­lémák, mint amilyenek például 5-amino-l,2,3-tiadiazol izocianátokkal történő reagáltatásánál melléktermékként kiváló szimmetrikus karbamid-származékok esetében lép­nek fel, előnyösen elmaradnak. A következő példák a találmány szerinti eljárás kivi­telezését szemléltetik. 1. példa l-Fenil-3- (l,2,3-tiadiazol-5-il)-karbamid előállítása 1,2,3-tiadiazol-5-karbonsav-kloridból. Keverővei és hőmérővel ellátott, háromnyakú 250 ml-es gömblombikban 9,1 g (0,14 mól) nátrium-azid 40 ml vízzel készült oldatát 40 ml toluollal elegyítjük. Utána 15—20 °C-on 15 perc alatt erős keverés közben hozzácsepegtetjük 14,8 g (0,1 mól) 1,2,3-tiadiazol-5-kar­­bonsav-klorid 80 ml toluollal készült oldatát. A reakció­elegyet még 1,5 órát keverjük 15—20 °C-on, elválasztjuk a toluolos fázist, és magnézium-szulfáton szárítjuk. A vízmentesített l,2,3-tiadiazol-5-karbonsav-azid oldatot 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 i

Next

/
Thumbnails
Contents